Belenyúltak a darázsfészekbe: a munkahelyi felmondás okait feltáró kutatás készült

2023. március 21. – 18:37

Másolás

Vágólapra másolva

Nyúljunk a darázsfészekbe! felhívással készített kérdőíves kutatást a munkahelyi felmondás okairól a DreamJobs Románia. Az állásközvetítő legújabb kutatásában munkavállalói oldalról kereste arra a választ, hogy miért hagyják el az alkalmazottak a munkahelyüket, illetve mi volt számukra a döntő szempont felmondáskor. Azt is körüljárták, hogy ahol marasztalják a távozási szándékát közlő alkalmazottat, ott milyen lehetőségeket ajánlanak fel a munkaadók a megtartásuk érdekében.

„A Te miért mondtál fel? című kérdőívünk nem ujjal mutogat a ‘rossz munkaadókra’, hanem esetenként reflektál a hazai munkaerőpiac kérdőívből kirajzolódó hiányosságaira. A cél itt is az, hogy közelebb hozzuk a munkaadók és a munkavállalók igényeit, hogy az általunk feldolgozott témák, eredmények mentén elinduljon egy megoldásra fókuszáló, nyitott és átlátszó kommunikáció a felek között” – áll a DreamJobs Románia kutatás eredményeit összesítő közleményében.

Az elismerés és a pozitív visszajelzés hiánya a leggyakoribb felmondási ok

A február elején közzétett kérdőív 11 fő kérdésből állt, ezt egészítette ki a végén három, a korra, nemre, és az iskolai végzettségre vonatkozó alapkérdés. A kutatás célcsoportját azok a szellemi munkát végző munkavállalók adták, akik mondtak már fel egy korábbi munkahelyükön. A válaszadók túlnyomó többsége, 83,9%-a a 25-50 év közötti munkavállalók közül került ki, és pontosan fele egyetemi alapképzéssel, 31,5%-uk pedig egyetemi mesterképzéssel rendelkező munkavállaló. Az előző munkahelyen eltöltött idővel kapcsolatos kérdésre a következő válaszok érkeztek: 26,6% 5 évnél többet, 18%-uk 3-5 évet, míg 27,4%-uk 1-3 évet maradt legutóbbi munkahelyén. A válaszadók negyede 12 hónap alatt, vagy akár már a próbaidő letelte előtt felmondott.

A kérdőív számos kérdésére többszörös válaszadási lehetőséget biztosítottak, így a feldolgozott válaszok százalékban kifejezett értékeit is ehhez mérten kell értelmezni. A „Mi volt a felmondásod (valódi) oka?” kérdésre a válaszadók leggyakoribb felmondási oknak az „Elismerés és a pozitív visszajelzések hiányát” jelölték meg. Ezt követték a „Túl sok volt a stressz, túlfeszített a tempó” és a „Szakmai továbbfejlődés hiánya” válaszok. A kutatás készítői ennél a kérdésnél lehetőséget biztosítottak egyéb okok beírására is, ezekből is kiemeltek néhányat: babavárás, gyerekek, ki nem fizetett túlórák, minimálbér, munkahelyi zaklatás.

A munkaadók 51%-a marasztalta volna a felmondó felet

A felmondási okokat követően arra is kíváncsiak voltak, hogy a cégek próbálták-e marasztalni a felmondó felet, amelyre a válaszadók majdnem egyenlő arányban, 51%-uk igennel és 49%-uk nemmel válaszolt. Marasztalásként 44,1%-nak kedvezőbb munkafeltételeket (rugalmas munkaidő, home office stb.) ígértek, 41,7%-nak több fizetést és juttatást ajánlottak, 35,4%-nak pedig előléptetést vagy áthelyezést ígértek.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy felmondásuk előtt az alkalmazottak nagyobb hányada többször is jelezte problémáját a főnökének, de süket fülekre talált, így semmi nem változott. Arra a kérdésre, hogy „Volt-e más módja annak, hogy jelezhesd a problémádat?” a kérdőívet kitöltők 45,6%-a jelezte, hogy egyáltalán nem volt rá lehetősége, 29,8% megkereshette a felettese feletteseit, és csupán 7,3% tudott segítséget kérni a HR osztálytól.

Arra is keresték a választ, hogy a felmondó felek milyen megoldást vártak volna a problémáikra. A válaszolók közel fele a fizetésemelést látta volna megoldásnak, 40,3% pedig a felettesének felelősségre vonását és azt, hogy változtasson vezetői stílusán.

Arra a kérdésre, hogy „Melyik a 3 leggyakrabban tapasztalt toxikus jellemző a munkakörnyezetedben?” a kitöltők közel kétharmada azt a választ jelölte meg, hogy „Érezhető a munkahelyen egy állandó feszültség, a munkatársak bizonytalanságban érzik magukat”, 56% a „Rossz az információáramlás és nincsenek bevált munkafolyamatok” válaszlehetőséget jelölte meg, és 49,2% szerint „A munkatársak nem motiváltak”.

És, hogy mi az az egy legfontosabb tulajdonság, amivel egy jó vezetőnek rendelkeznie kell? Erre az egyénileg beírt leggyakoribb válaszok az alábbiak voltak: empátia, következetesség, rugalmasság. Ugyanennél a kérdésnél a válaszadóknak fontos volt, hogy a vezetőjük mentor és példakép legyen, ne főnök, továbbá rendelkezzen jól követhető vízióval és törekedjen a stabilitásra. Tartsa tiszteletben a munka-szabadidő egyensúlyt, legyen csapattag, aki konkrét lépéseket tesz a problémák megoldására. Becsülje az alkalmazottakat, és tudjon delegálni.

„Második mini kutatásunk alapjául azért választottunk egy kényesebb témát, mert napi működésünk során, a vállalatok toborzási folyamatainak támogatásakor azt látjuk, hogy a fluktuáció a jól teljesítő kollégák esetében is hangsúlyos. () A szakmailag értékes kollégák megtartása elsődleges szempont annak elkerülésére, hogy még több pénzt és energiát fektessünk egy új kolléga megtalálásába. Ezért bátorítjuk a cégeket az őszinte kommunikációval járó átláthatóságra, a munkavállalókat pedig saját tapasztalataik megosztására, hogy feltárhassuk a foglalkoztatási bukkanók okait, és tanácsadókként, toborzási szakemberekként mindkét fél számára korrekt lehetőségeket kínáljunk. A vállalatoknak bevált munkatársakat, az álláskeresőknek pedig szerethető munkahelyeket” – áll a DreamJobs Románia közleményében.

A kutatás eredményeinek összefoglalója itt olvasható el.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!