Sürgősen szükség van a világűr hulladékszabályozására, mielőtt az óceánok sorsára jut

A héten több mint 200 ország fogadta el a Nyílt Vízi Egyezmény néven futó óceánvédő megállapodást, ami a nemzetközi vizek biodiverzitását védi. Ezek a vizek nagyjából a bolygó vízterületének felét teszik ki, és eddig nem vonatkozott rájuk semmilyen jogilag kötelező erejű környezetvédelmi egyezség. Óriási előrelépés az egyezmény, egy nemzetközi szakértői csoport azonban most a Science szaklap hasábjain felhívja a figyelmet: legalább ekkora szükség lenne egy hasonló megállapodásra az űrszeméttel kapcsolatban is, ugyanis ha nem lépünk időben, és nem tanulunk abból, milyen hamar teleszemeteltük a világ tengereit, a világűr is hasonló sorsra juthat.

A túlzsúfolt Föld körüli pálya már most valós probléma, a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) éppen a héten kellett manővereznie ahhoz, hogy ne ütközzön össze egy műholddal. Ez egyáltalán nem ritka jelenség, a NASA 2022. decemberi jelentése szerint az ISS összesen 32 pályakorrekciót hajtott végre a műholdak és a nyomon követhető űrszemét elkerülése érdekében 1999 óta. Minél több minden kering a bolygónk körül, annál többször kell manővereznie a Nemzetközi Űrállomásnak, és annál veszélyesebb lesz az űrhajósok élete – és ez csak az egyik vetülete a problémának.

Januárban például két orosz űrszemét ütközött össze majdnem, ami jelentősen megnövelhette volna a bolygó körül keringő törmelék mennyiségét, februárban pedig egy másik orosz műhold esett 85 olyan méretű darabra, amit még lehet követni a Földről. Ilyenkor nemcsak biztonsági problémákról beszélhetünk: több milliárd dollárnyi eszköz forog kockán, amelyek elengedhetetlenek a GPS-navigáció, az internetkapcsolat, a telefonhívások működéséhez.

2030-ra becslések szerint a jelenlegi 9-ről 60 ezer fölé emelkedik a Föld körüli pályán keringő műholdak száma, és már most több mint 100 billió követhetetlen műholdtörmelék száguld a bolygó vonzáskörzetében. Ha nehezére esik elképzelni, ez pontosan mennyi szemetet is jelent, ez a valós idejű térkép tökéletesen illusztrálja, mekkora már most a Föld körül keringő eszközök száma. Talán nem meglepő, hogy szakértők – köztük a NASA tudósai – arra hívják fel a figyelmet: minél előbb, lehetőleg az első kereskedelmi űrállomások és holdbázisok megépítésével egy időben űrszemét-szabályozásra van szükség. Erre egyelőre semmiféle terv nem létezik, és a NASA arra mutatott rá: a szabályozás nem az űrügynökség feladata, ezt az űrkutatással foglalkozó szervezeteken kívül kellene kezelni, hiszen egy kereskedelmi űrállomás esetében például semmi hatásköre nincs az ügynökségnek.

A Science-ben megjelent levél szerint is sürgősen szükség van globális konszenzusra a Föld körüli pálya legjobb szabályozásához. A szakértők megjegyzik:

bár számos iparág és ország kezd a műholdas fenntarthatóságra összpontosítani, ezt kötelezően érvényesíteni kell minden olyan nemzet esetében, amely a Föld pályájának használatát tervezi.

Azért is égető kérdés ez most, mert egyre inkább tör előre a kereskedelmi űrkutatás, elég csak Elon Musk Starlinkjére gondolni. Február végén sikerült további 21 miniműholdat Föld körüli pályára juttatnia, ezzel együtt már nagyjából négyezer ilyen eszköz kering a fejünk felett. Ha ez soknak tűnik, az azért van, mert tényleg az: mostanában azért hallani a miniműholdakról, mert a Hubble képei használhatatlanok miattuk, de korábban is szólaltak már fel csillagászok az ilyen rendszerek ellen, mert ellehetetlenítik a kutatást. Ráadásul friss hír, hogy a kínaiak állítólag hasonló műholdas internetrendszert szeretnének, így várhatóan nemcsak Musk kis eszközei miatt kell majd aggódnunk, hanem legalább ennyi kínai műhold miatt is.

Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa és csillagásza a Space.com-nak elmondta: ha így folytatjuk, a Föld körüli pálya olyan lesz, mint egy autópálya csúcsidőben, hóviharban, ahol mindenki túl gyorsan vezet. És persze egyszerre több autópálya keresztezi egymást, közlekedési lámpák nélkül. Idővel pedig az ütközések esélye egyre nagyobb lesz: a 2022-re előre jelzett karambolok száma 134 százalékkal haladta meg a 2020-as statisztikát, és 58 százalékkal a 2021-eset.

Az űrszemét problémája egyre központibb kérdés, nemcsak a különböző országok és az ezzel foglalkozó űrügynökségek, hanem magánvállalatok is gondolkodnak a világűr megtisztításában. A tokiói székhelyű Astroscale például az ELSA-M nevű eszköz segítségével hozná vissza biztonságosan a Földre azokat a műholdakat, amelyeknek lejárt a küldetésük. Az Astroscale, a Northrop Grumman, a Maxar és az Airbus pedig olyan koncepciókon dolgozik, amelyek szerint szolgálati műholdak javítanák meg és újítanák fel azokat a kereskedelmi műholdakat, amelyek egyébként űrszemétté válnának. Az ausztrál Neumann Space azon dolgozik, hogy a régi, már használaton kívüli műholdakat fémhulladékként üzemanyaggá tudja újrahasznosítani.

A meglévő hulladék kezelésénél talán még fontosabb a megfelelő szabályozás, ez az, amit most a kutatók nyílt levélben szorgalmaznak. A szakértők szerint a megállapodásnak tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek a műholdakért és a törmelékért a gyártó és a felhasználó felelősségét érvényesítik, az indulástól a felhasználás végéig.

A kutatók szerint tanulnunk kell abból, amit a tengerekkel és az óceánokkal műveltünk: ha nem lépünk most, a világűr a nemzetközi vizek sorsára juthat. Itt a nem létező szabályozás túlhalászáshoz, élőhelyek pusztulásához, mélytengeri bányászathoz és műanyagszennyezéshez vezetett.

A levél aláírói között különböző tudományágak képviselőit találhatjuk, köztük van például az az akadémikus, aki az első tengeri mikroműanyagokról szóló tanulmány vezető szerzője, ez csaknem húsz évvel ezelőtt jelent meg szintén a Science szaklapban. Ezenkívül hozzájárultak még olyan tudósok, akik részt vettek a globális műanyagszennyezésről szóló szerződés kidolgozásában, amelyet 170 világvezető írt alá az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésén 2022 márciusában.