Receptre írják fel a természetjárást, amely segít megküzdeni a súlyos depresszióval is
2023. július 3. – 00:19
Emlékszem, még az egyetemen fel lehetett venni különböző sportokat kreditért. Lehetett választani bokszot, falmászást, jógát, mindenféle táncot, és a listán szerepelt a természetjárás is. Ez hangzott mind közül a legkevésbé izgalmasnak. Pedig, ha már akkor tudtam volna, milyen jótékony hatása van a természetben töltött időnek a mentális egészségre, lehet hogy minden évben bejelentkeztem volna erre a kurzusra, hogy könnyebb legyen átvészelni az egyetemmel, de főleg a kapunyitási pánikkal érkező érzelmi hullámvölgyeket.
A természet és a mentális jóllét kapcsolatáról legutóbb az ökológusként és mentálhigiénés szakemberként dolgozó Mihók Barbarától hallottam, aki nem mellesleg egyike annak a hét szerzőnek, akik közösen dolgoztak a Természet és lelki egészség című 2021-es tanulmányon. Mihók Barbara a Másfélfok online sajtóklubjában beszélt arról
a tudományosan is bizonyított tényről, hogy a természettel való közvetlen kapcsolat javítja a fizikai, és ami ennyire talán nem magától értetődő, a mentális egészséget is.
Nem kérdés, hogy a mentális jóllét – csakúgy mint az evés-ivás – elengedhetetlen ahhoz, hogy funkcionálhassunk a mindennapokban, érzelmileg stabilak és kiegyensúlyozottak legyünk, egészséges kapcsolatot tartsunk fenn saját magunkkal és a minket körülvevő emberekkel is. Ehhez olykor szakember segítsége kell, ami magánban nem olcsó mulatság, az állami pszichoterápiás rendszer pedig sok sebből vérzik – utóbbival ebben a videóban foglalkoztunk bővebben.
Azzal talán 2023-ban már nem feltétlenül szükséges sokadszor is újra szembesíteni az olvasót, hogy mennyire nincsenek jól az emberek itthon, hogy hány százezer ember szorul(na) pszichiátriai kezelésre súlyos depresszió miatt, vagy hogy a mentális zavarral küszködő magyarok száma nagyságrendjét tekintve megegyezik Budapest lakosságával. Ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy csupán az rászorulók töredéke fér hozzá terápiás, illetve mentálhigiénés szolgáltatásokhoz.
Van azonban egy „szolgáltató”, aminek nincs tarifája, tárt karokkal fogad mindenkit, és jótékony hatásai miatt egyes mentális betegségek kezelésében is kulcsfontosságú szerepet játszhat. Mindez csupán néhány pozitívuma a természetnek, amelynek a mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásaival már az 1980–1990-es évek óta foglalkozik a pszichológia tudománya.
Stresszcsökkentő hatása miatt segít a PTSD-vel való megküzdésben
Pár mondat erejéig térjünk vissza 2020-ra, a pandémia legelejére, amikor heteken-hónapokon át egymástól elszigetelve, bezárva éltünk. Alig vártuk, hogy akár csak egy kis időre, de kitehessük a lábunkat a négy fal közül, és tehessünk egy rövid sétát az utcán vagy egy parkban. A Másfélfok sajtóklubjában az is elhangzott, hogy soha nem voltak annyira tele a turistaútvonalak, mint a pandémia idején, a természetben töltött idő sokaknak segített átvészelni ezt az extrém időszakot. Ez nem meglepő, ugyanis az említett tanulmány szerzői azt írják, hogy
már pusztán a természet látványa is olyan pozitív érzéseket kelt bennünk, ami segít megküzdeni a felgyülemlett szorongással, és regenerálódni egy húzósabb, feszültebb időszak után.
A felesleges frusztrációtól megszabadulva pedig az elménk többet tud pihenni, így az összpontosítási és gondolkodási képességeink is javulnak.
