Deficitcsökkentés: a szégyenpadról felálló uniós tagállamoktól is tanulhatna Románia

Nagyon rosszul vizsgázott Románia az államháztartásának legutóbbi brüsszeli átvilágításán. Az úgynevezett az európai tavaszi szemeszter keretében az Európai Bizottság többek között azt ellenőrizte, hogy a nyolc túlzottdeficit-eljárás alatt álló tagállam (Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia) hatékony intézkedéseket tett-e a költségvetési hiányuk csökkentése érdekében. Hat tagállam jól vizsgázott: Olaszország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Franciaország és Málta esetében a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy az eljárások felfüggeszthetők. Romániáról azonban megállapította, hogy nem tett hatékony lépéseket, ezért azt javasolta a Tanácsnak, hogy hivatalosan is állapítsa meg az érdemi intézkedés hiányát, és szükség esetén szabjon ki szankciókat.

Ezért a kormányzásra készülő Európa-barát pártok lassan már hetek óta azon izzadnak, hogy a június 30-ig kapott türelmi időt kihasználva egy meggyőző deficitcsökkentő csomagot mutathassanak fel Brüsszelnek, és elkerüljék az uniós források befagyasztását. Megoldások pedig biztos léteznek, mert a már említett hat tagállamnak sikerült felállnia – legalábbis a fél év múlva esedékes újabb ellenőrzésig – a szégyenpadról. Igaz, ezek közül egyiknek az államháztartása sincs olyan pocsék állapotban, mint a Romániáé: a bukaresti kormánynak a múlt év végi 9,3 százalékos GDP-arányos deficitet kell idén legalább 7,5 százalékra lefaragnia, 54,8 százalékos GDP-arányos államadósság és 1,4 százalékosra becsült gazdasági növekedés mellett. Az alábbiakban a cursdeguvernare.ro összeállítása alapján összefoglaltunk néhány intézkedést, amelyek a többi túlzottdeficit-eljárás alatt álló többi uniós tagállamban vannak napirenden.

Szlovákia

Szlovákia a múlt évet 5,8 százalékos GDP-arányos deficittel zárta, amit Pozsony vállalásai szerint idén 4,7 százalékra szorítanak le. A populista Robert Fico miniszterelnök kormánya ezt nem a kiadások lefaragásával, hanem a bevételek – vagyis egyes adók és illetékek – emelésével kívánja elérni. A kormány számításai szerint ezekkel az intézkedésekkel 2,7 milliárd eurót sikerül előteremteni, ami elegendő lenne a hiány 1,1 százalékpontos csökkentéséhez.

Szlovákia legnagyobb munkaadói szervezete azonban olyan kiadáscsökkentő csomagot terjesztett elő, amelyek állítása szerint 6,5 milliárd eurós megtakarításokat eredményeznének adóemelés nélkül, és ami a legfontosabb, nem ártanának az ország gazdasági versenyképességének. A javasolt intézkedések között szerepel a közalkalmazotti bérek hároméves befagyasztása, két munkaszüneti nap eltörlése, az üdülési utalványok és más költségvetésből fizetett hasonló juttatások eltörlése, valamint a jelzáloghitelek szubvenciójának megszüntetése. Egy másik intézkedés a redundáns állami ügynökségek, köztük a Szerencsejáték-szabályozó Hatóság összevonása vagy megszüntetése.

Ezeket a javaslatokat részben elutasítja a hatalomba 2023-ban visszatért Robert Fico miniszterelnök. Ehelyett azt fontolgatja, hogy Szlovákiában vezessék meg a magasabb jövedelműek progresszív adóztatását. A pozsonyi kormány eredetileg 2029-re vállalta a költségvetési deficit 3 százalék alá szorítását, de a hiánycél eléréséhez szükséges időszak egy évvel történő meghosszabbítását kérte, arra hivatkozva, hogy az amerikai vámokból eredő kereskedelmi kockázatok és különböző geopolitikai tényezők lassíthatják a szlovák gazdaság növekedését.

Franciaország

A francia kormány idén 60 milliárd euróval szeretné növelni a költségvetési bevételeket, ezért a kiadáscsökkentő intézkedések mellett a magas jövedelműek és a nagyvállalatok adójának jelentős emelését tervezi. A hároméves átmeneti időszakra szóló adóemelések célja, hogy Franciaország jelenleg a 6 százalékot meghaladó GDP-arányos költségvetési hiányát idén 5 százalékra, 2029-ig pedig fokozatosan 3 százalékra csökkentse.

A tervek szerint növelnék magas jövedelműek adóját. Jelenleg az évi 250 ezer eurónál többet kereső egyedülálló személyek és az 500 ezer eurónál többet kereső házaspárok 3 és 4 százalék közötti extraadót fizetnek a 250 ezer euró, illetve az 500 ezer euró feletti jövedelmük után. Ezt a 3-4 százalékos adót a francia kormány a következő három évben átlagban 20 százalékra emelné. Emellett a vállalatok az 1 milliárd eurót meghaladó bevételük után szintén extraadót fizetnének. Ezek az intézkedések várhatóan 20 milliárd euróval növelik a költségvetés bevételeit, míg a kiadáscsökkentő lépések együttesen 40 milliárd eurós megtakarításokat eredményeznek. Az összegekre nagy szükség van, mert 2027-re Franciaország éves kamatköltségei várhatóan elérik a 70 milliárd eurót, és ezek jelentik majd a legnagyobb kiadási tételt a költségvetésben.

