Öt térképen mutatjuk Románia megyéinek 2022-es gazdasági erejét és teljesítményét

Az első ábra látványosan mutatja, hogy mekkora különbség van Románia megyéi között akkor, ha a megtermelt GDP-t lakosságszámmal való kiigazítás nélkül, területi bontásban mutatjuk. A legnagyobb GDP-vel rendelkező megye Kolozs (72,5 milliárd lej), amely abszolút számokban majdnem hétszer nagyobb gazdasági teljesítménnyel rendelkezik az előrejelzési bizottság becslései szerint, mint az ebben a számban utolsó helyen álló Călărași megye (10,5 milliárd lej).

Ami a jelentős magyar lakosságot számláló megyéket illeti, tehát lényegében a tágabban vett erdélyi régiót, Kolozs megyét Temes (64,6 milliárd lej), Brassó (48,9 milliárd lej), Bihar (33,1 milliárd lej), Szeben (30,3 milliárd lej), Maros (30,0 milliárd lej), Arad (29,4 milliárd lej), Máramaros (24,2 milliárd lej), Szatmár (17,5 milliárd lej), Hargita (15,7 milliárd lej), Beszterce-Naszód (14,1 milliárd lej), Szilágy (11,7 milliárd lej) és Kovászna (10,8 milliárd lej) megyék követik. Ez a lista természetesen a lakosságszám figyelembe vételével módosul, de erről kicsit később.

A fentebb felállított sorrendet ugyanakkor amellett, hogy a lakosságszámot nem veszi figyelembe – például Kolozs megye lakossága majdnem két és félszerese Kovászna megye lakosságának –, azzal is lehet kritizálni, hogy a romániai adózási szabályok miatt a fővárosnak és a nagyobb regionális központoknak lejt a pálya, több nagyvállalat például a jogszabályi előírások miatt kénytelen Bukarestbe bejegyezni a székhelyét. Ezzel magyarázható az is, hogy a főváros 2022-es GDP-je 345,4 milliárd lej volt, ami a teljes román GDP közel 25%-a.

Az abszolút számoknál érdemes még egy rövid kitérőt tenni egy olyan ábrával is, amely megmutatja, hogy a főváros mellett a leggazdagabb megyék mekkora részét adják a teljes román gazdaság teljesítményének. Bukarest ebben tehát messze élen van, a főváros GDP-je a 2022-re becsült teljes hazai GDP-nek a 24,74%-át teszi ki, ami ugyan nem egyedülálló jelenség az Európai Unió országaiban, de azért nem egy olyan adat, amivel egy magára valamit is adó gazdaságpolitikus büszkélkedni merne. Az pedig kifejezetten aggasztó, hogy amennyiben hozzáadjuk Bukaresthez a legnagyobb gazdasági súllyal rendelkező megyék, Kolozs (5,19%-a a teljes román GDP-nek), Temes (4,65%), Constanța (3,81%), Brassó (3,50%), Prahova (3,42%), Iași (3,40%) és persze a főváros körüli megye, Ilfov (2,76%) gazdasági súlyát, akkor arra az eredményre jutunk, hogy

a főváros és ez hét megye adja a román gazdaság teljesítményének több mint 50%-át.

Érdekes adalék, hogy ebben az 50%-ban még nincs benne például a Dacia gyárnak otthont adó Argeș megye vagy a szintén jelentős gazdasági súllyal rendelkező Dolj megyei Ford gyár sem.

Ha ekkora szakadék van a megyék között, akkor ideális esetben joggal számíthatnánk arra, hogy – van honnan felzárkózni alapon – a fenti rangsorban hátrébb helyet foglaló megyék legalább éves szinten számottevőbb GDP-bővüléssel hívják fel magukra a figyelmet. Alig pár kivételtől eltekintve viszont ebben a tekintetben is kifejezetten elgondolkodtató a fenti infografikán is jól szembetűnő helyzet: a növekedési számokkal beszínezett térkép nem a gazdaságilag elmaradottabbnak tartott megyék esetében mutat nagyobb növekedést.

Pozitív kivételként – vagy akár meglepetésként – Kovászna megyére érdemes figyelni, az előrejelzési bizottság becslései szerint ugyanis Háromszéken tavaly 7,6%-os lehetett a GDP-bővülés, aminél csak Brassó megye (7,9%) tud enyhén nagyobb növekedést felmutatni.

Érdemes azt is megjegyezni a számokkal kapcsolatban, hogy tavaly Románia az Országos Statisztikai Intézet előzetes adatai szerint 4,8%-os gazdasági növekedést ért el. A fenti térképen 25 olyan megyét lehet összeszámolni, amely ennél a 4,8%-osnál alacsonyabb GDP-bővülést ért el, ami egyértelmű jelként is értelmezhető arra vonatkozóan, hogy a gazdasági különbségek csökkenés helyett növekedésben vannak Romániában.

