Románia egyre jobban függ a magyar és lengyel élelmiszeripari termékek importjától, mert gyenge a hazai termelés

Ezek a számok azért is érdekesek, mert már több elemzés is felhívta arra a figyelmet, hogy Románia a hazai gyártási kapacitások nem megfelelő szintje miatt annyi élelmiszeripari terméket importál külföldről, hogy az idővel egyre jelentősebb rendszerszintű kockázattá válik. Ez a jelenség csak még hangsúlyosabbá válik a Román Nemzeti Bank által itt közzétett közvetlen külföldi tőkebefektetésekről szóló iparágakra bontott statisztikák alapján, amelyek szerint

miközben külföldi gazdasági szereplők 2011 és 2020 között 10 milliárd eurónyi új befektetést hajtottak végre a romániai kiskereskedelmi szektorban, ugyanez a szám az élelmiszeripari és italgyártással foglalkozó üzemek esetében mindössze 600 millió euró.

Az eredmény kissé leegyszerűsítve az, hogy a romániai fogyasztók az egyre elterjedtebbé és meghatározóbbá váló kiskereskedelmi áruházláncok polcairól legtöbbször Lengyelországban, Magyarországon vagy más európai országokban készült termékeket vásárolnak, a Romániában előállított élelmiszeripari termékek pedig nem tudnak jelentős részesedést elérni a polcokon.

Az alábbi ábrán a közvetlen külföldi tőkeberuházásokkal kapcsolatos statisztikákat mutatjuk a BNR adatai szerint. Míg az élelmiszeripari, ital- és dohánytermékek gyártásában érdekelt külföldi vállalatok külföldi tőkeberuházásainak egyenlege 2011-ben 2,25 milliárd euró volt, 2020-ra ugyanez a szám csak 2,87 milliárd euróra változott. A kereskedelmi ágazatnál ezzel szemben látványos előrelépés figyelhető meg, 2011-ben még 6,28 milliárd euró, 2020-ban viszont már 15,65 milliárd euróra emelkedett a külföldi tőkeberuházások egyenlege.

A számokról a Ziarul Financiar gazdasági napilap is írt elemzést, amelyben megjegyzik, hogy miközben olyan élelmiszereket is gyártó óriásvállalatoknak, mint a Mars, a Nestle vagy a Colgate-Palmolive, vannak a környező országokban jelentős üzemeik, addig Romániát inkább elkerülték az ilyen jellegű nagyobb beruházások, vagy ha voltak is, nem sok sikertörténetről lehet beszámolni.

Cristian Pârvan, a Romániai Beruházók Patronátusának (PIAROM) elnöke is nyilatkozott a lapnak, aki úgy kommentálta a számokat, hogy mindig egyszerűbb csak eladni egy piacon, mint beruházásokkal és termeléssel „vesződni”. Pârvan szerint az elmúlt 20-30 évben számos olyan multinacionális vállalatot láthattunk, amelyek romániai élelmiszeripari gyárakat vásároltak, majd be is zárták azokat. A szakember szerint nyilvánvaló, hogy ebben az ágazatban

a nagy multinacionális cégek Romániára inkább csak eladási piacként tekintenek.

A Ziarul Financiar megjegyzi, hogy az elmúlt évtizedben több tucatra tehető azoknak a jelentősebb méretű széles fogyasztási cikkeket gyártó üzemeknek a száma, amelyeket bezártak. Helyettük jellemzően alig nyitottak újakat, sőt, a gazdasági lap szerint ebben az időszakban egyetlen olyan 50 millió eurós értéket meghaladó zöldmezős beruházás sem történt, amely élelmiszeripari gyáregység létesítésében történt volna.

Arra is emlékeztetnek, hogy még azok a cégek is, amelyek beruházáson gondolkodnak, jellemzően állami támogatásért állnak sorba. A legutóbbi széles körben ismert történet éppen a Coca-Cola italgyártóé, amely egy 8 millió eurós összértékű beruházásához igényelt és kapott 3,5 millió eurós állami támogatást. A beruházás összegének 40%-át tehát ebben az esetben is tulajdonképpen az állam fizette.

