Belenyúltak a darázsfészekbe: a munkahelyi felmondás okait feltáró kutatás készült

Nyúljunk a darázsfészekbe! felhívással készített kérdőíves kutatást a munkahelyi felmondás okairól a DreamJobs Románia. Az állásközvetítő legújabb kutatásában munkavállalói oldalról kereste arra a választ, hogy miért hagyják el az alkalmazottak a munkahelyüket, illetve mi volt számukra a döntő szempont felmondáskor. Azt is körüljárták, hogy ahol marasztalják a távozási szándékát közlő alkalmazottat, ott milyen lehetőségeket ajánlanak fel a munkaadók a megtartásuk érdekében.

„A Te miért mondtál fel? című kérdőívünk nem ujjal mutogat a ‘rossz munkaadókra’, hanem esetenként reflektál a hazai munkaerőpiac kérdőívből kirajzolódó hiányosságaira. A cél itt is az, hogy közelebb hozzuk a munkaadók és a munkavállalók igényeit, hogy az általunk feldolgozott témák, eredmények mentén elinduljon egy megoldásra fókuszáló, nyitott és átlátszó kommunikáció a felek között” – áll a DreamJobs Románia kutatás eredményeit összesítő közleményében.

Az elismerés és a pozitív visszajelzés hiánya a leggyakoribb felmondási ok

A február elején közzétett kérdőív 11 fő kérdésből állt, ezt egészítette ki a végén három, a korra, nemre, és az iskolai végzettségre vonatkozó alapkérdés. A kutatás célcsoportját azok a szellemi munkát végző munkavállalók adták, akik mondtak már fel egy korábbi munkahelyükön. A válaszadók túlnyomó többsége, 83,9%-a a 25-50 év közötti munkavállalók közül került ki, és pontosan fele egyetemi alapképzéssel, 31,5%-uk pedig egyetemi mesterképzéssel rendelkező munkavállaló. Az előző munkahelyen eltöltött idővel kapcsolatos kérdésre a következő válaszok érkeztek: 26,6% 5 évnél többet, 18%-uk 3-5 évet, míg 27,4%-uk 1-3 évet maradt legutóbbi munkahelyén. A válaszadók negyede 12 hónap alatt, vagy akár már a próbaidő letelte előtt felmondott.

A kérdőív számos kérdésére többszörös válaszadási lehetőséget biztosítottak, így a feldolgozott válaszok százalékban kifejezett értékeit is ehhez mérten kell értelmezni. A „Mi volt a felmondásod (valódi) oka?” kérdésre a válaszadók leggyakoribb felmondási oknak az „Elismerés és a pozitív visszajelzések hiányát” jelölték meg. Ezt követték a „Túl sok volt a stressz, túlfeszített a tempó” és a „Szakmai továbbfejlődés hiánya” válaszok. A kutatás készítői ennél a kérdésnél lehetőséget biztosítottak egyéb okok beírására is, ezekből is kiemeltek néhányat: babavárás, gyerekek, ki nem fizetett túlórák, minimálbér, munkahelyi zaklatás.

A munkaadók 51%-a marasztalta volna a felmondó felet

A felmondási okokat követően arra is kíváncsiak voltak, hogy a cégek próbálták-e marasztalni a felmondó felet, amelyre a válaszadók majdnem egyenlő arányban, 51%-uk igennel és 49%-uk nemmel válaszolt. Marasztalásként 44,1%-nak kedvezőbb munkafeltételeket (rugalmas munkaidő, home office stb.) ígértek, 41,7%-nak több fizetést és juttatást ajánlottak, 35,4%-nak pedig előléptetést vagy áthelyezést ígértek.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy felmondásuk előtt az alkalmazottak nagyobb hányada többször is jelezte problémáját a főnökének, de süket fülekre talált, így semmi nem változott. Arra a kérdésre, hogy „Volt-e más módja annak, hogy jelezhesd a problémádat?” a kérdőívet kitöltők 45,6%-a jelezte, hogy egyáltalán nem volt rá lehetősége, 29,8% megkereshette a felettese feletteseit, és csupán 7,3% tudott segítséget kérni a HR osztálytól.

Arra is keresték a választ, hogy a felmondó felek milyen megoldást vártak volna a problémáikra. A válaszolók közel fele a fizetésemelést látta volna megoldásnak, 40,3% pedig a felettesének felelősségre vonását és azt, hogy változtasson vezetői stílusán.

Arra a kérdésre, hogy „Melyik a 3 leggyakrabban tapasztalt toxikus jellemző a munkakörnyezetedben?” a kitöltők közel kétharmada azt a választ jelölte meg, hogy „Érezhető a munkahelyen egy állandó feszültség, a munkatársak bizonytalanságban érzik magukat”, 56% a „Rossz az információáramlás és nincsenek bevált munkafolyamatok” válaszlehetőséget jelölte meg, és 49,2% szerint „A munkatársak nem motiváltak”.

És, hogy mi az az egy legfontosabb tulajdonság, amivel egy jó vezetőnek rendelkeznie kell? Erre az egyénileg beírt leggyakoribb válaszok az alábbiak voltak: empátia, következetesség, rugalmasság. Ugyanennél a kérdésnél a válaszadóknak fontos volt, hogy a vezetőjük mentor és példakép legyen, ne főnök, továbbá rendelkezzen jól követhető vízióval és törekedjen a stabilitásra. Tartsa tiszteletben a munka-szabadidő egyensúlyt, legyen csapattag, aki konkrét lépéseket tesz a problémák megoldására. Becsülje az alkalmazottakat, és tudjon delegálni.

„Második mini kutatásunk alapjául azért választottunk egy kényesebb témát, mert napi működésünk során, a vállalatok toborzási folyamatainak támogatásakor azt látjuk, hogy a fluktuáció a jól teljesítő kollégák esetében is hangsúlyos. () A szakmailag értékes kollégák megtartása elsődleges szempont annak elkerülésére, hogy még több pénzt és energiát fektessünk egy új kolléga megtalálásába. Ezért bátorítjuk a cégeket az őszinte kommunikációval járó átláthatóságra, a munkavállalókat pedig saját tapasztalataik megosztására, hogy feltárhassuk a foglalkoztatási bukkanók okait, és tanácsadókként, toborzási szakemberekként mindkét fél számára korrekt lehetőségeket kínáljunk. A vállalatoknak bevált munkatársakat, az álláskeresőknek pedig szerethető munkahelyeket” – áll a DreamJobs Románia közleményében.

A kutatás eredményeinek összefoglalója itt olvasható el.