Szintén lehet méretes kudarcként értelmezni azt is, hogy miközben a román gazdaság egésze még az Ukrajnában kitört háború és a gazdasági szereplők életét kifejezetten megnehezítő energiapiaci válság ellenére is közel 5%-os gazdasági teljesítményt tudott felmutatni, addig 5 olyan megye is volt, ahol a GDP-bővülés még az 1%-ot sem érte el 2022-ben az előző évhez viszonyítva: közülük is Maros megye a legrosszabb, ahol a 0,1%-os bővülést jelző mutatón bőven lehet értetlenkedni. Az egyik nagyon valószínű magyarázata a stagnálásnak az lehet, hogy a megye egyik legjelentősebb üzeme, az Azomureș tavaly alig 2 hónapot működött a magas energiaárak miatt.

A 3-as ábrán amúgy egy pillanatra érdemes átkattintani a 2023-ra vonatkozó becslésekre is. Ebben az évben a gazdasági előrejelzések ugyanis a tavalyi közel 5%-os gazdasági bővülés után viszonylag erőteljes lassulásra számítanak, ami nyilván a megyei GDP-növekedésekről szóló számokban is visszaköszön. Az előrejelzési bizottság szakértői arra számítanak, hogy az erdélyi megyék közül idén Kolozs és Bihar mellett szintén Kovászna megye fog valamelyest kiemelkedőbb teljesítményt nyújtani. Optimizmus is fellelhető a térképen: több olyan déli megye is sötétebb színnel jelenik meg, amelyeknél a 2022-es számokat illetően épp a felzárkózás elmaradását lehet hiányolni. Hogy ezt mire alapozzák az előrejelzési bizottságnál, az sajnos nem derül ki a szigorúan a számokat bemutató jelentésből.

Ahogy azt már az első ábránál is említettük, a lakosságszámmal nem kiigazított adatok legfennebb gazdasági erősorrend felállítására alkalmasak, de az életszínvonal szempontjából inkább az egy főre jutó GDP-adatok a relevánsak. Ebben a tekintetben is főleg a kifejezetten nagy különbségek a szembetűnőek: azon már valószínűleg nem lepődik meg senki, hogy Kolozs megyében az egy főre jutó GDP szintje meghaladja a 20 ezer eurót, Temes megyében pedig 18 ezer euró környékén áll a mutató, miközben van olyan megye, Vaslui, ahol még a 7 ezer eurót sem éri el.

Még mielőtt külön kitérnénk az erdélyi megyékre, érdemes azt is megfigyelni, hogy a moldvai és dél-romániai megyék egy része meglehetősen megfelel annak a percepciónak, miszerint ezekben a régiókban a legrosszabb az életszínvonal az országban. Az a fenti hőtérkép színeiben is visszaköszön, hogy Erdély, a Partium és a Bánság Moldvánál mindenképp, és a dél-erdélyi megyék jelentős részénél is kedvezőbb GDP/fő mutatóval rendelkezik. Összehasonlításképp érdekes, hogy Iași az egyetlen olyan moldvai megye, amely versenybe kelhet az erdélyiekkel, a többi esetében még a 10 ezer eurót sem éri el az egy főre jutó GDP.

Kolozs és Temes megyét a tágabban vett erdélyi régióban Brassó (17 874 eurós egy főre jutó GDP), Szeben (15 351 euró), Fehér (14 795 euró), Arad (14 606 euró), Bihar (12 139 euró), Hunyad (11 897 euró), Maros (11 575 euró), Szilágy (11 486 euró), Kovászna (11 068 euró), Máramaros (10 893 euró), Szatmár (10 875 euró), Hargita (10 747 euró) és Beszterce-Naszód (10 471 euró) megyék követik.

Bukarest persze ebben a mutatóban is egy külön világként jelenik meg, a főváros esetében becsült több mint 38 ezer eurós egy főre jutó GDP-ről viszont ebben az esetben is fontos megemlíteni, hogy jogszabályi okok miatt torzított képet mutat az ott élők életszínvonaláról.

Az előrejelzési bizottság becslései szerint Romániában 2022-ben 14 888 euró volt az egy főre jutó GDP. Az 5-ös számú ábrán azt mutatjuk kék színnel, hogy a fővárost figyelmen kívül hagyva mindössze hét olyan megye van Romániában, amelyben a mutató meghaladja az országos átlagot. A jobb átláthatóság érdekében az ábrán azt számoltuk ki, hogy az adott megyében becsült egy főre jutó GDP hány százalékát éri el az országos átlagnak. A következtetés itt is nagyjából ugyanaz: hatalmas különbség van néhány megye között, Vasluiban például az egy főre jutó GDP szintje az országos átlagnak még a 45%-át sem éri el, Bukarestben viszont 2,5-szöröse.