Mihók Barbara arra is kitért, hogy az erdők, parkok, kertek rendszeres látogatása kulcsfontosságú lehet egyes mentális betegségek kezelésében is.
Stresszcsökkentő hatása miatt a természetjárás kiegészítő terápia lehet azoknak, akik poszttraumásstressz-szindrómával küszködnek, de egyre többször alkalmazzák az ökoterápiát olyan gyerekek esetében is, akiket ADHD-vel diagnosztizáltak.
Emellett a természetjárás vagy a kertészkedés segíthet az idősebb korban jelentkező demencia, a betegség miatt fellépő magatartászavarok, például az agresszív viselkedés mérséklésében is.
A szabadban töltött idő jótékony hatásait vizsgálta a finn egészségügyi és népjóléti intézmény is, és januárban publikált erről egy kutatást. A felmérésben 16 ezer, 25 év feletti lakos vett részt Helsinkiből, és a fővároshoz közeli Espoo és Vantaa városából. A kutatás vezetői arra voltak kíváncsiak, hogy helytálló-e azt mondani, hogy azok a városlakók, akik heti rendszerességgel, vagy akár egy héten többször is vízpart közelében vagy a zöldben (legyen az vadaspark, közösségi kert, füves terület, bármi) töltenek időt, kevesebb gyógyszert szednek szorongásra, álmatlanságra, depresszióra, valamint asztmára és magas vérnyomásra. A finn intézmény munkatársainak igazuk volt, ugyanis vizsgálataik alapján a következők derültek ki:
- Heti 3-4 nap a szabadban 33 százalékkal csökkentette a mentális betegségekre felírt szerek, 36 százalékkal a vérnyomáscsökkentők és 26 százalékkal az asztma elleni gyógyszerek használatának esélyét.
- Azoknál a válaszadóknál, akik ennél is többször, akár heti öt alkalommal is ellátogattak a szomszédos erdőbe, még tovább csökkent a gyógyszerszedés esélye. Ők 22 százalékkal kisebb valószínűséggel kértek az orvostól, patikustól szorongásoldót vagy antidepresszánst, 41 százalékkal kisebb valószínűséggel vettek be vérnyomáscsökkentőt, és 24 százalékkal kisebb volt annak az esélye is, hogy szükségük volt az asztmagyógyszerükre.
- A 2015-ben és 2016-ban készült tanulmány azt is megjegyzi, hogy a természetben töltött idő pozitív hatásai azoknál a résztvevőknél voltak a legszembetűnőbbek, akiknek a keresete relatíve alacsony, és ebből fakadóan nincs is annyi lehetőségük rendszeresen időt tölteni a szabadban.
A Clemson Egyetem és a Kaiser Permanente kaliforniai kutatócsoportja ennél tovább ment, ők arra voltak kíváncsiak, hogy vajon kevesebbet kell-e költeni az olyan személyek betegellására, akik a zöld közelében, fás, bokros és füves területekben bővelkedő környezetben éltek. A felmérés – ami több mint ötmillió észak-kaliforniai lakos bevonásával készülhetett el – arra jutott,
hogy 2003 és 2015 között évente 374 dollárral (közel 130 ezer forint) kevesebbe került a természet közelében élő betegek orvosi ellátása.
A természet azonban nemcsak utólag, egyes betegségek kezelésében játszhat fontos szerepet, hanem a megelőzésben is. Egy négy évvel ezelőtti dán kutatás szerint azoknál a gyerekeknél, akik mezők, zöld, virágzó kertek közelében nőhettek fel, 55 százalékkal kisebb az esélye annak, hogy a későbbiekben valamilyen mentális betegség alakuljon ki.
