Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a villamosenergia ára az EU-ban

Romániában 112 százalékkal emelkedtek a háztartási villamosenergia-árak 2022 második felében az előző év azonos időszakához képest, ami a legmagasabb arány az EU-tagországok közül, derül ki az Eurostat összesítéséből.

Az áram az EU valamennyi tagországában drágult a jelzett időszakban, kivéve Máltát (-3%, nemzeti valutában) és Hollandiát (-7%). Románia után Csehországban (+97%), Dániában (+70%), Litvániában (+65%) és Lettországban (+59%) regisztrálták a legnagyobb áremelkedést, míg a legalacsonyabbat Luxemburgban (+3%), Ausztriában és Németországban (+4%), valamint Lengyelországban és Bulgáriában (+5%).

Euróban kifejezve az átlagos háztartási villamosenergia-árak 2022 második felében Magyarországon (10,8 euró/100 kWh), Bulgáriában (11,5 euró) és Máltán (12,8 euró) voltak a legalacsonyabbak, míg Dániában (58,7 euró), Belgiumban (44,9 euró) és Írországban (42,0 euró) a legmagasabbak.

A gázárak mind a 27 uniós tagországban emelkedtek, nemzeti valutában a legnagyobb mértékben Csehországban (+231%), Romániában (+165%), Lettországban (+157%), Litvániában (+112%) és Belgiumban (+102%). Mindössze két esetben volt 20% alatti a növekedés: Horvátországban (+14%) és Szlovákiában (18%).

Euróban kifejezve az átlagos háztartási gázárak 2022 második felében Magyarországon (3,5 euró/100 kWh), Horvátországban (4,5 euró) és Szlovákiában (4,9 euró) voltak a legalacsonyabbak, míg Svédországban (27,5 euró), Dániában (20,8 euró) és Hollandiában (19,3 euró) a legmagasabbak. A földgáz háztartási ára Svédországban 157 százalékkal magasabb volt az uniós átlagárnál, itt azonban a földgázfelhasználás nagyon korlátozott.

Az Eurostat szerint a háztartási villamosenergia-árak és a gázárak emelkedése sosem volt még ilyen magas EU-s szinten.

Az uniós statisztikai szolgálat ugyanakkor megjegyzi, hogy az energiaárak az utóbbi időben a stabilizálódás jeleit mutatják, részben az uniós kormányok politikájának és beavatkozásának köszönhetően. Ezek a kormányzati intézkedések, miközben csökkentették a végső fogyasztók energiaárát, megterhelték az államháztartásokat, jegyzi meg a közlemény.