A mesterséges intelligenciára készítené fel a kkv-kat az RMKT tréningje

Lehet, sokszor nem is tudatosul a cégvezetőkben, hogy mesterséges intelligencia (AI) alapú rendszereket használnak, de ha az alkalmazottak ChatGPT-t, a DeepL Translate-et vagy más AI-alapú rendszerekhez fordulnak, már információbiztonsági kockázatot jelentenek a vállalatok számára – magyarázza Székely Barnabás, a Privacy Pro vezetője, aki a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szervezésében tart tréninget az erdélyi kis- és középvállalkozásoknak. A tréning szervezői tartottak kedd reggel sajtótájékoztatót.

Bár a témaválasztás elsőre számunkra is meglepően hatott, mert tőlünk távolinak és megfoghatatlannak tűnik a mesterséges intelligencia, de amint megpiszkálta egy kicsit a felszínt a szakember, rögtön kiderült, hogy már most érvényben vannak olyan szabályozások, amelyeket nemsokára mindenkinek alkalmaznia kell.

Szőcs Endre, az RMKT országos alelnöke azzal indokolta az ötrészes tréning-sorozat megszervezését, hogy a mesterséges intelligencia gazdaságban betöltött szerepét minél tágabb közösséghez szeretnék eljuttatni, mert – mint fogalmazott – paradigmaváltó lehet a gazdaság működése szempontjából. Elmondása szerint az RMKT már korábban is több fórumon felvállalta ezt a témát, az idei Szatmárnémetiben megszervezett Vándorgyűlésüknek is fontos topikja volt, mert a jövő gazdaságának kihívásairól nem lehet az AI megkerülésével beszélni.

Érvelése szerint eddig nem volt olyan a gazdaságban, hogy a hatékonyság növekedése ne járjon a költségek növekedésével, márpedig az AI ezt ígéri.

„A mesterséges intelligencia használatával úgy tudjuk többszörösére növelni a hatékonyságot, hogy közben csökkennek a költségek. Teljesen át fogja alakítani nemcsak a nagy cégek, hanem néhány éven belül még az utolsó sarki boltnak is a működését”

– fogalmazott Szőcs. És erre szeretnék felkészíteni, vagy legalább tudatosítani az erdélyi kkv-kat.

Az első tréninget október 24-én, csütörtökön tartják Székelyudvarhelyen, majd a következő november 21-én Kolozsváron lesz. Idén még tartanak egyet Marosvásárhelyen, illetve jövőre Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön is terveznek hasonlót. A szervezők elmondása szerint a helyszínek meghirdetése után felmerült, hogy Csíkszeredában és Zilahon is lehetne hasonlót szervezni. Szőcs elmondása szerint tapasztalható az érdeklődés az RMKT-tagok részéről, az elmúlt években, ha különböző témák kapcsán felmerült a mesterséges intelligencia, akkor az húzószót jelentett a rendezvényeikre.

Székely Barnabás szerint elmondása az érdeklődök olyan előadássorozatra számíthatnak, amilyet adatvédelmi, GDPR témában többet is tartottak. Felhívta a figyelmet, hogy idén augusztus elsejétől érvényben lépett Romániában is az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó jogszabálya, az AI Act. Az ebben foglalt kötelezettségcsomagok fokozatosan, késleltetve 6, 12, 18, 24 hónap múltán alkalmazzák, de már érvényben van.

Székely elmondása szerint míg a nagyobb nemzetközi vállalatok már évek óta foglalkoznak a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokkal, addig Romániában nagyon alacsony a tudatossági szint, alig beszélnek arról, hogy a mesterséges intelligenciának is vannak etikai, adatvédelmi, inflációbiztonsági, illetve jogi kockázatairól.

