Mennyire vagyunk olcsó ország? Térképen mutatjuk a választ

2022. augusztus 03. – 11:08

Másolás

Vágólapra másolva

Az idei év közepén is összeállította a Numbeo a ranglistát, amely azt mutatja meg, hogy mennyire drága az élet a világ országaiban és nagyvárosaiban. A listán Románia mellett több erdélyi város, például Kolozsvár és Brassó is szerepel, és nem meglepő módon ezek a statisztikák is azt támasztják alá, hogy az élet nálunk jóval olcsóbb mint számos nyugati országban vagy nagyvárosban. A vásárlóerő szintje miatt viszont messze nem lehetünk elégedettek, még annak ellenére sem, hogy ebben a mutatóban azért jelentős volt a javulás az elmúlt években.

A Numbeo a világ egyik legnagyobb, statisztikai adatokat gyűjtő oldala. Az egyik sajátossága, hogy a legtöbb elemzésükben egy úgynevezett New York-indexet használnak, tehát a különböző országok vagy városok megélhetési költségeit mindig New Yorkhoz hasonlítják. Ha egy adott országban vagy városban ez az index meghaladja a 100-at, akkor azt úgy kell értelmezni, hogy ott az élet drágább, mint az amerikai világvárosban, amennyiben viszont ez a mutató 100 alatt van, akkor nyilván ennek az ellenkezője teljesül.

A megélhetési költségek indexét a Numbeo az élelmiszerek ára, az éttermi kiadások mértéke, a szállítási költségek és a közműdíjak nagyságának figyelembe vétele mellett számolja, az általános megélhetési mutatónál viszont nem kalkulálnak a lakbérköltségekkel, illetve a lakásvásárlás céljából felvett jelzáloghitelekkel – mivel ezek a kiadások nem jelentkeznek általánosan mindenkinél, ezeket a kiadástételeket egy külön mutatóval mérik.

A megélhetési költségek kiszámításánál a Numbeo a hatóságok oldalai mellett szupermarketek felületeiről, taxitársaságok hivatalos oldalairól, újságcikkekben szereplő információkból és persze különböző elemzésekből gyűjti az adatait. A megélhetési költségek kiszámításánál a ruházati termékek árait (például hogy mennyibe kerül egy Levis 501 márkájú vagy ennek megfelelő farmernadrág), az élelmiszerek árait (például mennyibe kerül a tojás, a kenyér, a csirkemell filé, a zöldségek vagy gyümölcsök stb.), az éttermi árakat (például mennyibe kerül egy étkezés egy nem drága étteremben, mennyiért lehet egy kávét venni, vagy mennyibe kerül egy McMeal vagy Combo Meal menü stb.), a szállítási díjakat (például taxiköltségek), illetve a rezsiköltségeket veszik figyelembe (például mennyibe kerül egy egységnyi elektromos energia egy 85 négyzetméteres lakás esetén).

Ugyan minden országban a termékek és szolgáltatások árait New Yorkhoz mérik, a módszertannal igyekeznek kiszűrni minden olyan luxusterméket vagy szolgáltatást, amely nem kapható a világ bármely térségében. Hogy pontosan milyen termékek és szolgáltatások szerepelnek a Numbeo kosarában, azt itt tudjátok végigböngészni.

Mennyire olcsó az élet Romániában?

Ha a Numbeo adatsorában csak az európai országokat vizsgáljuk, akkor is érdekes összefüggés lehet, hogy mindössze egyetlen olyan európai ország van, Svájc, amelyben az átlagos megélhetési költségek meghaladják a New Yorkban mértet. Svájcot (110,34-es mutató, tehát az általános megélhetési költségek 10,34%-kal haladják meg a New Yorkit) Izland (86,59), Norvégia (85,93), Dánia (73,09) és Luxemburg (72,15) követi.

A mi szempontunkból persze főleg az az érdekes, hogy miként áll Románia a nyugati és a régiós országokhoz képest. Romániában a Numbeo mutatói szerint a megélhetési költségek New Yorkhoz képest 34,93%-on állnak, ezzel olyan régiós országoknál állunk jobban, mint Csehország (44,33%), Szlovákia (41,03%), Bulgária (37,58%) vagy Lengyelország (35,06). Meglepetés viszont, hogy Magyarország a megélhetési költségeket jelző mutató szerint nagyon kevéssel ugyan, de mögöttünk foglal helyet.

Kissé változik a kép viszont, ha csak az élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos költségeket nézzük: Magyarország ebben a mutatóban is nagyon közel áll Romániához, de már megelőz. Miközben Romániában az élelmiszerár-index 30,54-en van, Magyarországon ugyanez a mutató már 30,85. Érdekesség, hogy csak egyetlen olyan régiós ország van, amelyhez érdemes hasonlítani magunkat, és amelynél az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadásokat jelző mutató kedvezőbb képet mutat, Lengyelország, ahol a 28,39-es élelmiszerár-index inkább olyan országokhoz közelít, mint Bosznia-Hercegovina (28,57) vagy Albánia (27,65). A többi régiós országnál hozzánk viszonyítva jóval magasabb ez az index, Bulgáriában 33,51, Csehországban 37,59, míg Szlovákiában 38,25, az tehát elmondható, hogy az élelmiszerárak tekintetében még a közép-kelet-európai országokhoz képest is olcsók vagyunk. A nyugat-európai országokhoz képest nyilván ennél is sokkal nagyobb a különbség: Németországban a Numbeo élelmiszerár-indexe 48,63, Ausztriában 58,04, a kifejezetten drágának számító Franciaországban pedig 63,17.

