A lehető legkreatívabb a kolozsvári IT-szektor, de nagyon nehéz jó ötletet kitalálni

Már tavasszal jelentek meg olyan cikkek, amik a kolozsvári és romániai IT-szektor átrendeződéséről, esetleg hanyatlásáról szóltak, majd júliusban a legnagyobb román informatikai cég, az UiPath rúgta ki alkalmazottai 10 százalékát. Kifejezetten izgalmas felvetésnek tűnt a kolozsvári IT-szektor helyzetéről szóló beszélgetés a 15. Kolozsvári Magyar Napok ifjúsági udvarában szerdán. Elmentünk meghallgatni, mit gondol erről Szász Levente, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karának tanára, a Romanian Economic Monitor (RoEM) közgazdásza, Szélyes Levente, a Codespring alapítója és igazgatója, illetve Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.

„Szó sincs az iparág beeséséről, nem történt semmi olyan, ami nagyon negatív jövőképet vetítene előre”

– mondta Szász Levente. Elmondása szerint a Romanian Economic Monitor (RoEM) közgazdászai azután nézték meg idén tavasszal, „mit mondanak a számok”, hogy egyre több helyről hallották, egyes IT-s cégek az alkalmazottaik elbocsátását tervezik, és elkezdődött erről egy közbeszéd a közösségi médiában, anélkül, hogy bárki is tisztán látná, hogy mi történik.

„Az alkalmazások számának az alakulását vizsgálva azt láttuk, hogy a járvány előtt, 2019-ben még évente 10-15 százalékos növekedés volt tapasztalható az IT-szektorban. A hivatalos számok szerint 2024 elején körülbelül 150 ezer alkalmazottról beszélhetünk. A gazdaság szintjén ez nem olyan nagy, nem éri el az alkalmazottak összlétszámának a 3 százalékát, és a 4 százalék fölötti EU-s átlag alatt van, tehát lenne még ahová fejlődni. Ugyanakkor a számok azt mutatták, hogy 2023 végére a dinamikus növekedés már volt nem fenntartható tovább, 5 százalékos növekedést hozott a tavalyi év” – magyarázta Szász Levente a RoEM elemzésének a tapasztalatait.

Úgy látja, annyi történt, hogy az a növekedés, amihez az IT szektorban korábban hozzászoktunk, már nem folytatódik. „Akkor úgy tűnt, és ma is tartjuk, hogy inkább stagnálás várható az alkalmazotti létszámban idén, esetleg enyhe csökkenés” – mondta.

Szász hangsúlyozta, hogy nem sajátosan romániai folyamatról van szó, hiszen a hazai IT-szektor nem választható el a nemzetközi folyamatoktól, és máshol is hasonló változások mentek végbe.

„Az Egyesült Államokban már 2022-ben elkezdődött a folyamat, és 2023-ban pedig folytatódott. Az iparágon belül dolgozók tudhattak arról, hogy ez ilyen irányba fog menni”

– tette hozzá. Szász adatokat is említett az Egyesült Államok technológiai iparágában tapasztalt elbocsátásokkal kapcsolatban.

2022-ben 1000 cég nagyjából 165 ezer alkalmazottat bocsátott el, míg 2023-ban ugyanannyi vállalat 265 ezer alkalmazottat tett utcára. Idén eddig 135 ezernél tartanak, tehát lehet, hogy idén is 200 ezer fölött lesz az elbocsátások száma. A techcégeknél létező tendencia, hogy kevesebb munkaerőre van szükség. Ugyanakkor azt is megjegyezte, azért más területekre is jellemző, hogy a nagy ütemű növekedés nem tartható fenn a végtelenségig.

A közgazdász szerint a mesterséges intelligencia térnyerése is komolyan befolyásolja az iparágat, ugyanis a nagy amerikai technológiai cégeknek most elsősorban az úgynevezett computing powerbe, vagyis a számítástechnikai kapacitásba kell befektetniük, hogy az AI-alapú fejlesztéseket futtatni tudják. Tehát jelenleg inkább a technológiába ruháznak be, nem pedig a humánerőforrásba.

„Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a humánerőforrásra, csak a súlypontok eltolódtak a technológia irányába. Ott van az is mögötte, hogy a mesterséges intelligencia nagyon sok IT-vállalat által végzett munkát könnyít meg, tehát lehetségesé válhat kevesebb emberrel is ugyanazt a munkát elvégezni. Be kell fektessenek a mesterséges intelligenciába, ha top cég akarnak maradni, másrészt pedig pont abba a technológiába ruháznak be, ami segít abban, hogy kevesebb emberrel ugyanazt a munkát el tudják végezni” – magyarázta.

Szélyes Levente amellett érvelt, hogy a válság nem kimondottan csak az IT-szektort érinti. Elmondása szerint a Codespirng elsősorban bérfejlesztéssel (outsourcing) foglalkozik, de nemcsak szakmai ügyfeleik vannak, hanem más iparágak képviselőinek is fejlesztenek termékeket. Több iparágnak is dolgoznak, nem korlátozódnak egy termékcsaládra. A Codespring igazgatója hangsúlyozta, az is kihat rájuk, ha a nem szoftverfejlesztéssel foglalkozó ügyfeleik nem tudják eladni a saját termékeiket.

„Mivel több iparágnak is dolgozunk, jól látjuk, hogy egy-egy válság miként érinti az adott cégeket. (…) Azt érezzük, hogy nem kimondottan szoftveripari visszaesés van, hanem általános az iparágak gazdasági visszaesése, ami begyűrűzik az IT-szektorba is” – mondta.

Szélyes ugyanakkor úgy látja, hogy a 2000-es dotkomlufihoz hasonló korrekció is végbemegy most az iparágban. „A világjárvány után rengeteg új alkalmazottat felvettek az amerikai nagy cégek, és ennek látjuk most a korrekcióját, ami hozzánk, Kolozsvárra is begyűrűzik” – tette hozzá. A beszélgetés későbbi részében egy példát is említett. Elmondása szerint a tavalyi év folyamán rengetegen keresték őket is meg az önéletrajzukkal, de az volt az érdekes, hogy „nem voltak jó önéletrajzok”. Nagyon sokan egy átképzésen tanultak közülük szoftvert fejleszteni, vagy valamilyen más gyorstalpalón. „Úgy látom, hogy egy minőségi rostálás történik, a nagy cégek sem a jókat bocsátották el” – tette még hozzá.

Szélyes a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban azt emelte ki, hogy elsősorban segédeszközként tekintenek rá, olyan mint egy flex vagy egy fúrógép, ami a programozó rutinfeladatait oldja meg, de a komplexebb feladatokkal nem birkózik meg, főleg, hogy sokszor még az ügyfél sem tudja pontosan, mit is szeretne.

„Egy jó segédeszköz lehet, de kell tudni használni, kell ismerni a határait, hogy mire alkalmas, illetve mire nem. Komplex feladatok megoldására garantáltan nem jó. Egy rossz programozó a mesterséges intelligencia használatával nem lesz jó programozó, egy jó programozó az AI segítségével viszont hatékonyabb tud lenni” – magyarázta a Codespring igazgatója, hangsúlyozva, hogy jó programozókra nem jelent veszélyt a mesterséges intelligencia térnyerése, az ő munkájukat biztosan nem fogja elvenni, de akiknek a munkáját lehet AI-jal helyettesíteni, azok ki fognak esni.

Amikor felmerült kérdésként, hogy a pályakezdőknek mit javasolnának, akkor a szakember hangsúlyozta, ha az illető jó, akkor most is fog munkát találni. „Valamivel nehezebb lesz, mint korábban, de kitartást. Én meg vagyok győződve róla, hogy a minőség győzni fog. Előbb-utóbb a cégek le fogják cserélni a gyengébben teljesítő kollégáikat ügyesebbekre. Az tény, hogy most nehezebb a helyzet, de ez nem fog így maradni” – tette hozzá a fiataloknak címezve a szavait, és azt is tanácsolta, hogy azért a szakmai tudás mellett a soft skillek fejlesztésére is fordítsanak energiát.

A beszélgetés másik vissza-visszatérő témája a bérfejlesztés helyzete és lehetőségei voltak. Szász kijelentette, hogy az outsourcing egy legitim, tehát nyereségesen működő iparág, viszont ahol problémák merülnek fel vele kapcsolatban, tehát már nem jövedelmező, ott érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy el tudják-e tolni abba az irányba a vállalkozást, hogy saját termékek fejlesztésébe kezdjen.

