Adózási változások: összefoglaltuk a képviselőház által elfogadott legfontosabb módosításokat

2022. november 17. – 17:45

Másolás

Vágólapra másolva

A képviselőház szerdán úgy fogadta el az adótörvénykönyvet módosító 2022/16-os számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt, hogy több helyen is jelentősen módosította a szenátus által már korábban jóváhagyott jogszabályt. A legfontosabb változás, hogy a helyi adók növelését 2023 elejéről 2025-re halasztották, emellett a pénzügyi tanácsadást végző mikroadózók a korábban elfogadott rendelkezésekkel ellentétben maradhatnak mikroadózók. A képviselőház döntéséről már korábban beszámoltunk röviden, a fontosabb változásokat ebben a cikkben foglaljuk össze.

Helyi adók: halasztás és adókedvezmények

A képviselőház radikálisnak is nevezhető módosítást fogadott el az ingatlanadóval kapcsolatos rendelkezéseknél. Ugyan a jogszabályban fenntartották azt az elvet, hogy az ingatlanadó mértékének meghatározásánál a közjegyzők által használt értékrácsokat vennék figyelembe – ami az ingatlanadó növekedését eredményezte volna –, de a képviselők elhalasztották a rendelkezések hatályba lépését 2 évvel, 2023 elejéről 2025 elejére. A Curs de Guvernare szakportál a döntéssel kapcsolatban kissé gúnyosan meg is jegyzi, hogy a képviselőház a választások utánra halasztotta a helyi adók emelését.

A módosítás részben jó, részben nagyon rossz hír az önkormányzatoknak. Egyrészt úgy tudjuk, hogy a települések ingatlanadók mértékének meghatározásával foglalkozó szakértői a jogszabályt nehezen alkalmazhatónak találták, kifejezetten aggódtak amiatt, hogy mi vár az önkormányzatokra januártól ezen a területen, másrészt viszont az önkormányzatoknak a rendelkezés hatályba lépése magasabb adóbevételeket jelentett volna, ez a pénz a jelenlegi helyzetben biztosan hiányozni fog a települések költségvetéséből.

A képviselőházban elfogadott tervezet szerint 2025-től a helyi tanácsok adóleírásokat hagyhatnak jóvá a lakhatási célú új és felújított ingatlanokra azokban az esetekben, ha a tulajdonosok saját költségen olyan fejlesztéseket vagy javításokat valósítottak meg, amelyek az energiahatékonyság növelését célozták, fotovoltaikus villamosenergia-termelő rendszereket vagy a saját fogyasztásból származó szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére szolgáló engedélyezett ökológiai rendszereket telepítettek.

Kötelező lesz a bankkártyás fizetés elfogadása az 50 ezer lejnél nagyobb készpénzforgalmat elérő kereskedőknek

Egy másik lényeges módosítás szerint csak azon kereskedők esetében lesz kötelező a bankkártyás fizetés elfogadása, amelyeknek a készpénzforgalma meghaladja az 50 ezer lejt. A módosítás szerint a kereskedő és szolgáltató cégek nem az üzleti forgalmuk, hanem az év közben elért pénztári készpénzbevételek alapján kell teljesítsék a kártyás fizetést lehetővé tevő feltételeket. A 2023 januárjától hatályba lépő szabályok szerint az 50 ezer lejes küszöböt elérő vállalatoknak el kell fogadniuk a betéti-, a hitel- vagy feltöltőkártyás fizetést POS-terminálok és/vagy egyéb modern fizetési megoldásokon keresztül, beleértve az elektronikus kifizetések elfogadását elősegítő alkalmazásokat is.

A tervezet arra is kitér, hogy a bankkártyás fizetés elfogadására vonatkozó kötelezettség abban az esetben szűnik meg, ha egy kereskedőnek egymást követő két évben a készpénzforgalma nem haladja meg az 50 ezer lejt.

Pontosították az osztalékadó fizetésének módját

Ahogy arról még a nyár végén beszámoltunk, jövőtől 5%-ról 8%-ra emelkedik az osztalékadó szintje. A képviselőház által tegnap elfogadott tervezet ennek kapcsán pontosítja azt, hogy a 2022-ben benyújtott évközi beszámolók alapján kifizetett osztalékot 5%-os osztalékadó terheli. Az egyetlen kivételt 2022 utolsó negyedéve jelenti, az arra az időszakra vonatkozó osztalék kifizetése ugyanis már 2023-ban történik, a pontosítás szerint 8%-os adókulcs mellett.

A mikroadózókra vonatkozó pontosítást is elfogadtak, jó híreket kaptak a pénzügyi tanácsadók

A mikroadózó vállalkozásoknál fontos változás jövőtől, hogy az idén még érvényes 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken az a plafon, amely mellett ezek a vállalkozások kedvező adózási feltételek mellett fizethetnek üzleti forgalomra kivetett adót. A módosításokról részletesen legutóbb itt írtunk. A képviselőház szakbizottságaiban most úgy pontosították a tervezetet, hogy az egyértelműen előírja: azok a vállalatok, amelyek 2022 végéig nem haladják meg az 1 millió eurós forgalmat, 2023-ban is mikroadózók maradhatnak. Ellenkező esetben nyilván az érintett cégek – ahogy azt a jogszabályok eddig is előírták – profitadó fizetésére lesznek kötelesek.

A képviselőház elfogadta azt a módosítást is, miszerint a pénzügyi tanácsadói tevékenységet végző cégek (számviteli és pénzügyi audit szolgáltatást nyújtó vállalatok) a jogszabály korábbi rendelkezéseivel ellentétben maradhatnak mikroadózók, amennyiben akarnak. Fontos változás az is, hogy a képviselőházban eltörölték azt a rendelkezést, miszerint egy cég csak akkor lehet mikroadózó, ha a bevételeinek kevesebb mint 20%-át teszik ki a tanácsadói tevékenységből.

A módosítások azt követően lépnek hatályba, ahogy Klaus Iohannis államfő kihirdeti.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!