Kolozsvári startup jött rá, hogyan lesz egészséges ropi a mások által kidobott rostból

Miért dönt úgy egy kutató, hogy innovatív élelmiszeripari termékeket gyártó céget indít? Mi volt a motivációja?

Dr. Hantz Péter: – A vállalkozásalapításhoz egy sor véletlenen át vezetett az út, de nagy szerepe volt benne, hogy a kutatómunkám során számos olyan lehetőséget vettem észre, amelyekből értékes gyakorlati alkalmazások születhetnének. Öt évvel ezelőtt tudomást szereztem a Diaspora Startup programról, amely lehetővé tette a cégalapítást. Utánanéztünk emellett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) nagyon jól felépített, hasznos programjainak is. Ha egy fiatal vállalkozó megpróbálkozna innovációk piacra dobásával, az EIT-tól hozzám hasonlóan számos területen szerezhet támogatást és mentorálást.

Ugyan egy családi ház pincéjében vagyunk, viszont a tevékenység sokoldalúságát az is jól jelzi, hogy itt még kisebb laborokat is felállítottak. Miért alakult ez így?

Szerencsére adott volt a szülői ház pincéje. A félretett pénzemből újítottam fel, és a termelésre használt helyiségek mellett egy kis kutatási, valamint egy fejlesztési laboratórium kialakítására is maradt hely. A tudományos kutatómunkám ugyanis környezeti mikrobiológiával kapcsolatos. Könnyűbúvár-felszereléssel mintákat hozok fel olyan érdekes erdélyi tavak mélyéről, mint például a Medve-tó vagy a Gyilkostó, valamint bányatavakban élő, érdekes, fotoszintetizáló baktériumszőnyegekből, amelyeket aztán nemzetközi együttműködésben vizsgálunk meg.

Mennyi ideig tartott ilyen háttérrel a termékek, a FiberVia és a JuuTee fejlesztése?

A FiberVia jó állaga és íze másfél éves kutatómunka eredménye. A mostani termékünkben számos zöldség, gyümölcs és mag rostját kombináljuk. Ennek egyik fő oka az, hogy a FiberVia növényirost-összetétele minél változatosabb és egészségesebb legyen. A másik indok több rostfajta keverésére az, hogy így jobb állag érhető el. Ha csak almarostot szárítunk meg, akkor nagyon kemény lesz a végeredmény: egyszer egy kísérleti darabot a kutyám ellopott és bele is tört a foga. Az összetevők mellett természetesen nagyon sok minden függ a szárítás mikéntjétől is. Még mindig úgy gondolom, hogy ezen a területen van finomítani valónk.

A JuuTee fejlesztése egyszerűbb volt. Véletlenül épp azzal szórakoztam, hogy készítek magamnak egy szupererős teát egy úgynevezett Soxhlet extraktor segítségével tealevelekből és ugyancsak serkentő hatású guarana porból. Arra gondoltam, mi lenne, ha ezt kis mennyiségben az ízletes levekhez adnánk. A munkatársam, Le Thi Ha Phuong dobta be a következő ötletet, hogy mindehhez aromás növényi kivonatokat kellene adni. Egy kis kolloid tudomány bevonása után az eredmény lenyűgöző lett.

Mit kell tudni ezekről a termékekről, milyen előnyeik vannak?

A FiberVia rosttartalma igen magas, 35% körüli, így mindenre jó, amire a növényi rostok jók. Az amúgy alacsonynak bizonyult glikémiás indexének kimérése során derült ki, hogy nagyobb mennyiségű folyadékkal fogyasztva kiváló székrekedést csökkentő hatása van, különösen az 50 év alatti korosztályban. Hamar megtölti a gyomrot, így az elhízás ellen is hatásos. Bizonyos rostok fontos szerepet játszanak a bél-mikrobiom táplálásában, a vércukorszint ingadozásának kordában tartásában, és a táplálékkal bevitt koleszterin megkötésében is.

A JuuTee jóval hosszabb időre feldobja az embert, mint egy kávé, és az íze is egzotikus. Hosszan tartó energizáló hatása miatt nem ajánlom a vásárlóinknak, hogy este fogyasszák. Egy barátom és a párja mégis vacsorára itta, és másnap azzal hívtak fel, hogy éjjel kettőig szeretkeztek, mert nem tudtak aludni. Három ízesítéssel készítjük, és az egyik németországi kutatóintézetben jót nevettek azon, hogy a gyömbéreset a kísérletekre való felkészülésre, a citromosat a siker ünneplésére, a fahéjasat az elromlott kísérletek utáni vigasztalódásra ajánlottuk.

