Az arany árfolyama csúcsokat dönt: a válságban sokan keresik a biztonságos befektetési formákat

Az arany évtizedek óta stabil értékmegőrző eszköznek számít a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ritkasága, fizikai tartóssága, valamint az, hogy világszerte elfogadott csereeszköz, hozzájárulnak ahhoz, hogy kereslete válságidőszakokban is magas maradjon. Értékét részben az is stabilizálja, hogy egyszerre befektetési eszköz és – korlátozott mértékben – fogyasztási cikk is, például az ékszeriparban. Ez a kettős szerep növeli hosszú távú piaci relevanciáját más, kizárólag monetáris eszközökkel (pl. valutákkal) szemben.

A globális trendekhez igazodva Románia sem kivétel. A gazdasági bizonytalanság, a geopolitikai feszültségek, illetve az inflációs nyomás hatására az arany iránti érdeklődés az elmúlt években erősödött. A Panoramaportál elemzésében befektetési tanácsadók és iparági szereplők segítségével vizsgálta meg, milyen lehetőségek és kockázatok jellemzik az aranyba történő befektetést a jelenlegi piaci környezetben.

A 2016 utáni időszak – különösen Donald Trump amerikai elnökké választása és az azt követő kereskedelmi konfliktusok – felerősítette az alternatív, válságálló eszközök iránti keresletet. Az arany ára ekkor markáns növekedést mutatott, összhangban a klasszikus „safe haven” szerepkörrel, amit a részvénypiacok volatilitása, a dollár gyengülése és a monetáris politika változásai is tovább erősítettek.

Romániában ugyan jelenleg a lakosság kevesebb mint 1%-ának van közvetlen aranybefektetése, a szakértők mégis biztonságos menedékeszközként tekintenek rá. Bogdan Mugescu, az Atheneum Advisors alapítója szerint az arany az elmúlt 15 év során éves átlagban mintegy 10%-os hozamot ért el – ami versenyképesnek számít sok más, alacsony kockázatú befektetéssel összehasonlítva.

Aranyrudak kontra ékszerek – nem mindegy, mibe fektetünk

Az arany iránti kereslet növekedése Romániában is érzékelhető az elmúlt években, azonban a potenciális befektetők számára kulcsfontosságú, hogy különbséget tegyenek az arany különböző formái között. A befektetési célú arany nem egyenlő minden arannyal – különösen nem az ékszerekkel.

A befektetési arany esetében szigorú nemzetközi sztenderdek érvényesülnek. Az aranyrudak jellemzően minimum 99,5%-os tisztaságúak, míg az aranyérmék esetében legalább 90%-os tisztaság az elvárt. Ezeket az aranyformákat jellemzi az is, hogy jól likvidálhatók, könnyen értékesíthetők akár bankokon, akár hivatalos kereskedőkön keresztül. Emellett az uniós szabályozás értelmében a befektetési arany áfamentes, ami szintén növeli befektetési vonzerejét.

Ezzel szemben az aranyékszerek nem minősülnek befektetési aranynak. Egy ékszer árát nem csupán az aranytartalom határozza meg, hanem a gyártás költségei (munkadíj, formatervezés, kereskedelmi haszonkulcs), valamint az, hogy az aranytartalom rendszerint jóval alacsonyabb – az ötvözés miatt. A gyakorlati használatra szánt ékszerekben található arany finomsága jellemzően 14-18 karát közötti, ami jelentősen elmarad a befektetési szinttől. További hátrány, hogy az ékszerek forgalmazása áfaköteles, így már a vásárlás pillanatában hátrányból indul a befektető.

A fentiek alapján gazdasági szempontból az aranyrudak és -érmék tekinthetők valódi, szabályozott befektetési formának, míg az ékszerek inkább esztétikai vagy személyes értékkel bírnak, de nem alkalmasak értékmegőrző vagy hozamtermelő célokra.

Befektetési formák: fizikai arany vagy aranyhoz kötődő pénzügyi eszközök?

Az aranyba történő befektetésnek alapvetően két fő formája létezik: a fizikai arany vásárlása, illetve az aranyhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök – például részvények, ETF-ek vagy strukturált alapok – megvásárlása. Mindkét forma eltérő előnyöket és kockázatokat hordoz, és más típusú befektetőknek lehet kedvező.

