Rossz jel: már a legnagyobb romániai energiacégek is csillagászati áron veszik az elektromos energiát

A gazdasági lap egy augusztus 4-i ügyleten keresztül magyarázza el, hogy milyen különösen magas árak mellett megy a kereskedés jelenleg az energiapiacokon. A román állami tulajdonban lévő Nuclearelectrica, amely főként a cernavodai atomerőművek révén termel villamosenergiát, pénteken négy licitet indított az általuk megtermelt elektromos energiára 1900 lej/MWh indulási áron 2023. január 1. és április 30. közötti szállítással.

A Nuclearelectrica által kért 1900 lej/MWh-s ár kifejezetten magas összeg. Ami viszont meglepetést okozott az elemzők között, hogy a licitre bocsátott elektromos energiát még ennél is magasabb, csillagászati összegért vette meg a Petrom 2492 lej/MWH és 2500 lej/MWh egységár mellett. A Romániában sok háztartást elektromos energiával ellátó Electrica Furnizare is vásárolt a liciten, a vállalat szintén magas, 2453 és 2473 lej/MWh-s árat fizetett.

A licitekkel kapcsolatban az Economica megjegyzi, hogy ilyen magas árat eddig 2023 első negyedévére szóló szállítás mellett nem fizettek eddig a romániai piacon. Összehasonlításképp azt is megjegyzik, hogy ilyen magas áron már egy-két hónapos szállítási idővel is vásárolható elektromos energia.

Miért volt hajlandó ennyi pénzt fizetni a villamos energiáért az ország egyik legnagyobb energiatermelője?

A piaci bizonytalanság és az előttük álló tél „bonyolultságát” a magas ár mellett az is jól jelzi, hogy mely vállalatok fizettek ilyen magas árat az elektromos energiáért. Az ügyletben vásárló félként megjelenő Petrom ugyanis az ország egyik legjelentősebb elektromos energia termelője, amely a 860 MW kapacitású, földgáz felhasználásával elektromos energiát előállító Brazi gázerőművet is működteti.

Miért volt akkor mégis hajlandó rekordösszeget fizetni az elektromos energiáért az ország egyik legnagyobb energiatermelője? Az egyik lehetséges válasz az, hogy a Petromnál is valós kockázatként számolnak azzal, hogy az orosz földgázimport jelentős visszaesése esetén gondot okozhat számukra az elektromos energia termelése, így a vállalat részéről ez inkább egy óvatosabb lépés volt annak érdekében, hogy biztosan ne legyen gondjuk a szerződéses kötelezettségeik teljesítésében. Az Economica elemzése szerint a cégnél azzal is számolhatnak, hogy amennyiben gond lép fel télen a földgázkészletekkel, akkor a kormány dönthet arról, hogy a Petrom földgázkészleteit más stratégiai célokra irányítsa át.

A vállalat döntésére ugyanakkor az is magyarázatként szolgálhat, hogy az energiavállalatnál valószínűleg úgy számolnak, ezek a magas árak a jövő év elején is megmaradnak, sőt, emelkedhetnek is, így a Petrom vélhetően még a rekordösszeg ellenére is jól járhat a mostani tranzakcióval.

Már nem csak az „aznapi” árak különösen magasak

Ezek az árak is azt támasztják alá, hogy az elektromos energia árának emelkedése nem csak az úgynevezett aznapi, azonnali szállítású villamos energia árakban jelentkezik erőteljesen, hanem még az úgynevezett OTP-piacokon is, vagyis a tőzsdén kívüli megkötött ügyletekben is tetten érhetőek a jelentős áremelkedések. Augusztus 4-én például a 2023 januárjában és februárjában szállítandó elektromos energia 2700 lejes megawattóránkénti áron kelt el ezen a piacon.

A jövőbeli áramszállítás aktuális átlagárait mutató ROPEX-FM árindexben is számottevő áremelkedés figyelhető meg. Egy hónapja 2023 első negyedévére 669 lej/MWh áron lehetett elektromos energiát vásárolni, augusztus 4-én viszont 2023 januárjára már 797 lejt, februárra és márciusra 840 lejt kellett fizetni.

Még nagyobb a nyomás a költségvetésen

A mostani áremelkedésnek az államháztartásra is komoly hatása van. Az Economica elemzésében arra emlékeztet, hogy a 2022/27-es sürgősségi kormányrendelet 2022. április 1. és 2023. március 31. között 0,68 lej/kWh árplafont vezetett be az elektromos energia esetében azon lakossági felhasználóknál, akiknek a havi átlagos fogyasztása nem haladja meg a 100 kWh-t, míg 0,80 lej/kwh-s árplafont határoztak meg akkor, ha a havi átlagos fogyasztás 100 és 300 kWh közé esik. Fontos még, hogy az ipari felhasználók esetében is korlátozva vannak az árak 1 lej/kWh szintjén.

A gazdasági portál fejtegetése szerint a piaci árak és a meghatározott árplafon közötti egyre nagyobb különbséget az állam a költségvetésből fizeti ki a szolgáltatóknak. Ha az árak viszont tovább emelkednek, akkor az az államnak is még nagyobb terhet fog jelenteni, miközben már korábban felmerült, hogy az árkompenzációs intézkedés fenntartásának költségei egyre vállalhatatlanabbakká válnak az állam számára. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság júniusi számításai szerint az intézkedés finanszírozása a kormány számára 40 milliárd lejbe kerül csak ebben az évben, ráadásul akkor a mostaninál alacsonyabb júniusi árakon számoltak a hatóságnál. Volt olyan elemzés is, amely ugyanakkor csak 20 milliárd lejre lőtte be ezeket a költségeket, de ez is jelentős összeg, az idei évre meghatározott költségvetési hiánycél negyede.