Olyan történt tavaly a kötelező magánnyugdíjakkal, ami a 2008-as bevezetésük óta még soha

A csökkenést jelentős részben az magyarázza, hogy ezeknek a nyugdíj-megtakarításoknak körülbelül a 65%-át az alapkezelők a normál időkben rendkívül biztonságos befektetési eszköznek számító állampapírokba fektetik. Az elmúlt időszak történései viszont nem kedveztek ezeknek az értékpapíroknak: a Ziarul Financiar és az Economica.net ezzel kapcsolatos cikkei is felidézik, hogy a Bloomberg adatai alapján a román állam által kibocsátott euró alapú államkötvények hozama 2022-ban 22%-kal csökkent, míg a lejben kibocsátott államkötvények hozamánál is 2,8%-os visszaesés volt megfigyelhető tavaly.

A csökkenés kissé leegyszerűsített magyarázata az, hogy magas inflációs környezetben a jegybankok kamatemelései miatt ugyan jellemzően nő ezeknek a befektetési eszközöknek a kamata, de a bizonytalanabb időkben az állampapírok iránt megnövekedett keresletnek is szerepe van abban, hogy az árfolyamuk csökken.

Az állampapírok árfolyamának csökkenése mellett annak is jelentős hatása volt a második pilléres megtakarítások értékének alakulására, hogy a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) legfontosabb indexei 2011 óta először zártak negatív évet. A leginkább kereskedett részvények alakulását követő BET-index -11%-os teljesítményt tud felmutatni 2022-re, míg az árfolyamok mellett az osztalékokat is számításba vevő BET-TR-index is 2%-ot csökkent tavaly. Ez azért fontos, mert a fentebb említett nyugdíj-megtakarításoknak körülbelül 20%-a van olyan tőzsdén jegyzett, a legfontosabb tőzsdei indexek által szorosan követett romániai vállalatok részvényeibe fektetve, mint a Banca Transilvania, a Romgaz vagy az OMV Petrom.

Ki érintett, és egyáltalán mi az a kötelező magánnyugdíj?

Romániában a Világbank szakértőinek javaslatára 2007-ben kezdték el a nyugdíjrendszer megreformálását oly módon, hogy hárompilléres nyugdíjrendszert vezettek be. Ebben a rendszerben az első pillért a mindenki által jól ismert kötelező állami nyugdíj, a másodikat a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillért pedig a választható magánnyugdíj adja (most már van egy negyedik pillér is, de az a cikkünk szempontjából nem fontos).

A reform lényege az volt, hogy mivel a demográfiai szempontból is egyre nehezebb fenntartani az állami nyugdíjpénztárat, kapjanak egyre nagyobb szerepet azok a magánnyugdíjalapok, amelyek a megtakarításokat befektetik, és idővel még szép hozamot is el tudnak érni a befizetőknek. Az állami nyugdíjpénztárak nagy hátránya ugyanis, hogy ezeknél nincs úgynevezett tőkefelhalmozás: amit a mostani dolgozók befizetnek, azt kapják meg a mostani nyugdíjasok. A kötelező magánnyugdíjalapok esetében viszont van tőkefelhalmozás, tehát mindenki magának, a saját számlájára takarít meg. Ez a cikk pedig éppen ezeknek a megtakarításoknak az enyhe értékcsökkenéséről szól.

Kiknek van második pilléres megtakarítása? A hozzájárulás minden 35 év alatti munkavállalónak kötelező, a 35 és 45 év közöttiek számára pedig opcionális. A hozzájárulás mértéke jelenleg a bruttó bér 3,75%-a. Hivatalos adatok szerint jelenleg Romániában 7,8 millió személy rendelkezik valamekkora összegű kötelező magánnyugdíj-megtakarítással.

Ha rendelkezel második pilléres nyugdíj-megtakarítással, de nem tudod biztosan, hogy a 7 közül melyik alapkezelőnél, akkor azt ide kattintva tudod kideríteni a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság erre a célra létrehozott oldalán. Ha pedig tudod, hogy melyik cég kezeli a kötelező magánnyugdíj-megtakarításaidat, akkor az alapkezelők weboldalán létrehozott felhasználóval tudod megnézni – elvileg könnyen –, hogy pontosan mekkora összeggel rendelkezel.

Hogyan alakultak a számok?

