Már megint a dropshippingtől hangos az internet. De az mi is?

A Z generáció tagjai úgy tűnik, teljesen rákaptak a side hustle-re – vagyis azokra a kis mellékkereseti lehetőségekre, amiket a suli vagy a részmunkaidős munka mellett is be lehet vállalni. A UNiDAYS 2024 augusztusában közzétett felmérése szerint a diákok több mint harmadának már van ilyen mellékprojektje, ami nem is csoda: ezek a tevékenységek rugalmasak, beleférnek a napirendbe, és még némi plusz bevételt is hoznak.

Na persze, nem kell milliókra gondolni, a legtöbb diák havonta 100 fontnál (körülbelül 500 lejnél) kevesebbet keres vele. Kicsit jobb a helyzet a szünetek alatt, de még így is inkább zsebpénzkiegészítésről van szó, mint stabil jövedelemről. Pont ezért ideális megoldás azoknak, akik egy kis extra pénzt szeretnének olyan dolgokra.

A felmérés szerint majdnem 40 százalékuk azért vágott bele valamilyen mellékkeresetbe, mert szorított a pénz: a megélhetési költségek folyamatos emelkedése egyre nehezebbé teszi az egyetemi éveket. De nem minden a kényszer: a legtöbben (nagyjából háromnegyedük) egyszerűen csak több költőpénzt akartak. Ráadásul a válaszadók egyötöde kifejezetten azért kezdett bele valamilyen projektbe, hogy munkatapasztalatot szerezzen, és erősítse az önéletrajzát.

A legnépszerűbb mellékkereseti lehetőségek közé tartozik a használt ruhák és kiegészítők eladása, különösen olyan platformokon, mint a Vinted vagy a Depop. Ezek nemcsak gyors bevételt hozhatnak, hanem még környezetbarát megoldásnak is számítanak – ami különösen fontos egy olyan generációnak, amelyik komolyan veszi a fenntarthatóságot.

A legtöbb diák nem a rezsiszámlákra költi ezeket a kisebb összegeket, hanem olyan dolgokra, amik egy kicsit feldobják a mindennapokat: éttermezés, utazás, új tech kütyük, szépségápolási termékek, divatos ruhák vagy épp játékok. Két diákból egy azt mondja, hogy olyan dolgokat is megengedhet magának, amik egyébként nem férnének bele a költségvetésbe. Lehet, hogy nem ebből vesznek lakást, de a side hustle mégis sokat számít. Hiszen ki ne örülne annak, ha a hobbija közben némi pénz is üti a markát?

De nem minden ilyen egyszerű. Egyre többen vállalnak be összetettebb projekteket is, amelyek akár vállalkozássá is kerekedhetnek. Ezek viszont már több időt, energiát és tudást igényelnek. És persze nagyobb rizikót is.

Ott van például a kriptovaluta vagy NFT-kereskedelem. Csábító, főleg amikor a TikTok pörgeti a „két hét alatt megdupláztam a pénzem” sztorikat. Csakhogy ezek a piacok hektikusak, gyakran átláthatatlanok, és a szabályozásuk sem túl szilárd. Egy rossz döntés, egy ismeretlen platform, és máris veszítettünk.

A Forex – ami egy olyan piac, ahol az egyik devizát rögzített áron cserélheti a másikra, illetve a világ legnagyobb és leglikvidebb piaca, napi forgalma meghaladja az 5 trillió dollárt – sem jobb. Rengetegen ugranak bele különféle online guruk tanfolyamai után, amik gyors meggazdagodást ígérnek, valójában ez a világ profi szintű pénzügyi ismereteket és acélidegeket kíván. Aki ezek nélkül vág bele, az inkább szerencsejátékos, mint vállalkozó.

És akkor ott van a tartalomgyártás. YouTube, TikTok, Instagram – elvileg tökéletes terep az önkifejezésre és a pénzkeresésre. A gyakorlatban viszont ez kemény meló. Sokan hónapokig, évekig dolgoznak rajta, mire bejön belőle valami. Már ha egyáltalán bejön.

Dropshipping: az internetes aranyláz, ami minden évben reményekkel tölti el a fiatalokat

Ha van online pénzkereseti forma, ami évente visszatér a reflektorfénybe, az a dropshipping. A modell egyszerűsége és alacsony belépési küszöbe miatt sok fiatal lát benne lehetőséget. Elvileg elég egy webshop, néhány jól kiválasztott termék, és már indulhat is az üzlet. Raktár? Felejtős. A terméket a beszállító küldi közvetlenül a vevőnek, így a vállalkozónak nem kell sem raktározni, sem csomagolni.