A fizikai arany – aranyrudak, érmék – közvetlen tulajdonlást biztosít. Ennek gyakorlati példáját hozza Bogdan Mugescu tanácsadó is: egy 10.000 lejjel rendelkező befektető egy adott napon, például 2024. április 10-én, amikor a Román Nemzeti Banknak az arany árfolyama 450 lej/gramm volt, körülbelül 20 gramm befektetési aranyat tudott vásárolni. A fizikai arany beszerzése több csatornán keresztül is lehetséges: bankoknál, hivatalos kereskedőknél, zálogházaknál vagy akár online értékesítőkön keresztül is.

Fontos azonban, hogy online vásárlás esetén kizárólag olyan kereskedőt válasszunk, aki szerepel az Állami Pénzverde (Monetăria Statului) nyilvántartásában. Ez biztosítja, hogy a termék valódi, megfelelő minőségű, és a kereskedő jogszerűen működik. Az ékszerek esetében – mint azt korábban részleteztük – a befektetési célra való alkalmasság korlátozott. Az ékszerekben lévő arany nemcsak tisztaságában tér el a szabványos befektetési aranytól, hanem az előállítási és formatervezési költségek miatt az áruk sem tükrözi tisztán az aktuális aranyárfolyamot. Az ilyen termékek kizárólag minőségi tanúsítvánnyal értelmezhetők befektetési eszközként, de még akkor is korlátozott likviditással bírnak.

A fizikai eszközök mellett elérhetők pénzügyi instrumentumok is. Ezek közé tartoznak:

• az aranybányákban érdekelt vállalatok részvényei,
• az arany árfolyamát követő ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok),
• valamint különféle digitális vagy strukturált termékek, például a Revoluton elérhető „virtuális arany”.

Ezek a termékek általában alacsonyabb belépési küszöbbel, nagyobb likviditással, de magasabb árfolyam-ingadozással járnak. A tőzsdei arany tehát jobban reagál a globális piaci hangulatra, a kamatkörnyezet változására, vagy a spekulációs mozgásokra. Éppen ezért ezt a befektetési formát inkább azoknak ajánlják, akik vállalják a magasabb kockázatot a potenciálisan gyorsabb hozam reményében.

Kockázatok: amit az aranybefektetés árnyoldaláról tudni kell

Bár az arany hagyományosan alacsony kockázatú, értékálló befektetésként van számon tartva, fontos hangsúlyozni, hogy ez az eszköz sem mentes a kockázatoktól. Az árfolyam-ingadozás – különösen rövid távon – reális kockázati tényező, amelyet geopolitikai események, inflációs várakozások, valamint a globális monetáris politika változásai is befolyásolhatnak. A jelenlegi árfolyam-emelkedés például nagyrészt a geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanságok hatására következett be.

A Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzői szerint az arany egy további hátránya, hogy nem termel passzív jövedelmet: nem kamatozik, nem fizet osztalékot, és nem kapcsolódik mögöttes pénztermelő tevékenységhez. A hozam kizárólag az árfolyamnyereségen múlik, vagyis a vásárlás és eladás időzítése kiemelt jelentőségű.

A fizikai arany biztonságos tárolása kulcsfontosságú, és ez újabb költségtényezőként jelenik meg a befektető számára. Otthoni tárolás – például széf vagy egyéb privát megoldás formájában – kockázatot hordoz lopás vagy természeti katasztrófa esetén. Biztonságosabb alternatívát jelentenek a banki letéti szolgáltatások, azonban ezek havi vagy éves díjfizetéshez kötöttek, ami hosszú távon csökkentheti a befektetés tényleges hozamát.

Likviditás és eladási lehetőségek

Az arany likviditása – különösen fizikai formában – nem azonnali. Ha a befektető bankon keresztül vásárolta meg az aranyat, és ott is tárolja, a legtöbb esetben ugyanaz az intézmény vissza is vásárolja azt. Azonban az eladást megelőző értékbecslés és adminisztratív folyamatok miatt az ügylet akár több napot is igénybe vehet. Nagyobb városokban ez általában két munkanapot vesz igénybe, de a piaci érdeklődés és a kereslet is befolyásolhatja a gyorsaságot.