Az persze önmagában még nem feltétlen lenne rossz hír, hogy az élelmiszeriparba érkező közvetlen külföldi tőkeberuházások szintje alacsony, ha a hazai élelmiszeripari vállalatok a beruházásaikkal jelentős előrelépéseket tudnának elérni ezen a terület. A helyzet viszont az, hogy ez a hazai cégeknek sem sikerül. Egy 2020-ban közzétett jegybanki jelentés szerint, amelyről korábban mi is írtunk,

olyan sok élelmiszert importálunk külföldről, hogy már az ország élelmiszerellátása szintjén is rendszerszintű kockázatok merülnek fel.

Miért olyan káros ez az egyensúlytalanság?

A számok aggasztók: tavaly Románia 2 milliárd euró értékben exportált élelmiszeripari termékeket külföldre, miközben az élelmiszerek behozatala a 3,6 milliárd eurót is meghaladta. Az itthon legyártott élelmiszeripari termékek mennyiségénél körülbelül egy duplázásra lenne szükség ahhoz, hogy Románia élelmiszerkereskedelmi mérlege egyensúlyba kerüljön, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a koronavírus-járvány kitörésének évében ez a hiány még ennél is magasabb, 2 milliárd euró volt.

Hogy ilyen jelentős a szakadék a kereskedelemben és az élelmiszeriparban végrehajtott beruházások között, több szempontból is problémát okoz. Egyrészt éppen a koronavírus-járvány ideje alatt jöttünk rá arra, hogy rendkívül rövid idő alatt mennyire sebezhetővé válik egy olyan ország, amely a lakosság élelmiszer-igényének jelentős hányadát külföldről fedezi. Másrészt, arra éppen a fentebb említett jelentés mutatott rá, hogy mivel az ország lakossága által elköltött jövedelem egyharmada élelmiszerekre megy el – ezzel kapcsolatban talán fölösleges is megjegyezni, hogy ez jólét tekintetében jelentős lemaradás más EU-s tagállamokhoz képest –, az élelmiszer-kereskedelemben jelentkező fennakadások igen súlyos gondokat okozhatnak a reálgazdaság más területein is.

Hogyan oszlanak meg az élelmiszeripari egységek és a kiskereskedelmi láncok boltjai?

Romániában egyébként az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) adatai szerint összesen 450 olyan élelmiszeripari üzem volt 2021 végén, amelyben tejet vagy húst dolgoztak fel, és rendelkeztek az ahhoz szükséges engedélyekkel, hogy exportálhassák a termékeiket. Az exportképes pékségek száma elérte az 1930-at, a tojás csomagolással foglalkozó üzemekből pedig 146-ról tudott a hatóság.

Az alábbi térképen azt mutatjuk, hogy hogyan oszlanak meg megyénként az exportképes élelmiszeripari üzemek: a húsfélék-, a tej-, a tojás feldolgozásával foglalkozó egységek, valamint a pékségek. Ezek közül ugyanakkor egyetlen olyan sincs, amelynek az üzleti forgalma legalább megközelíti az 1 milliárd lejt.

Azt is mutatjuk, hogy a Ziarul Financiar gyűjtésében közben mekkora pezsgés jellemzi az úgynevezett modern kiskereskedelem ágazatát Romániában. Gyakorlatilag szűk három évtizeddel azután, hogy Romániában is elkezdtek terjedni a nyugati mintájú modern kiskereskedelmi üzletláncok, az országnak egyetlen olyan megyéje sincs, ahol nem lennének jelent jelentős számban.

Az alábbi térképen megyei bontásban mutatjuk, hogy hol, mennyi modern kiskereskedelmi üzlet működik. A számok nem tartalmazzák a hagyományos sarki kisboltokat, a szupermarketek mellett viszont a számok magukba foglalják például a jellemzően nagyvárosokban jelen lévő cash & carry típusú kereskedelmi egységeket.

Ezek a kiskereskedelmi láncok viszont már jellemzően milliárdos üzleti forgalmat generálnak, és évente több száz millió eurónyi befektetéseket hajtanak végre. Az üzletek számának növekedési üteme is rendkívüli, az elmúlt években konstans módon évente 300-400 új modern kiskereskedelmi egységet adtak át az olyan üzletláncok, mint a Profi, a Lidl, a Mega Image, a Carrefour, a Kaufland, a Penny és versenytársaik.