A beszállító lehet például az AliExpress, ahol rengeteg olcsó termék található, amit viszonylag könnyen lehet újracímkézni vagy új célcsoportnak pozicionálni. De egyre többen használják a CJdropshipping vagy a Spocket nevű platformokat is, ahol rövidebb szállítási idővel, akár európai vagy amerikai raktárból is küldhetők termékek. A legnépszerűbb dropshipping termékek közé tartoznak az impulzusvásárlásra ösztönző, látványos vagy „problémamegoldó” holmik. Ilyenek például az autóba tehető LED-világítások, a többször használható konyhai sütőlapok, a mágneses telefontartók, vagy az éppen trendi automata itató kutyáknak és macskáknak.

Elsőre mindez úgy hangzik, mint egy gyors meggazdagodás receptje, főleg, ha az ember rákeres YouTube-on a témára, és olyan videókba fut bele, ahol tengerparton sétáló guruk magyarázzák, hogyan élnek passzív jövedelemből. De a valóság korántsem ennyire egyszerű. A dropshipping világa kemény terep: a belépési küszöb ugyan alacsony, de ez azt is jelenti, hogy mindenki be akar ugrani. Ez túlkínálatot és hatalmas versenyt eredményez, ahol akár több százan árulják ugyanazt a kulcstartót ugyanattól a kínai beszállítótól.

Ahhoz, hogy valaki ebben a zajban hallható legyen, komoly marketingtudás kell. Nem elég egy szép logó vagy egy letisztult webshop. A célcsoport megtalálása, a figyelem megragadása és a vásárlásra ösztönző szövegek megírása mind külön szakmák. Aki nem hajlandó beleásni magát a Facebook- és Google-hirdetések világába, hamar rájön, hogy a passzív jövedelem mégiscsak elég aktív elfoglaltság.

És akkor a logisztikai nehézségekről még nem is beszéltünk: a kereskedő nincs jelen a szállítási folyamatban, így ha a csomag késik, vagy hibás a termék, a vásárló hozzá fordul. Egy rosszul kezelt panasz pedig nemcsak egy vevő elvesztését jelenti, hanem akár egy nyilvános rossz értékelést is, ami újabbakat tántoríthat el.

A pénzügyek terén is akadnak buktatók. A hirdetések előfinanszírozást igényelnek, a beszállítók sem várnak örökké a kifizetésre, és a bevételek is sokszor később érkeznek meg a kelleténél. Nem árt, ha az ember már a startnál tisztában van azzal, hogyan működik a cash flow.

Mit mondanak a szakértők a dropshippingről?

Mivel már román influenszerek is egyre többet beszélnek a dropshippingről, és a „világ legegyszerűbb meggazdagodási módszeréről”, a Panorama több szakértőt is megszólaltatott, akik felhívták a figyelmet a kockázatokra és nehézségekre is.

„A nyereség nem olyan csillogó, mint amilyennek látszik. Nem lesz belőle dubaji luxusélet” – mondja Georgian Paraschiv, Angliában dolgozó pénzügyi tanácsadó. Ő maga évek óta figyelmeztet arra, hogy az influenszerek gyakran csak látszatéletet mutatnak, a bérelt sportkocsi, a szivar és a drága ital gyakran csak kellék. Az a céljuk, hogy legalább néhányan befizessenek a „csodakurzusra”, amit ha elvégzünk, mi is szakértők leszünk luxusautóval és -lakással a nevünkön.

Corneliu Ionescu, a romániai Banometru szervezet tanácsadója pedig még szemléletesebb képpel élt: „Ha csak létrehozod az oldalt és ott hagyod, az olyan, mintha egy boltot nyitnál a sivatag közepén, és reménykednél, hogy egyszer majd betéved egy teve, akinél pont van pénz.”

Mindezek ellenére a dropshipping nem ördögtől való, sőt. Ionescu szerint kiváló terep lehet azoknak, akik most kezdenek ismerkedni az üzleti világgal. Megmutatja, hogyan működik egy digitális vállalkozás, fejleszti a marketinges és kommunikációs készségeket, és rákényszerít arra, hogy az ember valóban megértse a piac logikáját. Nem varázsütésre működik, de aki beleássa magát, értékes tudással gazdagodhat.

Ionescu azt is hozzátette: nincs olyan vállalkozási forma, ami mentes lenne a kockázatoktól, és nem igényelné új készségek elsajátítását, a piac és az ügyfél igényeinek megismerését. A dropshipping nem csodamódszer a meggazdagodásra, hanem egy olyan lehetőség, ami megfelelő hozzáállással és tanulási szándékkal, értékes tapasztalatokat és tudást nyújthat a jövő vállalkozóinak.