Zakuszka-index: melyik városban lehet Erdély legdrágább zöldségpiaca?

2022. szeptember 20. – 18:32

Zakuszka-index: melyik városban lehet Erdély legdrágább zöldségpiaca?
Zöldségárus egy kolozsvári piacon – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Hét erdélyi városban hasonlítottuk össze a zöldségpiaci árakat egy előre kitalált termékkosárt használva. És mivel még a befőzési szezonban vagyunk, zakuszka-indexet is számoltunk, hogy kiderüljön, hol, mennyibe kerül beszerezni a hozzávalókat.

Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Kovászna. A felsorolt városok közül szerintetek hol található a legolcsóbb, és hol a legdrágább zöldségpiac? A Transtelex ad hoc kutatásának köszönhetően most ez is kiderül.

Egy előre összeállított bevásárlási lista alapján dolgoztunk, amelynek a komponenseinél fontos volt az a szempont, hogy olyan általános, szezonálisnak is tekinthető termékek kerüljenek rá, amelyek minden piacon megtalálhatóak. Kizárólag a zöldségpiaci árakat vettük figyelembe, például a lakónegyedi boltok, zöldségárusok árait akkor sem, ha egyes városokban ott akár olcsóbban lehet ilyen termékekhez jutni. Azon városokban, ahol több piac is van, a kollégákat arra kértük, hogy válasszák ki azt a piacot, amely valamilyen szempont (forgalom, méret, elhelyezkedés) szerint a legjelentősebbnek tekinthető az adott településen.

Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!

Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!

A bevásárlási listánkra a következő termékek kerültek fel: paradicsom, vöröshagyma, padlizsán, kápia paprika, paradicsompaprika (gogoș), szárazbab, fokhagyma, burgonya, uborka, káposzta, sárgarépa, illetve két szezonális gyümölcs, a szilva és a fehér csemegeszőlő.

A felsoroltak közül minden terméknek a kilogrammonkénti árát írtuk le, és úgy jártunk el, mint egy átlagos bevásárlásnál: mindig a legalacsonyabb árakat kerestük, a kiugróan olcsó, láthatóan gyengébb minőségű termékeket pedig figyelmen kívül hagytuk.

Az is fontos a módszertanunk szempontjából, hogy a képzeletbeli bevásárlókosárban az egyszerűség kedvéért mindent termék esetében 1 kilogrammnyi mennyiséggel számoltunk. Az adatfelvételt pedig úgy szerveztük, hogy időben minél közelebb legyenek egymáshoz: minden adatot szeptember 9. után pár nappal jegyeztünk le. Ez azért volt fontos, mert a zöldségpiacokon a termékek kifejezetten dinamikusan cserélődnek, általános tapasztalat, hogy a befőzési szezon elején és végén az árak teljesen másként festenek, mint például a közepén.

Annak ellenére, hogy a fent felvázolt metódushoz szigorúan tartottuk magunkat, azt még az eredményeink közlése előtt tisztázzuk: a módszertanunk nagyon sok szempontból kifogásolható lesz, semmiképp nem egy tudományosan megalapozott kutatás, inkább nevezhető egy olyan rögtönzött felmérésnek, amelyből azért néhány trend kiolvasható.

Melyik volt a legolcsóbb a hét piac közül?

A vizsgált hét piac közül mindössze kettő esetében haladta meg a bevásárlásunk végső összege a 100 lejt. Az összesen 13 termékből álló kosár Kolozsváron került a legtöbbe, a vizsgált időszakban összesen 120,45 lejt hagytunk volna a zöldség- és gyümölcsárusoknál. Sepsiszentgyörgyöt találtuk a második legdrágábbnak, a képzeletbeli termékkosarunkért összesen 109,50 lejt fizettünk volna.

Harmadik helyen, közel a 100 lejes határhoz a csíkszeredai (összese 99 lejes) „bevásárlásunk” áll. Hargita megye központjához képest földrajzilag ugyan távol, a mi elemzésünkben viszont közel helyezkedik el Szatmárnémeti, ahol 50 banival úsznánk meg olcsóbban a piacozást, mint Szeredában. Kézdivásárhelyen még ennél is olcsóbban, 95 lejért lehetett volna levásárolni a listánkat, munkatársunk szerint itt egyébként meglepően „gyenge volt a piac”, az árak viszont a jelek szerint versenyképesek.

A felmérésünk alapján Nagyváradon is olcsó a piac (érdekes történet egyébként, hogy néhány éve a városban a nagypiac vásárcsarnoka megsemmisült, és ennek folyományaként a rogériuszi a legrelevánsabb ilyen helye Bihar megye központjának, ezért innen gyűjtöttük az árakat), egy bevásárlás 89 lejbe került a fentebb közölt bevásárlólista alapján, és ennél az összegnél kolozsvári piacon 35%-kal magasabb árakat tapasztaltunk.

Az olcsósági versenyünkön meglepetésünkre Kovászna futott be győztesként a surranópályán. Az üdülővárosban csak szombaton van hagyományos értelemben vett piac, de ilyenkor kifejezetten alacsonyak az árak, és viszonylag nagy a pezsgés is: a terméklistánk beszerzése mindössze 78,50 lejbe került volna, amivel közel 42 lejjel körözi le a listánk első helyén helyet foglaló Kolozsvárt.

Mit árul el nekünk a zakuszka-index?

