Mi lesz idén a kenyérárakkal a tavalyi 25%-os emelkedés után?

A kenyér ára egyetlen év alatt jó 25%-kal emelkedett a statisztikai intézet pénteken közzétett friss inflációs adatai szerint. A péktermékek áremelkedésében nagy szerepet játszott, hogy különösen 2022 februárjában és márciusában – közvetlenül az Ukrajnában zajló háború kitörését követően – egekbe szökött a gabona ára. A pékipari vállalatokat emellett az energiaárak elszabadulása is különösen rosszul érintette. Most viszont, amikor a gabona világpiaci ára is a háború előtti szint közelében stabilizálódott, valamint az energiaárak esetében is nagyobb a kiszámíthatóság, joggal merül fel a kérdés, hogy

2023-ban végre megszakadhat-e az elmúlt időszakban tapasztalható kenyérdrágulási tendencia?

„A 25%-os átlagos áremelkedésről szóló adat teljesen pontos” – mondta el megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa ugyanakkor megjegyezte, hogy azért megfigyelhető volt olyan termelő is, aki a búzának és a liszt árának a megduplázódása miatt még ennél is magasabb, akár 40%-os emelésről is döntött. Kiemelte viszont, hogy egy pékségnél a földgáz és a villamos energia árának változása is sokat nyom a latban, ráadásul a Diószegihez hasonlóan sok pékség fát használ, aminek szintén az egekbe nőtt az ára tavaly.

„Nagyon remélem, hogy stabilizálódik a helyzet, hiszen a búza világpiaci árának csökkenése tudja kompenzálni a többi költség emelkedését. Optimista vagyok, és ki merem jelenteni, hogy meglátásom szerint 2023-as évben nem lesznek drágulások ezen a területen”

– tette hozzá. Diószegi szerint a hazai piacon is nagyon sok pékséget nyitottak az elmúlt időszakban azzal a gondolattal, hogy a kenyér egy olyan termék, amire mindig lesz kereslet a vásárlók részéről. Ezért most „talán többlet van a pékségekből a piacon”, de biztosan működésbe lép majd egyfajta természetes szelekció, ami majd megszűri azokat a cégeket, amelyekre szükség van – válaszolta a vállalkozó, akit arról kérdeztünk, hogy szerinte mennyire vészelte át jól ez az ágazat az elmúlt időszakot. Hozzátette: Magyarországon például nagyon sok pékség bezárt az elmúlt időszakban, ami a piac szempontjából szerinte nem egy jó dolog, hiszen a verseny csökkenésének negatív hatásai vannak

A kenyérkészítés irányaival kapcsolatos kérdésre pedig úgy reagált, hogy véleménye szerint ebben az évben is erősödni fog az a nyugati országokban kezdődő tendencia, hogy a lakosság egyre kevesebb kenyeret fogyaszt. „Az emberek egyre inkább követik azt az életmódot, Romániában és Magyarországon is csökkenőben van az eladott kenyér mennyisége, amit az elmúlt időszakban némiképp kompenzált az árak emelkedése. Ennek volt köszönhető, hogy az ebben a szegmensben működő cégek pénzügyi forgalma nem csökkent” – mondta.

Az iparági helyzet kissé pesszimista értékelése kapcsán felvetettük a vállalkozónak, hogy akkor véleménye szerint miként lehet talpon maradni pékként egy ilyen helyzetben. „Innovációval lehet fejlődni. Annak a pékségnek lehet pozitív jövőképe, amely nem csak egy- vagy kétféle kenyeret süt, és ezáltal berendezkedik egy szűkebb piacra, hanem annak, aki országos vagy akár külföldi piacokat is célzó szemlélettel rendelkezik” – mondta. Azt is kifejtette, hogy szerinte mindezek ellenére a nagyon nagy pékségek jövőbeli kilátásai „nem a legfényesebbek”, hiszen elsősorban a közepes méretű pékségek, kézműves pékségek tudnak olyan újdonságokkal előállni, amikre igénye van a fogyasztóknak.

Diószegi szerint hosszú távon azoknak a pékipari vállalatoknak is problémáik lehetnek, amelyek a versenytársaikkal szemben vívott árháború megnyerésére koncentrálnak. „Székelyföldön szerencsére ez nem jellemző, itt minden pék inkább a minőségre és a saját termékére próbál fókuszálni. Viszont vannak olyan térségei az országnak, ahol a 30 dekás veknik terén akkora az árháború, hogy a vállalatok szinte termelési áron adják át a terméküket a kereskedőnek, csak azért, hogy a versenytársukat hátha sikerül olyan pénzügyi helyzetbe hozni, hogy majd bezárnak. Ez viszont egy téves megközelítés szerintem, ami végül minden szereplőt a bezárás szélére fog sodorni, hiszen veszteségesen nem lehet termékeket eladni” – mondta a vállalkozó.

A kenyérgyártás valóban az élelmiszeripar legnagyobb ágazata. A cégbíróság nyilvántartása szerint 2021-ben 6500 vállalat működött Romániában ezen a területen, ezeknek a cégeknek az együttes forgalma meghaladta a 8,3 milliárd lejt. Más országokhoz képest a kereslet is nagy nálunk a pékipari termékekre, európai uniós statisztikák szerint egy romániai évente 90 kilogramm kenyeret fogyaszt, amivel a tagállamok között felállított ranglista első helyén állunk.