EU-s források lehívása: Kolozs megye áll az élen, a székely megyék sereghajtók

A Kolozs megyei lakosok az elmúlt bő egy hétben jó eséllyel találkozhattak azzal a fizetett Facebook-bejegyzéssel, amelyben Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke azzal „dicsekszik”, hogy az általa vezetett megyébe érkezett a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban a legtöbb Európai Uniós támogatás. Valószínűleg Tișétől inspirálódva az adatokat a megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke, Vákár István is megosztotta. A magyar politikus szintén Kolozs megye első helyét emeli ki azzal a megjegyzéssel, hogy a lehívott forrásoknak körülbelül a feléért felelős a megyei önkormányzat. Azt már mi tesszük hozzá, hogy az elérhető EU-s pénzek többi részét a települések mellett különböző intézmények és vállalatok hívták le.

Az európai alapok minisztériumának legfrissebb adatai szerint Kolozs megyébe hat operatív programon keresztül az eddig megkötött finanszírozási szerződések alapján 9,4 milliárd lej értékben érkeznek források a 2014-2020-as finanszírozási ciklus részeként. Ezzel az ország második legfontosabb gazdasági térségébe jó 75%-kal több forrás érkezik, mint a tágabban vett erdélyi régió második helyén álló Temes megyébe, ahol ugyanez az összeg 5,4 milliárd lejt tett ki. Az adatokat azért kezeljük jelen időben, mert számos finanszírozási szerződés jelenleg is fut, ami több esetben is azt jelenti, hogy a konkrét kifizetés 2023-ban vagy 2024-ben történik majd. A legfontosabb adatokat az alábbi ábrán összesítettük: nem csak azt mutatjuk, hogy melyik erdélyi megyébe mennyi pénz érkezett és érkezik, hanem azt is, hogy az adott megyékben melyik operatív program keretében mekkora EU-s finanszírozást sikerült szerezni.

Miért nyomulnak ennyire kifejezetten technikainak tűnő adatokkal a politikusok?

Az egyik válasz erre a kérdésre mindenképp az, hogy mivel az Európai Uniós csatlakozás óta a romániai közintézmények viszonylag gyakran futottak bele látványos kudarcokba a források rossz lehívási számai miatt, először a romániai sajtó, majd a társadalom is egyre érzékenyebbé vált az EU-s finanszírozások felhasználásával kapcsolatban. Jó példa, hogy még az elsősorban helyi kérdésekre fókuszáló RMDSZ is úgy döntött, hogy a 2019-es Európai Parlamenti választásokra saját javaslatcsomagot dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy miként lehetne hatékonyabban felhasználni az addig le nem hívott forrásokat. Márpedig, ha egy politikai párt (vagy az RMDSZ esetében egy politikai képviseletet is ellátó szervezet) kampánytémát csinál egy ilyen viszonylag bonyolult kérdésből, akkor minden bizonnyal a méréseik azt mutatták, hogy az erdélyi magyarokat is kifejezetten érdekli a téma.

Ebben a megközelítésben is érdekes, hogy az RMDSZ számára rendkívül fontos székelyföldi megyéket a források lehívásának mértéke erdélyi összehasonlításban sereghajtóvá teszi. Kovászna megyébe a 2014-2020-as periódusban elérhetővé tett forrásokból 858 millió lej érkezik, Hargita megyébe 1,5 milliárd lej, míg a lakosságszámot is figyelembe véve a Maros megye mellett szereplő 2,7 milliárd lej sem tűnik kiemelkedőnek, sőt, kifejezetten eltörpül a Kolozs megye mellett szereplő 9,4 milliárd lej mellett.

Az sem feltétlen jelent kedvezőbb képet, ha a számokat a megyék lakosságszámával igazítjuk ki, tehát egy egyszerű osztással arra a kérdésre próbálunk válaszolni, hogy egy főre vetítve mekkora az adott megyében működő önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és vállalatok által lehívott összeg nagysága.

