Energiakáosz: rögzítenék a villamosenergia termelői árát, miközben a korábban elfogadott energiarendelet egyre több hiányosságára derül fény

A romániai energiaszektort jelentősen befolyásoló döntéseket hozhattak szerdán a koalíciós pártok vezetői. Az Economica.net gazdasági portálnak kiszivárogtatott tervezet szerint a 10 MW-nál nagyobb villamos energia termelési kapacitással rendelkező energiatermelők esetében a kormány egy úgynevezett központosított beszerzési mechanizmust léptetne életbe, amelynek az lenne a lényege, hogy az energiát előállító nagyobb vállalatok 2025. március 31-ig egy előre meghatározott áron értékesítsék a villamos energiát a bukaresti áramtőzsdén.

A kitalált mechanizmus viszonylag egyszerűnek tűnik: a termelők 450 lejes megawattóránténti áron fogják értékesíteni a villamos energiát a bukaresti áramtőzsdének (OPCOM), amely szintén ezen az áron adja tovább a végfelhasználókat kiszolgáló energiaszolgáltatóknak, a szállító valamint disztribúciós cégeknek. Azok a termelők, akik megpróbálják kijátszani a mechanizmust, az árbevételük 5%-ára terjedő büntetést kaphatnak.

Hogy ez a mechanizmus mennyire fog jól működni, illetve miként illeszkedik a korábban meghozott döntésekhez, azt nyilván a részletek döntik majd el. Az Economica.net elemzése szerint viszont a megújuló energiát termelő cégeknek borítékolhatóan hátrányos helyzetet fog teremteni az a rendeletben szereplő kötelezettség, amely szerint a tervezhetőség érdekében minden termelőnek előre le kell jelentenie, hogy a következő évben mekkora villamos energia mennyiséget fog előállítani.

A gazdasági lap ennek kapcsán azzal példálózik, hogy egy szélerőmű park esetében akár 50%-ra tehető szórás mellett állapítható meg a következő napi termelés szintje, ami azt eredményezheti, hogy az ilyen rendszereket működtető vállalatok akár többlet energiát is kénytelenek lesznek vásárolni a 450 lejesnél jóval magasabb áron akkor, ha az időjárási viszonyok miatt nem tudják megtermelni a prognosztizált energiamennyiségeket. Ilyen helyzetben pedig akár az is előfordulhat, hogy a megújuló energiát termelő vállalatok felfüggesztik a tevékenységüket.

A fejlemények ellenére a fogyasztóknak továbbra is a szeptemberben elfogadott energiarendelet az érdekes

A szerdai elviekben megszületett politikai döntés annak ellenére, hogy jelentős hatással lesz a hazai energiaszektorra, elsősorban mégis az energiapiac szereplői számára lehet érdekes. A lakossági és vállalati ügyfelek szempontjából továbbra is a 2022/119-es számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza az energiaárakat. A kormány a rendeletet még szeptember elején elfogadta, a jogszabály előírja, hogy:

• a lakossági fogyasztóknál havi 100 kilowattóra alatt 0,68 lejes árkorlátozást alkalmaznak;
• azokban a háztartásokban pedig, amelyek tavalyi havi fogyasztási átlaga 100 és 300 kilowattóra közé esett, ezentúl 100 és 255 kilowattóra között 0,80 lejt számlázhatnak a szolgáltatók kilowattóránként;
• az élelmiszeripari cégek, a kis- és középvállalkozások (kkv), illetve a közintézmények esetében a kilowattóránként 1 lejes ársapka maradt érvényben, de csak a tavalyi fogyasztásuk 85 százalékáig.
• az állami és a magán tanintézetek, kórházak és a szociális intézmények fogyasztásuktól független kompenzált árú áramot fizetnek;
• a földgáz esetében az ár 0,31 lej/kilowattóra áron van plafonálva.

Újdonság viszont, hogy a KKV-k mellett a nagy ipari szereplőkre is kiterjesztenék, amelyek 1,3 lejes kilowattóránkénti áron szerezhetik be a villamos energiát.

A sürgősségi rendelet – amelyet egyébként számos vállalat és önkormányzat kritizált, sőt még az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) is kifogásolt – már az elfogadását követő napokban hatályba lépett, de parlamentnek is szavaznia kell róla.

A szenátus már szeptemberben szavazott a sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó jogszabályról, ugyanakkor a szenátorok több módosítást is bevezettek. Az egyik legfontosabb, hogy azon háztartásokban, ahol legalább három 18 és 26 év közötti eltartott fiatal él, akik iskolai vagy egyetemi oktatásban vesznek részt, fogyasztástól függetlenül 0,68 lejes kilowattóránkénti áron kapják a villamos energiát. Egy másik módosítás szerint szintén ez az ár lesz érvényes abban azon fogyasztók esetében, akiknél orvosi eszközök vagy berendezések működtetése miatt magasabb az energiafelhasználás.

Most a képviselőházon a sor, ott viszont lassan zajlanak az események

Megkerestük Bende Sándort, a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnökét, akitől megkérdeztük, hogy miért halad ilyen lassan a képviselőházban az energiaárakat szabályozó sürgősségi kormányrendelet jóváhagyásáról és módosításáról szóló jogszabály elfogadása.