Ahogy az már korábban is szóba került, a természetben töltött idő segíthet megküzdeni a hétköznapok során felgyülemlett kudarcélménnyel, és negatív érzelmekkel. A természet és az ember közötti szoros kapcsolatnak azonban van egy árnyoldala is. Ugyanis minél jobban kapcsolódunk a természethez, úgy nőhet bennünk az aggodalom és a félelem, amikor arról olvasunk, hallunk nap nap után, hogyan pusztul a bolygó. Erre hívta fel a figyelmet a Másfélfok online eseményén Mihók Barbara is, a Természet és lelki egészség szerzői pedig külön fejezet szenteltek annak, hogyan tudnak a természetvédelem leginkább elhivatott harcosai, a klímaaktivisták megküzdeni a haraggal, bizonytalansággal és reményvesztettséggel.
A kiégés és félelem testi tüneteket is produkálhat
A klímaszorongással és az azt előidéző klímaváltozással már mi is több cikkben foglalkoztunk – legutóbb Balázs Zsolt fotográfus Mi akkor is itt maradunk, ha ez a föld már kiszáradt című fotósorozatát mutattuk be, amelynek központi szereplői olyan alföldi gazdák, akiknek az életmódjuk, a földjük és a megélhetésük is veszélybe került a tavalyi aszály következtében.
A mezőgazdaságban, állattartásban dolgozók mellett a természet pusztulásával a természetvédelem leginkább elhivatott harcosai, a klímaaktivisták szembesülnek a leggyakrabban. Ők a véleményüket, ellenérzéseiket már több figyelemfelkeltő klímaakció során kinyilvánították – legutóbb a római Trevi-kút vizét festették feketére –, a bolygó lassú tönkretételét azonban eddig sem lelassítani, sem megakadályozni nem tudták. Ez pedig az ő hangulatukon is nyomot hagy, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a 2013-ban végzett online felmérés, amit 182 természetvédő töltött ki. A válaszadók
a kiégés mellett olyan erős, a PSTD-hez hasonló érzelmekről számoltak be, mint a harag, a félelem, a tehetetlenség, amikor arról kérdezték őket, mit élnek meg nap mint nap a munkájuk során.
A válaszadók 11 százaléka azt is mondta, hogy ezek a negatív érzések már hatással vannak a testi egészségükre is.
Mihók Barbara arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyanúgy, mint bármely más kapcsolatunkat, a kölcsönös viszonyt a természet és az ember között is ápolni kell. Ahhoz, hogy részesülhessünk mindabból a jóból, amit a természet adhat nekünk, védenünk kell az értékeit. Nemcsak csak a különleges, évezredek óta álló természeti csodákat, tájvédelmi területeket, hanem az ott élő növényeket és más élőlényeket is.
Kéz a kézben jár a mi jóllétünk a bolygónk egészségével
Az elmúlt tízmillió év átlagához képest mára a becslések szerint minimum tízszeresére, egyes számítások szerint százszorosára nőtt a fajok kihalásának üteme, ennek egyik fő oka az emberi tevékenység: egyre több területre van szükségünk az állattenyésztéshez és a növénytermesztéshez, ezért értékes erdőket égetünk fel, hogy a helyükre iparnegyedeket vagy éppen olajpálma-ültetvényeket telepítsünk. Pedig a fajok eltűnése nemcsak az ökoszisztémában vagy a gyógyszergyártásban okozhat zűrt, hanem a mi életünkben is.
A biodiverzitás és a mentális jóllét kapcsolata kevésbé kutatott terület, a legátfogóbb eredményét egy 2021-es németországi felmérés adja, amelynek szerzői megállapították:
statisztikailag kimutatható, hogy azokon a területeken, amelyeken sokféle madár- és növényfaj él, az ott lakó emberek mentális egészsége is jobb.