Laikusként azt gondolnám, hogy az élelmiszeripar egy kifejezetten nehéz terület egy induló vállalkozás számára. Milyen nehézségeket tapasztaltak ennek kapcsán?

Már a megvásárolt berendezések terén problémába ütköztünk, mert az eszközeink tekintélyes részét át kellett alakítani. Egyszerűen nem voltak alkalmasak arra a célra, amire a termékleírások alapján megvettük őket. Folyamatos mérnöki barkácsoló munkát kellett végeznünk, ami ugyanakkor természetes, ha az ember egy innovációt dob a piacra, és nem egy sztenderd munkát végez.

Előfordult, hogy a legártatlanabb, legapróbb változás a technológiában radikálisan megváltoztatta a termékünket. Kolloidok fizikájából doktoráltam, de megállt bennem az ütő, amikor látszólag nem csináltunk semmit másként, mégis hirtelen minden összeomlott vagy megjavult. Mindezek mellett nyilván nagy kihívás az élelmiszerbiztonság kérdése is, nagyon körültekintőnek kell lenni minden lépésnél.

Emellett azon is megdöbbentem, hogy a romániai élelmiszeripari képzés színvonala mennyi kívánnivalót hagy maga után. Arra számítottam, hogy a tudományos kutatói ismereteimet mérnök kollégák egészítik majd ki, de csalódnom kellett – nem a kollegák jóindulatában és szorgalmában, hanem a felkészültségükben.

Mennyire nehéz a marketing, illetve az értékesítés az ilyen innovatív élelmiszeripari termékekkel?

Nálunk Romániában az emberek általában ódzkodnak is az újdonságtól, a korai felhasználókat (early adopters) mutató híres Gauss-görbén mi eléggé el vagyunk tolódva az óvatos irányba. Emellett nyilván az sem segít, hogy az embereknek nálunk sokkal kevesebb pénze van, mint mondjuk Nyugat-Európában.

A termékeink leginkább az egyedi, kicsi üzletekben mennek nagyon jól, ahol a boltosnak be tudjuk bizonyítani az innovációink előnyeit. Erre van egy szerintem nagyon tanulságos történetünk. Kolozsváron három egymáshoz nagyon közeli boltban is jelen voltunk a termékünkkel. Az egyikben minden termékünk nagyon jól fogyott, a másodikban csak a FiberViát vitték, a harmadikban pedig egy darabot el nem adtak egyikből sem. Elküldtem az egyik munkatársamat szétnézni, és kiderült, hogy az első két boltban azért fogytak a termékek, mert az eladók ott valóban aktívan ajánlották a megfelelő vásárlóknak, nyer-nyer helyzetet kialakítva. A harmadik üzletben viszont csak kitették a polcra, az emberek nézték, hogy új termék, nem ismerték, és akkor nyilván meg sem vették.

Hogyan oldják meg a termékfeliratok kérdését egy ilyen termék esetében, amely a romániai, a magyar, illetve a német piacot is célozza?

A termékeink Romániában román-magyar felirattal kerülnek forgalomba, akárcsak Magyarországon. Németországban német-angol feliratozást használunk. Megjegyzem, hogy emiatt semmilyen hátrányunk nem származott, és sajnálom, hogy az erdélyi magyar vállalkozóknak csak egy kis része él ezzel a lehetőséggel. Még a BBTE kávézója sem tett megjegyzést a címkénkre (szerk. megj.: hogy ezzel mire utal Hantz Péter, arról itt olvashattok bővebben).

Nagyon sok olyan elemzést lehet olvasni, amelyek szerint az egészséges termékek iránti kereslet erős növekedésben van, ami ennek a startupnak a kilátásai szempontjából is érdekes lehet.

Minden trend azt mutatja, hogy az egészséges termékek piaca növekszik. Viszont óriásiak a regionális különbségek és nehéz dolog új piacokra betörni. Erdély tehetősebb városaiban jóval nagyobb eséllyel tudjuk eladni a termékeinket, mint például a kisebb székelyföldi városokban. Azt is érdekes volt megfigyelni, hogy Hollandiából csak FiberVia-t rendeltek, Németországban mindkét termékünk fogy, de Magyarországon és Romániában inkább a JuuTee-t viszik.