A nyugdíj-megtakarítások változásának nyomon követésére érdemes az úgynevezett nettó egységnyi eszközérték (VUAN) alakulásából kiindulni. Ezt a mutatót a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság a honlapján is folyamatosan frissíti, itt találjátok azt az interaktív ábrát is, amiből mi is gyűjtöttük az adatokat az alábbi táblázathoz. A nettó egységnyi eszközérték azt mutatja meg, hogy az adott befektetési alapnál „mennyibe kerül” egy úgynevezett befektetési jegy.

Jobb egy leegyszerűsített példa mentén belegondolni, ha valakinek 100 ilyen befektetési jegye van például az AZT Viitorul Tău alapkezelőnél, akkor a második pilléres nyugdíj-megtakarításainak értéke 2022 december végén 2576,43 lej. Vagy fordított logikával: ha egy személynek a második pilléres nyugdíj-hozzájárulása mondjuk 300 lej havonta, akkor a mutató jelenlegi értéke mellett azért cserébe 11,64 befektetési jegyet kap.

Az tehát nagyon nem mindegy, hogy ezeknek a befektetési jegyeknek miként változik az értéke. Ebben a tekintetben pedig némileg rossz hír – ahogy azt a cikk elején is kiemeltük –, hogy a kötelező magánnyugdíj-megtakarítások bevezetése óta először fordult elő, hogy ezeknek a nyugdíj-megtakarításoknak az értéke csökkent. Az NN alapkezelőnél 4,68%-os (a VUAN egy év alatt 29,90 lejről 28,46 lejre csökkent), az AZT Viitorul Tău 4,45%-os, az Aripi-nál 4,33%-os, a Vitalnál 3,12%-os, a BRD-nél 2,18%-os, míg a Metropolitan Life-nál nagyon enyhe, 0,43%-os visszaesés volt tavaly a befektetési eszközök egységnyi értékében. Ez a csökkenés nyilván nem drámai, és a pénzügyi piacokon befektetett nyugdíj-megtakarítások jellemzői miatt a jövőben jó eséllyel „ledolgozzák” a befektetési alapok a mostani enyhe visszaesést.

A számok persze sokkal pozitívabb képet festenek, ha a gazdasági szempontból igencsak komplikált elmúlt egy év helyett hosszabb időtávban vizsgáljuk a számok alakulását. Van olyan alapkezelő, amelynél az egységnyi nettó eszközérték 2008 vége óta jelentősen, 274%-kal emelkedett, ami arra mutat rá, hogy ezeknél a számoknál érdemesebb hosszabb időtávokat felölelő értékeléseket készíteni.

Nem csak nálunk alakult borúsan ez az év

A nyugdíj-alapoknak egyébként Románia mellett a többi európai országban is nehéz hónapjai voltak. Egy friss elemzés szerint, amelyet a CNBC idézett, a részvény- és kötvénypiacon elmúlt évben tapasztalt meredek zuhanások miatt a történelem során először fordult elő, hogy a szuverén befektetési alapok (olyan befektetési alapok, amelyeket az államok hoznak létre – szerk. megj.) és az állami nyugdíjalapok együttes globális értéke éves összevetésben csökkent, a 2021-es 11 500 milliárd dollárról 2022-re 10 600 milliárd dollárra.

Ezek ugyanakkor csak „papíron” létrejött veszteségek – nyilatkozta a CNBC-nek a tanulmány egyik szerzője, Diego López, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjalapok egyébként is hosszú távú befektetési stratégiát követnek, a jövőbeni növekedési potenciál miatt pedig ezek a veszteségek jó eséllyel nem fognak realizálódni.

Ennek ellenére, ahogy López fogalmazott, ezek a számok is jó tükörképei „azoknak az időknek, amelyekben élünk”. Azt is felidézi a CNBC cikke, hogy volt olyan állami befektetési alap, amely igencsak fájdalmasan jött ki az elmúlt évből: a főként nyugdíj-megtakarításokat kezelő dán ATP befektetési alap eszközeinek értéke 45%-ot esett egyetlen év alatt, ami összesen 34 milliárd dollárnyi „papíron létrejött” veszteséget jelent több ezer dán nyugdíjasnak. Emellett a romániai kötelező magánnyugdíj-megtakarítások értékének pár százalékos visszaesése igencsak enyhe botlásnak tűnik.