Adatokat is említett a szakember. A Gartner becslése szerint 2026-ra világszinten a vállalatok 80 százaléka már mesterséges intelligenciát fog használni. Ugyanakkor az AI-val kapcsolatos incidensek száma is meredeken emelkedik, 2022-ről 2023-ra egyharmaddal, 32 százalékkal nőtt a számuk, és arra számítanak, hogy 2023-ról 2024-re még nagyobb lesz a növekedés aránya. Emellett a magánszemélyek körében változik a mesterséges intelligencia megítélése, az AI-val kapcsolatos optimizmus fokozatosan aggodalomba fordul. 2022-ben még az emberek 38 százaléka mondta, hogy aggódik az AI elterjedésé miatt, 2023-ban pedig már 52 százalékuk. Ezzel párhuzamosan pedig a mesterséges intelligenciát szabályozó kezdeményezések is egyre gyakoribbak.

„Gondoljunk csak arra, hogy hány cég perelte már be a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-t azért, mert cikkek, tanulmányok, publikációk, weboldalak szövegét másolták le, engedély nélkül használták a szerzői jogi védelem alatt álló szövegeket, hogy tanítsák az ő modelljüket” – említi példaként. Székely tájékoztatása szerint ezek mellett az adatvédelmi aggályok jelentősök, hiszen az AI súlyosbíthatja az adatvédelmi és adatkezelési hiányosságokat, például a mesterséges intelligencia olyan módon is felhasználhatja az adatokat, amelyhez a magánszemélyek eredetileg nem járultak hozzá.

A tréning első részében pontosan a kockázatokra szeretnénk felhívni a vállalkozások figyelmét, ezeket szeretnék tudatosítani számukra. Székely konkrét vállalati példát is említett arra, ha nem megfelelő a tanítási adathalmaz, akkor az AI-rendszer működésében is vissza fog tükröződni. Állítása szerint már vannak önéletrajz pontozó rendszerek, ahol AI-t használnak, ami megkönnyíti a HR-esek munkáját, mert CV-k százait olvassa át helyettük, hogy kiszűrje a 80-90 százalékukat. Egy IT-s pozícióra a korábbi alkalmazások alapján (amikor főleg férfiakat vettek fel) az AI viszonyulhat elfogultan a férfiakkal szemben, úgy ítélve meg, hogy ők alkalmasabbak a munkára egyszerűen a nemük alapján.

A tréning második felében pedig a mesterséges intelligencia EU-s szabályozásával hozzák képbe az érintetteket. A mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet szabályokat állapít meg a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztésére és felhasználására vonatkozóan vállalatok, kormányok és más szervezetek számára, a biztonság, az egészség és az alapvető emberi jogok védelme érdekében. A rendelet fokozatosan lép hatályba, és nagyrészt 2027 közepétől lesz alkalmazható. Viszont számos mesterséges intelligencia alkalmazását már 2025 februárjától betiltják, például az olyanokat, amelyek célja az emberi viselkedés manipulálása az egyének szabad választásának korlátozása érdekében vagy az olyanokat, amelyek arcfelismerő adatbázisokat hoznak létre.

A szakember szerint az AI esetében is hasonlóan alakulhat majd, mint GDPR esetében történt, hogy a szabályok életbe lépése után ébrednek fel az érintettek. Csak míg a GDPR esetében a hatóságok a kisebb gazdasági szereplőkhöz nem biztos, hogy elértek, ha nem jelentették őket, hogy jogellenesen kezelem a személyes adatokat, addig a mesterséges intelligencia nem megfelelően biztonságos és jogszerű vállalati alkalmazása jóval látványosabb lesz, nagy károkat tud okozni, a rendszereke hibás működésétől az üzletmenet folytonosság leállásáig.

„Üzleti szempontból hosszú távon nem lehet olyan AI-rendszereket használni, amelyek nem elég biztonságosak, ahol nincs a jogi felelősség konkrétan meghatározva. Az volt a célunk, hogy legyen rövid, földrajzi és költségszempontból is hozzáférhetőbb tréning, ami eligazítja a kkv-kat”

– tette hozzá a szakember.