Zakuszka-index: idén is megnéztük, hogyan alakulnak a zöldségpiaci árak Erdélyben

A zakuszka-index tavalyi sikeréből kiindulva úgy döntöttünk, idén ősszel is elkészítjük az erdélyi zöldségpiaci árak összevetését. Öt erdélyi városból hasonlítottuk össze az árakat egy előre kitalált termékkosarat használva, majd számoltunk belőle zakuszka-indexet.

A jobb összehasonlíthatóság miatt a tavaly lefektetett szabályok szerint dolgoztunk. A termékkosár komponenseinél fontos volt az a szempont, hogy olyan általános, szezonálisnak is tekinthető termékek kerüljenek rá, amelyek minden piacon megtalálhatóak. Kizárólag a zöldségpiaci árakat vettük figyelembe, például a lakónegyedi boltok, zöldségárusok árait akkor sem, ha egyes városokban ott akár olcsóbban lehet ilyen termékekhez jutni. Azokban a városokban, ahol több piac is van, a kollégákat arra kértük, hogy válasszák ki azt a piacot, amely valamilyen szempont (forgalom, méret, elhelyezkedés) szerint a legjelentősebbnek tekinthető az adott településen. Ugyanakkor az erdélyi valósághoz igazodva, megpróbáltunk olyan piacok árait is beemelni, ahol hetente csak egyszer tartanak vásárt (sajnos most csak egy helyről kaptunk adatokat.)

A tavalyihoz képest egy helyen módosítottuk a bevásárlási listánkat, a fokhagymát most kihagytuk, elsősorban azért minden termék esetében a kilogrammonkénti árat igyekeztünk leírni, a fokhagymát pedig néha kötésben, máshol darabra árulják. A kilogrammonkénti árusítás nem mindenhol egyértelmű. A következő termékek kerültek a listára: paradicsom, vöröshagyma, padlizsán, kápia paprika, paradicsompaprika (gogoș), szárazbab, burgonya, uborka, káposzta, sárgarépa, illetve két szezonális gyümölcs, a szilva és a fehér csemegeszőlő.

Az árak összesítésénél úgy jártunk el, mint egy átlagos bevásárlásnál: mindig a legalacsonyabb árakat kerestük, a kiugróan olcsó, láthatóan gyengébb minőségű termékeket pedig figyelmen kívül hagytuk.

Emellett lényeges szempont volt, hogy az adatfelvételek időben minél közelebb legyenek egymáshoz, illetve a tavalyi időpontokhoz. Végül az egy évvel korábbi cikk megjelenésének évfordulóján, szeptember 19-20-án lejegyzett árakkal dolgoztunk. Reményeink szerint ezzel sikerült valamennyire kiküszöbölni az idénytermékek esetében jellemző árváltozásokat. A rögtönzött felmérés ezzel együtt sem tudományos megalapozottságú, inkább érdekesség.

Melyik volt a legolcsóbb piac?

Igazi éles különbségek nem mutathatók ki. Az a tavaly tapasztalt tendencia idén is érvényesnek látszik, hogy a sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári (központi) piacok drágábbak. Ezekhez csatalakozott idén a marosvásárhelyi Bőség utcai Cuza Vodă piac, amelynek az árai most mindenki mást beelőztek.

Az közismert, hogy drágának számít a sepsiszentgyörgyi piac. Nem véletlen, hogy a befőzési szezonban, amikor sokan nagyobb tételben vásárolnak, inkább a brassói nagybani piacra mennek bevásárolni. Ahogy a kollégánk fogalmazott, egyesek a közel fél órás utat is bevállalják csak azért, hogy ott szerezzék be a szükséges hozzávalókat. A brassói piac árai ugyanis sokszor szó szerint fele a szentgyörgyin tapasztalnak. Elmondása szerint olyat is tud, aki egy 300 lejes nagybevásárlás után annyira fellelkesült a kedvezőbb brassói áraktól, hogy megfogadta, még egy körutat bevállal.

A kolozsvári központi piac tavaly ugyan toronymagasan első lett az összehasonlításban, de azért az jól látszik, hogy alapvetően két terméknek a másokhoz képest kiugróan magas árai okozták ezt a „magabiztos” elsőséget. Az egyik pont a fokhagyma, amit idén kihagytunk az összevetésből, a másik meg a szőlő, amit tavaly úgy tűnik, hogy általánosan drágábban adtak. Ezzel a kolozsvári központi piac – ami saját tapasztalatunk szerint az olcsóbbak között van a városban – már el is veszítette vezető helyét, viszont még így sem úsztuk volna meg 80 lej alatt a képzeletbeli vásárlásunk.

A marosvásárhelyi piacok digitalizációjának eredményeként – aminek legalább ennyi haszna van – gyakorlatilag mindeniktől viszonylag könnyen kaphattunk árakat. A vásárhelyi tapasztalatok alapján végül a Cuza Vodă piacot emeltük be, de az 1848, illetve a Dacia piacról is értékelhető adataink vannak. Eszerint a Dacia piacon ugyanez a válogatás 97 lej lenne, míg az 1848 piacon a központinál valamivel olcsóbban, 81 lejért tudnánk az adott termékekből bevásárolni.