Mi lehet a jövője ennek a startupnak?

Az innovációkat piacra dobó startup cégek kifutása jellemzően az, hogy vagy elindulnak a növekedés irányába – ritkábban önerőből, általában befektetők segítségével –, vagy megszűnnek. Kifejezetten ritka, ha egy startup hosszú éveken keresztül élet és halál között sodródik. Az én cégem sorsát is az fogja eldönteni, hogy meg tudunk-e állapodni egy befektetővel – Romániából nem, de Magyarországról és Németországból több komoly ajánlatot is kaptunk. A termékünket keresik, de nem a rák ellenszerét vagy az örök fiatalság szérumát találtuk fel, így jelentős marketing munkára is szükség lesz a felskálázás során.

Voltak befektetőknek szóló bemutatókon is?

Vettünk részt ilyeneken, de az a benyomásom, hogy sokkal hatékonyabb, ha olyan vállalatokat keresünk meg, amelyek jellegüknél fogva érdekeltek az együttműködésben. Az ember nyilván olyan emberekbe is belefut, akik úgy képzelik, hogy mindent hajlandó leszek odaadni nekik ingyen, és még örülök is neki. De olyan barátaim is akadtak, akik önzetlenül segítettek a géppark fejlesztésében.

Utalt már arra, hogy a kelet-európai startupoknak versenyképességi hiányosságokkal kell megküzdeniük.

Egy általános, európai problémával kezdeném. Gyakran halljuk, hogy az európai vezető politikusok amiatt sírnak, hogy kevés a kirobbanó sikereket elérő startupunk. Ennek egyik oka, hogy az európai piac szét van töredezve. Európai startupként jó esetben egy néhány tízmilliós piacon tudunk kezdeni. Ha ki akarunk lépni egy másik ország piacára, akkor rögtön bonyodalmakba ütközünk. Az összes tájékoztató anyagot le kell fordítani, kulturális különbségek vannak, emellett alkalmazkodni kell annak az országnak a mindenféle szabályozásához, amelyek sokszor nem másak, mint rejtett piacvédelmi intézkedések. Ezzel szemben például az Egyesült Államokban azonnal egy 200 milliósnál is nagyobb piacunk lenne. Kínában pedig ez a szám meghaladja az 1 milliárdot, tehát egy viszonylag szűk szegmenst kiszolgáló startupnak is bőven megvan a lehetősége a növekedésre.

Erre a hátrányra ráadásul rátevődik a kelet-európai szegénység, valamint a nyugat-európaiak hozzánk való viszonyulása is. Ahogyan Erdélyben mi is gyakran lesajnálunk egy moldovait, a magas GDP-vel rendelkező országok sok lakosa ugyanígy viszonyul a kelet-európaiakhoz. Ilyen körülmények között pedig meglehetősen nehéz a nyugati piacokra betörni.

Európában emellett drága és körülményes a brandépítés jogi vetülete is. Az sem segít, hogy amikor megtámadták a JuuTee nevet, az EUIPO (az Európai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal – szerk. megj.) egy brit, tehát egy EU-n kívüli cég javára döntött, amelynek még logója sincs és a termékei sincsenek jelen az EU piacán. A beadványukat szerintem be sem szabadott volna fogadják, de hát egy hatalmas gázsiért dolgozó luxemburgi ügyvédi iroda képviselte őket. Úgyhogy lehet, a jövőben változtatnunk kell a JuuTee néven is.

Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy legalább kicsit csökkentsük ezt a versenyképességi lemaradást, akár Románia tekintetében?

Romániában csak nyomokban van jelen az egyes fázisokban levő innovatív startupokat segítő ökoszisztéma. Magyarországon már jobb a helyzet, de volt szerencsém látni mindazt, ami a Bécsi Műszaki Egyetem diákjainak rendelkezésére áll akkor, ha van egy hasznosítható, jó ötletük. Ha annak a szakmai és anyagi segítségnek a töredéke elérhető lenne a mi diákjaink számára, akkor nálunk is sokkal több startup kaphatna szárnyra.