Szász úgy látja, a jövő biztosítása szempontjából fontos lenne, hogy iparági szinten a bérfejlesztésektől a hangsúly eltolódjon abba az irányba, hogy saját IT termékeket állítsanak elő ezek a vállalatok. „Persze ezt könnyű mondani a színpadról, hogy mostantól ne azon dolgozzunk, amit nekünk projektként kiadnak, hanem mellette vigyük azokat a projekteket, ami a saját humánerőforrásunk fejéből pattan ki, és ami a piacon életképes szolgáltatás, termék lehet a jövőben” – tette hozzá.

Szélyes kiemelte, nagyot téved az, aki azt hiszi, hogy a bérfejlesztő cégek nem végeznek kreatív munkát, mert csak azt csinálják, amit az ügyfél megrendel, és őket majd egyszerűen helyettesíteni lehet mesterséges intelligenciával. Úgy látja, hogy egy bérfejlesztéssel foglalkozó cég és egy saját terméket fejlesztő cég között abban van a legjelentősebb különbség, hogy ki adja a pénzt, egy másik cég vagy egy befektető.

„Ugyanolyan kreatív munkát végzünk, mint akik saját terméket fejlesztenek. A lehető legkreatívabbak vagyunk. Kolozsvárnak jó a hírneve azok között az ügyfelek között, akik itt dolgoztatnak, mert tudják, hogy kreatív munkatársakat kapnak, akik jó minőségű munkát végeznek” – mondta a Codespring vezetője. Szerinte a globális piacon ez az előnye a kolozsvári munkaerőnek az indiaiakkal szemben: bár sokkal drágább, de az eredmény, amit az ügyfél kap, nem is összehasonlítható.

A saját termék fejlesztésével kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a startupok nagyjából 10 százaléka lesz csak sikeres, 20 százalékuk még nulla szinten tud vegetálni egy ideig, de 70 százalékuk megbukik, ami rengeteg veszteséget jelent a befektetőnek.

„Olyan ötlet, ami könnyen megvalósítható, olcsó és még óriásit is lehet vele kaszálni, egyre kevesebb van a piacon. Rendszeresen járunk számítástechnikai vásárokra, ahol hatalmas csarnokok vannak tele startupokkal, és volt, hogy rászántam az egész napom, de egy épkézláb ötletet nem láttam.

Nagyon nehéz egy jó ötletet kitalálni, azt megvalósítani és sikeresnek lenni egy ennyire telített piacon” – jelentette ki, megjegyezve, ők is szeretnék, ha egyszer lenne egy olyan termékük, amit megmutathatnak a világnak.

„Ehhez kell egy olyan tőke, amit lehet kockáztatni, rengeteg kitartás, és akkor lehet, innen is kifejlődik egy termék, de ez iszonyú nehéz” – tette hozzá.

Az IT-szektor és a város viszonyával kapcsolatos kérdések voltak a legkevésbé izgalmasak, mert ahogyan Oláh Emese alpolgármester fogalmazott, ezek legfeljebb egyeztetés szintjén állnak. A városnak ugyanis sem pénzügyi lehetőségei, sem törvényes eszközei nincsenek arra, hogy bármilyen finanszírozást vagy adókedvezményt biztosítson a cégeknek, és óvatosak is a magánszektor partnerségeivel kapcsolatban. Oláh szerint leginkább mediátori szerepet vállalhatna az önkormányzat, hogy a jelenleg főleg bérfejlesztéssel foglalkozó cégek új területek felé tudjanak nyitni.

Az alpolgármester elmondta, Kolozsvárnak két olyan ipari parkja van, ami a kreatív iparágaknak biztosít infrastruktúrát, de azok legfeljebb csak a kisvállalkozásoknak jelenthetnek segítséget. Nagyobbra akkor lehetne gondolni, ha az önkormányzat tulajdonában lévő telkek szabadok lennének, de Kolozsvár városának nincs sok ingatlana, ami felhasználható lenne, és azért limitáltak a lehetőségek.