Ebben az összevetésben Kolozs megye előnye már sokkal kevésbé mutat domináns képet, de az sokkal érdekesebb, hogy Beszterce-Naszód megye meglepően jó pozícióba, a második helyre kerül.

A sereghajtók között ebben az összevetésben Arad megyével kiegészülve a székely megyék állnak, Kovászna megyébe 4085 lej, Maros megyébe 4916 lej, Hargita megyébe 5043 lej az egy főre jutó lehívott források nagysága.

Mellékszál, de az alábbi ábra alapján arra is érdemes egy pillantást vetni, hogy miközben Bihar megye és Nagyvárad kapcsán a helyi önkormányzati vezetők, Ilie Bolojan megyei tanácselnök és a kis túlzással mentoráltjának nevezhető Florin Birta polgármester igen gyakran beszélnek arról, hogy milyen kiemelkedő közigazgatási teljesítményt nyújtanak az EU-s források felhasználása terén – sőt, jellemzően a helyi és az országos média is példaértékűként mutatja be különösen Nagyvárad közigazgatási működését – , az EU-s források leszerződéséről szóló adatok ezt nem feltétlenül támasztják alá. Persze a számokat itt is úgy kell olvasni, hogy azok nem csak az önkormányzatok teljesítményét mutatják a finanszírozások elérése terén, ennek ellenére azért az meglepetés, hogy Bihar még finoman szólva sem szerepel a jobb helyzetben lévő megyék között.

Mi okozza a jelentős különbséget a megyék között?

Ha a különböző operatív programok keretében megkötött szerződések számát és az ezekhez kapcsolódó összegeket vetjük össze az első interaktív ábra segítségével a különböző megyék esetében, akkor az látszik, hogy a többi megyéhez képest Kolozs megye elsősorban a Regionális Operatív Program (POR) forrásainak lehívásában teljesít túl. Kolozs megyében 347 szerződést kötöttek összesen 6,4 milliárd lej értékben, miközben az erdélyi ranglistán utolsó helyen álló Kovászna megyében 85 szerződést kötöttek az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalatok csak 652 millió lejre. Ebben a programban egyébként a vállalatok a működésük fejlesztésére, míg az önkormányzatok megyei utakra, hidakra, egészségügyi infrastruktúrára tudnak forrásokat szerezni, de a nyilvános adatok szerint Kolozs megyében például jelentős összegekre kötöttek szerződést templomok felújítására is.

A finanszírozást nyert projektek részletes átfésülésénél az látszik, hogy nem feltétlen a nagyobb értékű projektek okozzák a jelentős eltérést a megyék között, bár Kolozs ebben is élen jár. Miközben Kolozs megyében a Regionális Operatív Programban 3 olyan projekt is szerepel, amelyeknek az összértéke (nem csak az EU-s finanszírozás, hanem az önrész összege is) meghaladja a 100 millió eurót (két megyei út felújítása és a regionális kórház építése Kolozsváron), Kovászna megyében is van 100 milliót lejt meghaladó projekt (megyei út építésére), de a ranglistán szintén rosszul álló Hargita megyében is két ilyen léptéket elérő projekt (megyei utak fejlesztésére) is kapott finanszírozást.

A Regionális Operatív Programban lehívható összegek mellett látványos a különbség a nagy infrastrukturális beruházásokat finanszírozó operatív programokban is. Miközben Kolozs megyébe ezen a területen is nagyságrendekkel több, közel 1,9 milliárd lej finanszírozás kerül úgy, hogy nem ritkák a több százmillió lej értékű támogatási szerződések, addig a székely megyékbe meglehetősen kevés ilyen forrás érkezett. Érdekes, hogy Maros (933 millió lej), Hargita (329 millió lej) és Kovászna (137 millió lej) megyékben megkötött finanszírozási szerződések összértéke nem éri el a Kolozs megyében megkötött szerződések összegét.