Apropó, madarak. Ahogy arról mi is beszámoltunk nemrég, a Greenpeace több aktivistájának, köztük Udvaros Dorottyának is rongálás vádjával kellett bíróság elé állnia Sopronban, miután két évvel ezelőtt egy lebontásra ítélt cölöpházról vágták le a madárhálót, hogy az Afrikából hazatérő Fertő tavi fecskék befészkelhessenek és tojást rakhassanak. A Kossuth-díjas színésznő az RTL-nek azt mondta, nem érzi úgy, hogy bűncselekményt követett volna el, és a madarak mellett az emberek életminőségét is védeni próbálta társaival: ha a fecskék elpusztulnak, az általuk elfogyasztott rovarokat az emberi egészségre is ártalmas permetszerekkel kell kiirtani.
Ehhez az esethez hasonló felháborodást váltott ki a tavaly tavasszal Svájcból útnak induló, M273-as néven ismertté vált farkasnak a kilövése is. Mihók Barbara szerint ezek a felzúdulások is azt jelzik-jelezhetik számunkra, hogy a természet, az ott élő állatok, fajok védelme és jólléte fontos számunkra, még ha néha csak tudat alatt is. Ez nem meglepő, hiszen a szakértő szerint a mi egészségünk kéz a kézben jár a bolygónkéval.
Receptre írják fel a természetjárást
Receptre felírni a természetjárást nem új keletű: Japánban az 1980-as évektől bevett dolog az úgynevezett erdőfürdő, amely lényegében egy erdei séta, miközben az ember a zöldellő fák között kikapcsolódhat és gyakorolhatja a mindfulnesst, azaz a tudatos jelenlétet. 2018 októberétől a skóciai Shetland-szigeteken a háziorvosok kiegészítő kúraként receptre írhatják fel a betegeiknek a rendszeres kirándulást. De nem szükséges Skóciáig vagy Japánig mennünk, ha példák után kutatunk, az elmúlt években számos, hasonló kezdeményezés indult itthon is: a főváros XII. kerületében zöld receptre írják fel a sportolást, és a stresszcsökkentő mozgásformák között szerepel a természetjárás is. Érden pedig az önkormányzat elindította a Sétálj az orvossal elnevezésű, ingyenes programot, amely egyórás, könnyű gyalogtúrát és garantált töltődést ígér a résztvevőknek.
A mentális jóllétünk mellett elengedhetetlen, hogy a fizikai egészségünkkel is törődjünk, hiszen ez a kettő szorosan összefügg. Egyes kutatások szerint a természetnek van egy szívet védő funkciója is, a szabad levegőn történő rendszeres mozgás ugyanis csökkentheti a vérnyomást, a vérzsírszintet, míg más vizsgálatok szerint a természet jó hatással van a különböző légúti betegségekre – gyerekeknél például megelőzheti az asztma vagy valamilyen allergia kialakulását –, valamint az immunrendszerünket is erősíti.
A legújabb tanulmányok már azt a kérdést is feszegetik, hogy a természet közelsége csökkenti a halálesetek számát. Ezzel foglalkozott egy 2016-ban publikált kutatás, és azt állapította meg, hogy 2000 és 2008 között 12 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási arány az olyan nők körében, akik növényekben bővelkedő zöldterületek közelében laktak. Egy későbbi, 2019-es tanulmány szerint – amelynek elkészítéséhez hét különböző ország több millió lakosának életét figyelték meg –
azok az emberek, akik a természethez közel élnek, kisebb eséllyel halnak meg idő előtt.
Ha most azon gondolkodik, vagy talán már el is határozta, hogy beütemez a közeljövőben egy kiadósabb sétát messze a városi betonrengetegtől, vagy egy nagyobb túrát a családdal, barátokkal, és a szándék már megvan, de az ötlet még nincs, a Telex Szépkilátás túrarovatának cikkei biztosan adnak pár tippet. Fontos, hogy nyáron a víz, kullancs- és szúnyogriasztó, és strapabíró, kényelmes túrabakancs mellett naptejet is vigyünk magunkkal. Arról, kinek és milyen összetevőjű naptejet érdemes vásárolnia, ebben a kisokosban írtunk bővebben.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!