Közvetlen eladás más magánbefektetők felé szintén lehetséges, viszont ez nagyobb körültekintést és elővigyázatosságot igényel – különösen a tranzakció biztonsága, a fizetési mód, valamint az arany eredetiségének igazolása szempontjából. Az adásvételi bizonylat és az eredetiséget igazoló tanúsítvány megléte elengedhetetlen a bizalom és a korrekt üzletmenet fenntartása érdekében.

A fizikai és a tőzsdei arany közötti egyik lényeges különbség a volatilitás. Míg a fizikai arany árfolyama stabilabb, és lassabban reagál a piaci mozgásokra, addig a tőzsdei arany – például ETF-ek formájában – jóval érzékenyebb a piaci hangulatra, spekulációra és a befektetői elvárásokra. Ennek megfelelően gyorsabban lehet vele nyereséget elérni, de a veszteség esélye is magasabb. A fizikai arany inkább hosszú távú értékmegőrzést szolgál, míg a tőzsdei arany mögött gyakran a jövőbeni áremelkedés ígérete áll, nem pedig egy azonnal kézzelfogható eszköz.

Az arany, mint menedékeszköz válsághelyzetek idején

A történelmi tapasztalatok és piaci adatok egyaránt azt mutatják, hogy az arany jellemzően fordítottan korrelál a részvénypiacok teljesítményével. Gazdasági vagy geopolitikai krízishelyzetekben – amikor a részvénypiacokon eladási hullám indul – az arany ára általában emelkedik. Ez az úgynevezett „safe haven” szerep: a befektetők menekülőeszközként fordulnak az aranyhoz, mivel azt stabilabb, kevésbé kockázatos eszköznek tekintik.

Romániában jelenleg a lakosság kevesebb mint 1%-ának van aranybefektetése, ám a kereslet dinamikája alapján ez az arány várhatóan növekedni fog. A BCR adatai szerint az aranyeladások 2023–2024 között megduplázódtak. A bank mintegy 2.500 ügyfele összesen több mint 2.700 kilogramm aranyrudat és 100 kilogramm aranyérmét tárol náluk – jól érzékeltetve az intézményi bizalom megerősödését.

A befektetési arany kereskedelmében aktív Tavex is hasonló tendenciákról számolt be: 2024-ben 25%-kal több aranyat értékesítettek, mint az előző évben. A növekedés okai között szerepel az árfolyam-emelkedés, a befektetési piac érettségi szintjének javulása, valamint a lakossági bizalom erősödése. Victor Dima, a cég kincstári vezetője szerint a romániai befektetők egyre tudatosabban fordulnak az arany felé, felismerve annak értékálló jellegét.

A trend azonban nem korlátozódik csak a román piacra. A World Gold Council adatai szerint az arany iránti globális kereslet az elmúlt húsz évben évi átlagban 10%-kal nőtt. Az arany különlegessége abban rejlik, hogy kettős szerepet tölt be: egyrészt reálgazdasági felhasználású nemesfém (pl. ékszeriparban), másrészt pénzügyi eszköz, amelyet nem lehet „nyomtatni” – szemben a nemzeti valutákkal. Ez a korlátozott kínálat részben magyarázza, hogy hosszú távon miért őrzi jobban az értékét a legtöbb fiat pénznél.

Az arany, mint befektetés tehát elsősorban a hosszú távú értékmegőrzés és a válságállóság szempontjából jelent stabil választást. Ugyan nem generál passzív jövedelmet, de alacsony korrelációja más eszközosztályokkal (pl. részvényekkel) jól diverzifikálhatóvá teszi a portfóliókat. Aki fizikai aranyat vásárol, biztonságot nyer, de likviditási és tárolási kihívásokkal kell számolnia. A tőzsdei arany vagy aranyhoz kapcsolódó részvények nagyobb rugalmasságot kínálnak, viszont kitettségük magasabb a piaci ingadozásoknak.

A döntés végső soron a befektető kockázati profilján, időtávján és likviditási igényein múlik – de a jelek szerint az arany iránti bizalom továbbra is fennmarad, sőt, erősödik.