Közel vagyunk az infláció tetőzéséhez az OTP Bank elemzői szerint

Miközben Románia próbál alkalmazkodni a magas energiaárakhoz, a román gazdaság növekedése lassul, az eurózóna pedig stagfláció vagy akár recesszió felé tart. Az infláció újabb emelkedése, a gazdaság lassulása és a háztartások kiadásai közvetlenül befolyásolják a helyi gazdasági aktivitást – derül ki az OTP Bank elemzőinek helyzetértékeléséből, amelyből azt is megtudjuk, hogy

a hitelintézet szakértői erre az évre 5 százalékos GDP-bővülést várnak.

Megállapítják, a gazdaság fellendülését tekintve Románia nagyon jól teljesített az év első felében, amiben a világjárvány utáni felzárkózásnak és a HoReCa-szektor újraindulásának is nagy szerepe volt. Mindezen tényezők a GDP bővülésében is megmutatkoztak, akárcsak az olyan ágazatok továbbra is erősnek számító teljesítménye, mint amilyen az információs és telekommunikációs ágazat. Románia jelenleg még mindig jó helyzetben van, és még kevésbé befolyásolja a gazdaság teljesítményét a nemzetközi szinten kibontakozott energiaválság.

„Az Európai Unióhoz képest Románia energiaimportnak való kitettsége viszonylag korlátozott, de a magas energiaárak a kereskedelmi viszonyok romlását idézik elő, ennek az árát idővel valaki kénytelen lesz megfizetni. A román GDP egynegyede ugyanakkor nagyon érzékeny az energiaár-ingadozásokra. Különösen az ipar, a közlekedési, a kiskereskedelmi ágazatok, valamint a HoReCa-szektor lehet érintett. A mezőgazdaság helyzetét is figyelembe véve, hiszen az aszály miatt 20-25 százalékkal marad el a termés a tavalyi évhez képest, ebben az évben a GDP várható növekedését enyhén 5 százalék alatti szintre várjuk” – számolnak be az OTP Bank elemzői.

Hozzáteszik, az év második felében az agrárszektor visszaesését a fogyasztás csökkenése is befolyásolja, ennek hatása pedig a következő évben már láthatóvá válik.

„Becslésünk szerint 2023-ban a gazdaság növekedése 2,5 százalékos lesz, a lassulást főként a háztartások fogyasztáscsökkenése okozza. Figyelembe kell venni ugyanakkor a gyengébb exportteljesítményt is, hiszen az ipar és minden nagy energiafogyasztó tevékenysége csökken, emellett a szolgáltatási szektor éves teljesítményében is ugyanezen tendenciák figyelhetőek meg” – áll az elemzésben.

Az infláció felfelé ívelő pályán halad, és a nyár közepi 15 százalékos küszöb átlépése után szeptemberben elérte a 15,9 százalékot. Az infláció alakulását illetően az elmúlt időszakban számos kockázati tényezőt lehetett azonosítani, az energiaár-plafon hatása például még csak most jelent meg az adatokban, de egyéb, főként a kiskereskedelmi ágazatban jelentkező tényezőknek is szerepe volt a pénzromlás alakulásával kapcsolatos bizonytalanságokban.

Az infláció egyelőre a várt pályát követi, a jelek szerint tetőzött vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és miután több hónapig a 15-16 százalékos szint körül ingadozott, a következő időszakban csökkenő tendenciának kellene következnie.

„Szeptemberre valamivel alacsonyabb, 15,4 százalékos inflációt vártunk. Továbbra is számíthatunk élelmiszerár-sokkokra, de a nyersanyagárak esetében valószínűleg már túl vagyunk a tetőzésen. A tendenciák azt sugallják, hogy most az infláció nagyon lassú csökkenésére lehet számítani, a pénzromlás mértéke pedig legalább jövő tavaszig kétszámjegyű marad. A maginfláció – az energia- és az élelmiszerárak alakulása nélkül számított infláció – 6-7 százalék körül mozog. Ezt is figyelembe véve arra a következtetésre juthatunk, hogy az energiára és élelmiszerekre számított infláció csökkenése esetén Romániában nem lehet olyan egyéb okot azonosítani, ami a jelenlegi magas infláció megmaradását támasztaná alá” – írják az elemzésben.

Már nem várható jelentős kamatemelés

A Román Nemzeti Bank a piaci folyamatoknak megfelelően folytatta monetáris politikáját, és újabb 75 bázisponttal emelte az alapkamatot, ami némiképp szembement az 50 bázispontos emelésre számító piaci várakozásokkal. A jegybank nagy valószínűséggel továbbra is ezen az úton halad tovább, és novemberben újabb emelés következik, amelynek következtében az alapkamat akár a 7%-os szintet is elérheti. „Jelenleg nem vagyunk messze a kamatok maximális szintjétől. Egyértelmű, hogy a néhány hónappal ezelőtt jellemző meredek hozamgörbe után most stagnáló pozícióba kerültünk, mivel a piac nem várja a kamatszint további jelentős emelkedését” – teszik hozzá.

A reálbérek 2-3 százalékkal csökkentek

A tágabb makrogazdasági kontextus figyelembe véve elmondható, hogy a foglalkoztatás szintje továbbra is növekszik, július-augusztusig nem merült fel a munkaerőpiaci konszolidáció romlásának veszélye. A meglehetősen alacsony szinten álló munkanélküliségi ráta mellett ugyanakkor a reálbérek körülbelül 2-3 százalékkal csökkentek, a munkaerőpiac tehát nem tudott lépést tartani az inflációval. „Ennek azonnali hatásai vannak az egész gazdaságra, és már a hitelezés terén is tapasztalható a visszaesés. A gazdasági lassulás miatt valószínűleg 2023-ban is csökkenni fog az új hitelek mennyisége” – figyelmeztetnek az elemzők.

Ez a kontextus negatívan hat a közkiadásokra is, az viszont igazán jó hír, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtását követően a költségvetési hiány terén újraindult a konszolidáció; a helyzet valószínűleg tovább fog javulni. „A folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas, amit nem tudunk a magas energiaárakkal magyarázni. A folyó fizetési mérleg hiánya Romániában már az energiaválságot megelőzően is magas volt, az energiaárak emelkedésének korlátozott hatása volt ezen a területen, hiszen Románia nem nettó energiaimportőr” – teszik hozzá.