Amikor innovációmenedzsment kurzust tartottam az ELTE-n (Eötvös Lóránd Tudományegyetem), akkor az MIT (Massachussetts Institute of Technology) egyik híres könyvét ajánlottam diákjaim figyelmébe (Disciplined Entrepreneurship), amely azzal indít, hogy ha összeadjuk az egyetemen végzett diákok által gründolt vállalatok nemzeti össztermékét, akkor abból a világ 10. legnagyobb gazdasága jönne ki. A könyv arra is választ ad, hogy ez elsősorban az MIT-n tapasztalható inspiráló környezettel magyarázható. Ehhez képest sajnos Romániában el van terjedve egy olyan attitűd, amely a vállalkozókat gazemberként bélyegzi meg, és nagyon is valós történetek keringenek a hatóságok gáncsoskodásáról.

Van még egy probléma, amit én csak nagy szociális viszkozitásnak hívok. Ezalatt azt értem, ha az ember mondjuk Romániában el akar intézni valamit, és nem nyomja folyamatosan a feladatát, akkor minden jó eséllyel leáll, elrontják, elfelejtik. Ha iszapban kell mozgatnunk egy golyót, akkor az folyamatos húzást igényel. Én sokat éltem Svájcban, ahol ha elindítottam egy folyamatot, akkor szinte biztos lehettem benne, hogy az jól végig is megy, anélkül hogy folyamatosan be kelljen avatkoznom annak menetébe. Ebben az analógiában az egy szuperfolyékony közegnek felelne meg.

A FiberVia és a JuuTee mellett egyéb ötleteket is mutatott nekünk a laboratóriumában. Mi lesz ezeknek a sorsa?

Büszkék vagyunk arra, hogy mi készítettük el a világ egyetlen virágpor likőrjét és virágpor pálinkáját, ami egyediségéből adódóan akár egy régió gasztronómiai szimbóluma is lehetne. A likőrt Floriumnak neveztük el, viszont nem került kereskedelmi forgalomba, mert olyan bonyodalmakat jelentene az alkohollal való kereskedelem, hogy abba nem mentünk bele.

Azon is dolgozunk, hogy a rostokból egyszerhasználatos tányérokat, evőeszközöket készítsünk. Az első eredmények biztatóak, de egy ilyen jellegű versenyképes terméket csak együttműködésben fogunk tudni kifejleszteni.

Van még egy ötletünk, egy speciális ergonomikus szék, az Ergovi, amely lehetővé teszi, hogy hosszan tartó ülőmunka során gyorsan és könnyen ülőpozíciót változtathassunk – az ergonómiai szakemberek szerint ugyanis irodai munka során a legjobb ülőpozíció mindig a következő ülőpozíció.

Mit javasolna vállalkozó kedvű fiatalok számára, akik akár startupok létrehozásában gondolkodnak?

A hagyományos, román finanszírozású állami pályázatok – még azok is, amelyeket innovációk támogatására írtak ki – a legritkább esetben alkalmasak innovatív startupok támogatására: rosszak a feltételeik, merevek, lassúak, és nem egyszer furcsa döntéseket hoznak. Nálunk az innovációs ökoszisztéma még gyerekcipőben jár, még az egyetemeken is csak esetlegesen vannak ilyen pályázatok, angyalbefektetői szervezetek szinte nem is léteznek.

Azt ajánlom az innovátoroknak – azon felül, hogy nézzenek szét, hátha szerencséjük lesz, mint nekünk a Diaspora Startup pályázattal –, hogy próbáljanak magántőkét bevonzani, legyen B, sőt C és D tervük, kezdjék kicsiben, és ahogy már említettem, nézzenek utána az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) lehetőségeinek. A mi cégünk egyik legfontosabb támogatója ugyanis ennek az intézménynek az élelmiszeripari ága. Érdemes tudni, hogy az EIT nyolc területen működik és kínál sokoldalú segítséget: klímavédelem, egészségügy, élelmiszeripar, energiaipar, nyersanyagok, városi közlekedés, gyártás, IT. Akár az ötlet szintjén létező elképzelések gazdáinak is komoly segítséget tudnak nyújtani, méghozzá számos területen, a képzésektől a díjakon és támogatásokon át a kapcsolati háló kiépítéséig. De akár még én is tudok tanácsokkal segíteni nekik ebben. Keressenek bátran!