„Amikor a szenátusból átjött hozzánk a tervezet, abban a pillanatban összesen több mint harminc érdekképviseleti szervezet keresett meg azzal, hogy adjunk lehetőséget számukra olyan meghallgatásokon való részvételre, amelyen kifejthetik, hogy az ő szempontjukból hol sántít ez a jogszabály, illetve milyen módosításokat kellene véleményük szerint eszközölni. Ezeket a szervezeteket meghallgattuk, összesítettük az igényeket, és elküldtük a kormányhoz véleményezésre. Egyelőre még ott tartunk, hogy még várunk válaszra bizonyos kérdésekben” – magyarázta Bende.

A politikus szerint a jövő héten már elkezdődhetnek a tárgyalások a tervezetről, azt viszont nem tudta megmondani, hogy várhatóan mennyire lesz erőltetett vagy gyorsított ez a folyamat, hiszen rengeteg módosító javaslat van, számos képviselő jelezte, hogy vannak elképzelései a tervezettel kapcsolatban – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen problémákat jeleztek a vállalatok képviselői a sürgősségi rendelettel kapcsolatban, Bende Sándor elmondta, egyrészt az energiatermelők felől érkeztek olyan visszajelzések, hogy

az ársapka szintjének meghatározásakor nem vettek a döntéshozók figyelembe minden felmerülő költségtételt, ezért ezeknek a vállalatoknak az ársapka bevezetése veszteséget eredményez.

Másrészt az energiaszolgáltatókat is hátrányosan érintik a rendelkezések. Mint magyarázta, ezek a vállalatok amellett, hogy meg kell vegyék az energiát az energiatermelő vállalatoktól, a szolgáltatott energiára még a járulékokat is ki kell fizessék a hálózatot működtető cégnek, valamint a szállítónak is. A gond az, hogy az energiaszolgáltatók több hónapos késés mellett kapják meg az államtól az árkorlátozás miatt járó kompenzációt, ezért kénytelenek hitelből finanszírozni a tevékenységüket.

„Ezek a vállalatok azt jelezték, hogy a hitelállományuk már elérte azt a szintet, amikor már hitelképtelenné válnak. A bankok tehát nem akarják már finanszírozni ezeket a szolgáltatókat. Ebben a helyzetben valós veszélyt jelent, hogy ez a rendszer egyszer csak összedől, aminek a következményeit nem is akarom elképzelni. Erre megoldást kell találni” – mondta Bende, aki arra is rámutatott, hogy az elmúlt időszakban az energiaszektor szereplői mellett számos más ágazat képviselőivel is egyeztettek. „A szolgáltatóipar, a turisztikai ágazat, az élelmiszeripar, az autógyártók és sörgyártók képviselői is megkerestek az ipari és szolgáltatási bizottság elnökeként amellett érvelve, hogy az ő ágazatuk is bekerülhessen abba a kategóriába, amelyre alkalmazható az energiaár-plafon” – mondta Bende.

Az érdekképviseleti szervezetek élénk figyelme a tervezet iránt egyébként abból a szempontból érthető is, hogy sok vállalkozás esetében a fennmaradást veszélyezteti, ha a jelenlegi rendkívül magas piaci áron kell kifizessék az energiaszámlákat. A politikus is rámutatott arra a visszásságra, hogy azon vállalatok, amelyek nem esnek az árplafon hatálya alá, előfordul, hogy 5 lejes kilowattóránkénti áron kénytelenek vásárolni a villamos energiát, ami ötszöröse annak az árnak, amit az árplafon alá eső vállalatok fizetnek. „Az ilyen támogatási rendszereknél nem jó az, ha ekkora mértékű különbség van a támogatott és nem támogatott vállalatok között, erre megoldást kell találni” – mondta az RMDSZ politikusa.

Bende Sándor a kormány tagjaival való egyeztetései alapján elmondta, ami a jelenleg érvényben lévő sürgősségi rendelet módosításait illeti, a kabinet inkább abba az irányba indulna el a szabályozás terén, hogy az ársapka ne a végső ár esetében legyen meghatározva, hanem a termelők szintjén, a szerdai koalíciós döntésről kiszivárgó információk is ezt támasztják alá.

„Az energiaszolgáltató cégek esetében a profit 2%-ban van plafonálva, emellett az energiaelosztó vállalatoknál, valamint a szállítást végző vállalatoknál is az árak szabályozva vannak az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) által. Beavatkozni tehát a traderek és a termelők szintjén kell, és amennyiben ez megtörténik, akkor véleményem szerint az árak kissé stabilizálódni fognak” – magyarázta Bende.

Bende Sándor kérdésünkre elmondta, hogy ugyan a lakossági fogyasztók esetében nem volt szó a jelenlegi szabályozások jelentős újragondolásáról, de kisebb finomításokra ezen a téren is szükség lehet. Példaként azt hozta fel, hogy a 255 kilovattórás felső fogyasztási határ rendkívül nehéz helyzetet teremt például abban a meglehetősen gyakran előforduló esetben, amikor egyetlen fogyasztópont alatt több család is él, amelyek jellemzően anyagi szempontból is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Arra is rámutatott, hogy a 255 kilovattórás fogyasztást igen gyakran meghaladják azok a háztartási fogyasztók is, akik különböző objektív okok miatt nem tudják megoldani a fával vagy a földgázzal való fűtést, ezért villanyáramot használnak ilyen célra.