Adózási változások: összefoglaltuk a képviselőház által elfogadott legfontosabb módosításokat

2022. november 17. – 17:45

Másolás

Vágólapra másolva

A képviselőház szerdán úgy fogadta el az adótörvénykönyvet módosító 2022/16-os számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt, hogy több helyen is jelentősen módosította a szenátus által már korábban jóváhagyott jogszabályt. A legfontosabb változás, hogy a helyi adók növelését 2023 elejéről 2025-re halasztották, emellett a pénzügyi tanácsadást végző mikroadózók a korábban elfogadott rendelkezésekkel ellentétben maradhatnak mikroadózók. A képviselőház döntéséről már korábban beszámoltunk röviden, a fontosabb változásokat ebben a cikkben foglaljuk össze.

Helyi adók: halasztás és adókedvezmények

A képviselőház radikálisnak is nevezhető módosítást fogadott el az ingatlanadóval kapcsolatos rendelkezéseknél. Ugyan a jogszabályban fenntartották azt az elvet, hogy az ingatlanadó mértékének meghatározásánál a közjegyzők által használt értékrácsokat vennék figyelembe – ami az ingatlanadó növekedését eredményezte volna –, de a képviselők elhalasztották a rendelkezések hatályba lépését 2 évvel, 2023 elejéről 2025 elejére. A Curs de Guvernare szakportál a döntéssel kapcsolatban kissé gúnyosan meg is jegyzi, hogy a képviselőház a választások utánra halasztotta a helyi adók emelését.

A módosítás részben jó, részben nagyon rossz hír az önkormányzatoknak. Egyrészt úgy tudjuk, hogy a települések ingatlanadók mértékének meghatározásával foglalkozó szakértői a jogszabályt nehezen alkalmazhatónak találták, kifejezetten aggódtak amiatt, hogy mi vár az önkormányzatokra januártól ezen a területen, másrészt viszont az önkormányzatoknak a rendelkezés hatályba lépése magasabb adóbevételeket jelentett volna, ez a pénz a jelenlegi helyzetben biztosan hiányozni fog a települések költségvetéséből.

A képviselőházban elfogadott tervezet szerint 2025-től a helyi tanácsok adóleírásokat hagyhatnak jóvá a lakhatási célú új és felújított ingatlanokra azokban az esetekben, ha a tulajdonosok saját költségen olyan fejlesztéseket vagy javításokat valósítottak meg, amelyek az energiahatékonyság növelését célozták, fotovoltaikus villamosenergia-termelő rendszereket vagy a saját fogyasztásból származó szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére szolgáló engedélyezett ökológiai rendszereket telepítettek.

Kötelező lesz a bankkártyás fizetés elfogadása az 50 ezer lejnél nagyobb készpénzforgalmat elérő kereskedőknek

Egy másik lényeges módosítás szerint csak azon kereskedők esetében lesz kötelező a bankkártyás fizetés elfogadása, amelyeknek a készpénzforgalma meghaladja az 50 ezer lejt. A módosítás szerint a kereskedő és szolgáltató cégek nem az üzleti forgalmuk, hanem az év közben elért pénztári készpénzbevételek alapján kell teljesítsék a kártyás fizetést lehetővé tevő feltételeket. A 2023 januárjától hatályba lépő szabályok szerint az 50 ezer lejes küszöböt elérő vállalatoknak el kell fogadniuk a betéti-, a hitel- vagy feltöltőkártyás fizetést POS-terminálok és/vagy egyéb modern fizetési megoldásokon keresztül, beleértve az elektronikus kifizetések elfogadását elősegítő alkalmazásokat is.

A tervezet arra is kitér, hogy a bankkártyás fizetés elfogadására vonatkozó kötelezettség abban az esetben szűnik meg, ha egy kereskedőnek egymást követő két évben a készpénzforgalma nem haladja meg az 50 ezer lejt.

Pontosították az osztalékadó fizetésének módját

Ahogy arról még a nyár végén beszámoltunk, jövőtől 5%-ról 8%-ra emelkedik az osztalékadó szintje. A képviselőház által tegnap elfogadott tervezet ennek kapcsán pontosítja azt, hogy a 2022-ben benyújtott évközi beszámolók alapján kifizetett osztalékot 5%-os osztalékadó terheli. Az egyetlen kivételt 2022 utolsó negyedéve jelenti, az arra az időszakra vonatkozó osztalék kifizetése ugyanis már 2023-ban történik, a pontosítás szerint 8%-os adókulcs mellett.

A mikroadózókra vonatkozó pontosítást is elfogadtak, jó híreket kaptak a pénzügyi tanácsadók

A mikroadózó vállalkozásoknál fontos változás jövőtől, hogy az idén még érvényes 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken az a plafon, amely mellett ezek a vállalkozások kedvező adózási feltételek mellett fizethetnek üzleti forgalomra kivetett adót. A módosításokról részletesen legutóbb itt írtunk. A képviselőház szakbizottságaiban most úgy pontosították a tervezetet, hogy az egyértelműen előírja: azok a vállalatok, amelyek 2022 végéig nem haladják meg az 1 millió eurós forgalmat, 2023-ban is mikroadózók maradhatnak. Ellenkező esetben nyilván az érintett cégek – ahogy azt a jogszabályok eddig is előírták – profitadó fizetésére lesznek kötelesek.

A képviselőház elfogadta azt a módosítást is, miszerint a pénzügyi tanácsadói tevékenységet végző cégek (számviteli és pénzügyi audit szolgáltatást nyújtó vállalatok) a jogszabály korábbi rendelkezéseivel ellentétben maradhatnak mikroadózók, amennyiben akarnak. Fontos változás az is, hogy a képviselőházban eltörölték azt a rendelkezést, miszerint egy cég csak akkor lehet mikroadózó, ha a bevételeinek kevesebb mint 20%-át teszik ki a tanácsadói tevékenységből.

A módosítások azt követően lépnek hatályba, ahogy Klaus Iohannis államfő kihirdeti.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!