Ahogy azt a cikk elején is jeleztük, nem csak azt néztük meg, hogy mennyibe kerülne az előre kiválasztott termékkosarunk levásárlása, hanem azt is kiszámoltuk, hogy a piacokon tapasztalt árak mellett mennyibe kerül a befőzési szezonban a sok erdélyi háztartás számára kihagyhatatlannak számító zakuszka elkészítése.

Ez a vállalás a fentebb már tárgyalt okok mellett azért is kihívás, mert nem csak az elkészítés módja tud hosszas vitákat szülni még az egyazon régióban élő emberek között is, hanem a hozzávalók listájában sincs egyértelmű konszenzus. Mi egy konzervatívabb listával számoltunk, amelybe a következők kerülnek: 4 kilogramm paradicsompaprika (Erdély nagy részében a zöldség román megnevezését átvéve gogosnak nevezik), 3 kilogramm padlizsán, 2 kilogramm hagyma, 1 kilogramm kápia paprika és 1 kilogramm bab.

A recept szerint 1 liter paradicsomlé is kell, de mivel kétesélyes volt az, hogy minden általunk meglátogatott piacról egyaránt beszerezhető-e, inkább azzal számoltunk, hogy ekkora mennyiség elkészítéséhez körülbelül 3 kilogramm paradicsomra van szükség, és az összehasonlítás kedvéért a paradicsom árát vettük alapul. (Mivel a fűszerek és az olaj árában amúgy sincs különbség a különböző régiók között, és ezt amúgy sem feltétlenül piacról szerzik be a háztartások, ezeknek az árától eltekintettünk az összehasonlítás elkészítésénél.)

Ami az elkészítés módját illeti, valószínűleg nem kockáztatunk nagyot azzal, ha bónuszként a következő receptet is leírjuk. A hagymát, a pritamin- és kápia paprikákat pucolás után feldaraboljuk és ledaráljuk. A padlizsánt megsütjük, a héját eltávolítjuk. Fél liter olajban a hagymát megpirítjuk, majd beletesszük a paprikákat, és állandó kavargatás mellett körülbelül 3 órát főzzük. Ezt követően kerül bele a ledarált padlizsán és az előre megfőzött bab, a paradicsomlé, a só, a bors és a babérlevél, majd újabb fél liter olajat öntünk rá. Esetleg kevés cukorral is ízesíthető. Ha tudtok ennél jobb receptet, feltétlen írjátok meg kommentben!

Ennek a bevásárlási listának és elkészítési módnak a logikája mentén számolva arra jutottunk, hogy az általunk vizsgált 7 város közül Sepsiszentgyörgyön kerül a legtöbb pénzbe a zakuszka befőzése. Másképp fogalmazva, az általunk kitalált zakuszka-index 106 lej Sepsiszentgyörgyön, ami azt jelenti, hogy egy olyan háztartásnak, amely a fenti recept alapján szeretné befőzni a zakuszkát – a fűszerekkel és az étolajjal nem számolva – , legalább ennyit kell elköltenie a sepsiszentgyörgyi piacon szeptember közepén. Érdekesség, hogy a szentgyörgyi zöldségpiac úgy lett a legdrágább ebben a mutatóban, hogy fentebb számolt alap bevásárlókosarunk alapján még csak a harmadik legdrágábbnak számított.Sepsiszentgyörgyöt alig lemaradva Kolozsvár követi, ahol 103,93 lejes zakuszka-indexet mértünk, míg harmadik helyen a mutatónk szerint Csíkszereda áll, kereken 100 lejes indexszel. A középmezőny számait vizsgálva könnyen gondolhatunk arra is, hogy a piaci árak dinamikusabb változása miatt egy másik héten akár teljesen más sorrend is kialakulhatna, mi most azt mértük, hogy Kézdivásárhely (88 lej), Nagyvárad (83,50 lej), Szatmárnémeti (80 lej) piacairól se nem túl drága, de azért túlságosan olcsónak sem nevezhető a zakuszka hozzávalóinak beszerzése. Az ezeknél a városoknál számított mutatókat viszont érdemes egy pillanatra a szentgyörgyi és kolozsvári piacon mért számokhoz is hasonlítani: sokatmondó adat, hogy a középmezőnyt adó városok lakói jó 25-30%-kal olcsóbban meg tudják oldani a bevásárlást a zakuszka befőzéshez.

Nem is a sorrend a lényeg, hanem néhány következtetés

Talán az árak és receptek alapján számított sorrendeknél sokkal fontosabb, hogy a gyorselemzésünk rávilágít, Erdélyben vannak egyértelműen drágának számító piacok, és olyanok is, amelyeket az „inkább olcsó” kategóriába lehet helyezni. Egyrészt adatokkal erősítettük meg azt a szerkesztőségünkben is létező percepciót, hogy a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi piacok kifejezetten drágának számítanak, és valamelyest cáfoltuk azt az elsőre logikusnak tűnő feltevést is, miszerint a kisebb települések piacain az esetleges szűkösebb kínálat magasabb árakat eredményezne.

Az viszont már egy másik cikk témája lehetne, hogy a földrajzi adottságok mellett (például Székelyföldön enyhén olcsóbb a burgonya ára) mi okozza még ezeket az eltéréseket, például hol, mennyit fizetnek az árusok egy asztalért, vagy lenne-e változás az általunk felállított olcsósági sorrendben akkor, ha egy másik héten, vagy mondjuk a tavaszi szezonban végeznénk el egy hasonló összevetést.