Ugyanakkor idén is azt tapasztaltuk, hogy az olcsósági versenyben jól teljesítenek a heti rendszerességgel működő piacok. Tavaly a kovásznai (minden szombaton működik az üdülővárosban hagyományos értelemben vett piac) végzett a lista alján, idén a Bihar megyei Székelyhíd minden kedden üzemelő piacát találjuk az olcsóbbak között.

A székelyudvarhelyi zöldségpiacról is kaptunk adatokat, de mivel ezek nem tartalmazzák az összes általunk kért információt, csak a termékenkénti összehasonlításnál használjuk.

Az egyes termékek árát figyelve a szőlő ára lett drasztikusan olcsóbb. Magyarázatunk nem nagyon van erre a jelenségre, talán annyi, hogy idén pár nappal gyűjtöttük az adatokat, talán közelebb voltunk a szezon csúcsához, amikor a legolcsóbb a termék. Feltűnő, hogy paradicsomot is rendre olcsóbban kaptunk volna abban a három városban, ahonnan tavaly és idén volt adatunk. Persze, ehhez az is hozzátartozik, hogy például Kolozsváron a legdrágábban kínált, eredeti hóstátinak mondott paradicsom ára 20 lej volt, és nem volt ritka a 8-10 lej közötti ár. Feltűnő ugyanakkor, hogy a burgonya is mindenhol drágább lett. Egyébként is szembeötlő, hogy a kilogrammonkénti 5 lejes lélektani határ alá manapság már ritkán, legfeljebb egy-egy eladó megy, bármilyen termékről is legyen szó.

Mit árul el nekünk a zakuszka-index?

Ahogy azt a cikk elején is jeleztük, nem csak azt néztük meg, mennyibe kerülne az előre kiválasztott termékkosarunk levásárlása, hanem azt is kiszámoltuk, hogy a piacokon tapasztalt árak mellett mennyibe kerül a befőzési szezonban a sok erdélyi háztartás számára kihagyhatatlannak számító zakuszka elkészítése.

Bár tudjuk, hogy a zakuszka receptje családonként is eltérő lehet, de azért megpróbáltunk egy minimumot felállítani, és a tavaly már tesztelt, konzervatívabb recept szerint számolni. Ebbe a következők kerültek: 4 kilogramm paradicsompaprika (Erdély nagy részében a zöldség román megnevezését átvéve gogosnak nevezik), 3 kilogramm padlizsán, 2 kilogramm hagyma, 1 kilogramm kápia paprika és 1 kilogramm bab.

A recept szerint 1 liter paradicsomlé is kell, de mivel kétesélyes volt az, hogy minden általunk meglátogatott piacról egyaránt beszerezhető-e, inkább azzal számoltunk, hogy ekkora mennyiség elkészítéséhez körülbelül 3 kilogramm paradicsomra van szükség, és az összehasonlítás kedvéért a paradicsom árát vettük alapul. (Mivel a fűszerek és az olaj árában amúgy sincs különbség a különböző régiók között, és ezt amúgy sem feltétlenül piacról szerzik be a háztartások, ezeknek az árától eltekintettünk az összehasonlítás elkészítésénél.)

Ennek a bevásárlási listának és elkészítési módnak a logikája mentén számolva arra jutottunk, hogy az általunk vizsgált öt piac közül magasan a marosvásárhelyi Cuza Vodă piacon került volna a legtöbbe a zakuszka elkészítése, összesen 118 lejbe. Utána következik sepsiszentgyörgyi piac, ahonnan 106 lejért tudnánk beszerezni a hozzávalókat, majd nem sokkal lemaradva a székelyhidi 104 lejes, illetve a kolozsvári központi piac 103 lejes zakuszka-indexszel. Érdekesség, hogy a fenti recept alapján Sepsiszentgyörgyön egy évvel, szeptember közepén ezelőtt szintén 106 lejbe került volna elkészíteni a zakuszkát – a fűszerekkel és az étolajjal nem számolva. Kolozsvár esetében most a mostani 103 lejes érték még egy lejjel olcsóbb is, mint az egy évvel ezelőtti, és Csíkszeredában is 2 lejjel kevesebb lenne idén, mint tavaly. A csíkszeredai piac korábban – a bevásárlólista összeállításakor – tapasztalt olcsósága „elillant”, amikor a konkrét indexet számoltuk.

Egyértelmű tapasztalat, hogy a tavalyi árakhoz képest a vizsgált erdélyi piacokon nem jellemző, hogy drágábbak lennének a zöldségek és a gyümölcsök. Ahogy már korábban is megjegyeztük, a nagyon olcsó termékeknek valószínűleg búcsút inthetünk, hiszen a termékek kilónkénti árának lélektani határa most már 5 lej körül van, az alatt csak kivételes esetben, esetleg akciósan lehet vásárolni. Viszont jelentős drágulást egyik termék esetében sem tapasztaltunk. Összességében és a zakuszka-indexszel kalkulálva is úgy tűnik, hogy nem lettek jellemzően drágábbak a piacok.

(Köszi minden közreműködőnek, aki segített az adatok összegyűjtésében!)