Olaszország

Az olasz államháztartás a románnál sokkal kedvezőbb helyzetben van. A múlt évben 3,4 százalékos volt a költségvetési deficit, amit idén 3,3 százalékra faragnának le. Ennek egyik eszköze a kriptovaluta-kereskedelemből származó nyereség adójának megemelése 26 százalékról 42 százalékra. Olaszország 2022-ben vezetett be 26 százalékos adót a kriptovalutákkal való kereskedésből származó, 2000 eurót meghaladó profitra. Ennek a megemelése Itáliát az egyik legkevésbé vonzó európai országgá teszi a kriptopénz-befektetők számára.

A GDP-arányos olasz államadósság a második legmagasabb az euróövezetben, és az előrejelzések szerint a jelenlegi 134,8 százalékról 2026-ra 137,8 százalékra nő, mivel az energiahatékony építkezésekhez nyújtott költséges állami támogatások csak késve éreztetik a hatásukat. Az olasz állam 9 milliárd euró többlethitelt felvételére kényszerül az adócsökkentések és más gazdaságösztönző intézkedések finanszírozására.

Magyarország

A magyar GDP-arányos költségvetési hiány a 2023-as 6,7 százalékról 2024-ben 4,9 százalékra csökkent, részben az energiaár-támogatások és az állami beruházások csökkentésének köszönhetően. Budapest idén 4,6 százalékra mérsékelné, jövőre pedig 4,7 százalékra növelné a deficitet. A hiány enyhe növelésére a 2026-os választási évben a kettőnél több gyermeket nevelő anyák jövedelemadó-mentessége, a különböző családtámogatások és a nyugdíjasok tervezett áfa-visszatérítése miatt van szükség.

Bár ezeket a kiadásokat részben ellensúlyozni fogja az ágazati adók kiterjesztése, a közalkalmazotti bérek növekedése továbbra is nyomást gyakorol majd a magyar költségvetésre. A 2026-os parlamenti választások miatt Orbán Viktor miniszterelnök kormánya arra fog törekedni, hogy csökkentse a minimális társadalmi hatással járó kiadásokat, és ne növelje az adókat és illetékeket, még a tervezett hiány túllépésének kockázata ellenére sem.

Lengyelország

Lengyelország a tavalyi 6,6 százalékról idén 6,3 százalékra csökkentené a költségvetési hiányt. A deficitcél eléréséhez a varsói kormány a következő intézkedéseket tervezi: az ingatlanok területalapú adóztatását értékalapú adóztatással váltja fel, a járművek adóját a károsanyag-kibocsátásukhoz igazítja, megemeli az üzemanyagok jövedéki adóját, eltörli a kedvezményes áfakulcsokat, csökkenti a magas jövedelmű családok támogatását és növeli a környezetvédelmi adókat. „Az államháztartási egyensúly megtartásához csökkenteni kell a kiadásokat és növelni az adóbevételeket, miközben fenntartható nyugdíjellátást és a zöld átmenet megfelelő finanszírozását kell biztosítani” – állapította meg a lengyel gazdaság helyzetéről készített legfrissebb jelentésében az OECD.

Költségvetési egyensúlyának nem kedvez, hogy az uniós tagállamok közül Lengyelország fegyverkezik a legkomolyabban. Varsó GDP-arányos védelmi kiadásai tavaly elérték a 4,2 százalékot, ami jóval meghaladja a NATO által ajánlott szintet. Az idei költségvetésben a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeget, 43,7 millió eurót irányoztak elő fegyverkezésre. A védelmi kiadások növekedése miatt a kormány szerint a GDP-arányos államadósság 2026-ra meg fogja haladni a 60 százalékot.

Belgium

Belgium a múlt évet 4,5 hiánnyal zárta, amit idén 5,4 százalékra növelne. Ennek fejében viszont vállalta, hogy a merev kiadásokat magába foglaló úgynevezett strukturális deficitet a tavalyi 4,4 százalékról 2029-re 1,5 százalékra csökkenti. Ez 2025-2028 között évente 5 milliárd eurónak megfelelő 0,7 százalékpontos hiánylefaragást jelentett volna. Az Európai Bizottság azonban lehetővé tette Belgiumnak, hogy négy helyett hét év alatt érje el a kitűzött deficitcélt, ami évi 0,5 százalékpontos, azaz évi 3 milliárd eurós csökkentést jelent.

Az elhúzódó koalíciós tárgyalások után nemrég beiktatott Bart De Wever miniszterelnök az elemzők szerint valószínűleg nem fogja elérni célját, az évi 3 milliárd eurós hiánycsökkentésnek valószínűleg legfeljebb a felét tudja majd megvalósítani. Ennek oka az elhúzódó kormányalakítás, a védelmi kiadások növelése és a tervezett bevételek elérésének nehézségei.

Norvégia kudarcának tanulságai

Norvégia nem tagja az EU-nak, de az összeállításba bekerült, mert példaként szolgálhat Románia számára arra, hogy hová vezetnek a túlzott adóemelések. A 2021-ben hivatalba lépett norvég baloldali koalíciós kormány a 2022-es állami költségvetésben növelte az adókat és kivezetett adókedvezményeket, a 2023-as költségvetésben pedig mindezekre az intézkedésekre még rátett egy lapáttal.

Az országban 1,1 százalékig terjedő vagyonadót vezettek be. Emellett mintegy 20 százalékkal megemelték az osztalékadót, ami növelte a terheket, mivel a vagyonadót gyakran az osztalékbevételekből finanszírozzák az adófizetők. Ennek eredményeként mintegy 80 nagyvállalkozó hagyta el Norvégiát és költözött Svájcba. A norvég kormány tavaly 146 millió dolláros többletbevétellel számolt a vagyonadóból. Ám az 54 milliárd dollár összvagyonú 80 üzletember távozása miatt 594 millió dolláros adóbevételtől esett el.