Külön érdekes az étterem-index, amelynek összeállításánál azt nézik meg, hogy egy drágának nem számító étteremben mennyibe kerül egy étkezés, illetve kisebb súllyal ugyan, de azt is figyelembe veszik, hogy mennyibe kerül egy két személyre szóló háromfogásos vacsora. Olyan mindenhol kapható gyorséttermi menük árát is figyelembe veszik, mint egy McDonalds-os Combo Meal (vagy egyes országokban McMeal), de azt is megnézik, hogy mennyit kell éttermekben fizetni a hazai csapolt, illetve az importált üveges sörért. Az étterem-index ezek mellett még egy cappuccino, egy üveges Coca-Cola vagy Pepsi, valamint egy üveg víz árával egészül ki. Az így összeállt relatív mutatószám alapján is arra a következtetésre lehet jutni, hogy az éttermi szolgáltatások terén is Románia éppen csak, de kicsit drágább Magyarországnál, de a régióban lévő országok ennél a mutatónál egyébként is kifejezetten közel vannak egymáshoz (a mutatószámokért böngésszétek a fenti ábrát).

A megélhetési költségek alacsonyak, de mekkora a helyi vásárlóerő?

A szélesebb közönségnek szánt megélhetési költségekről szóló mutatók és a különböző ehhez kapcsolódó statisztikák mellett a Numbeo a statisztikusok által már gyakrabban használt helyi vásárlóerőről is közöl adatokat. Ez azt mutatja meg, hogy egy adott országban (vagy később városban) mennyi termék és szolgáltatás vásárolható meg egy nettó fizetésből. A módszerrel az eltérő árfolyamokat és árszínvonalakat szűrik ki. Ha például ez a mutató 48,84, az azt jelenti, hogy az adott országban egy átlagos fizetéssel bíró állampolgár átlagosan 51,16%-kal kevesebb terméket és szolgáltatást tud vásárolni, mint egy szintén átlagos fizetéssel rendelkező New York-i lakos.

A 48,84-es éppen Románia vásárlóerő-indexe, és mindössze három olyan Európai Uniós tagállam van, amelynél jobban állunk ebben a tekintetben. Hozzánk képest Bulgária 46,90-es mutatója nem meglepetés, az már viszont annál inkább, hogy Görögország (38,39) mellett Portugália (47,89) lakossága is nálunk rosszabb vásárlóerővel rendelkezik. Ha a Numbeo vásárlóerő-indexe alapján állítjuk sorba a régiós EU-tagállamokat, akkor már a megszokott gazdasági erősorrendekhez sokkal jobban illeszkedő sorrend alakul ki: közvetlenül felettünk Lettország (49,84), Horvátország (52,79), Magyarország (53,24), Szlovákia (53,84) és Szlovénia (57,95) foglal helyet. Ha kitekintünk a régiós keretek közül, akkor pedig Olaszország (58,00) meglepően gyenge helyezése a szembetűnő, hiszen a mutató arra utal, hogy még Észtországban (60,41) és Lengyelországban (60,65) is jobb élni. Ennek csak részben lehet az a magyarázata, hogy az olasz gazdaság már hosszú évek óta gyengélkedik, a gyenge mutatószámban valószínűleg annak is nagy szerepe van, hogy sok más országhoz hasonlóan Olaszországnak is két arca van, a gazdag északi régiók kedvező statisztikáit „lerontják” az elmaradottabb déli régiók.

Ha a mutató dinamikáját vizsgáljuk, és a 2022-ben mért vásárlóerőt a 2014-es adathoz hasonlítjuk, akkor szembetűnő, hogy a közép-kelet-európai országok mekkorát fejlődtek. Az egyik legnagyobb sikertörtének a Balti államok mellett éppen Romániáé, ahol 13,31 ponttal emelkedett a vásárlóerő az elmúlt 8 évben. Ebben a tekintetben jól áll Magyarország (11,38 pontos növekedés) és Bulgária (+10,66), ráadásul ha az adatokat még nagyobb időtávban vetjük össze – ide kattintva lehet játszani a számokkal -, akkor a változás és felzárkózás még látványosabb.

Kolozsváron közel olyan magasak a megélhetési költségek, mint Bukarestben vagy Budapesten

A Numbeo az elemzést a nagyobb európai városokra is elkészíti. Mi most az alábbi térképen főként a számunkra érdekes közép-kelet-európai régió jelentős városait vittük térképre a megélhetési költség index alapján. Kolozsvár (38,15-ös megélhetési költség index) Bukarest (39,93) után az ország második legdrágább városa, a különbség viszont szinte elhanyagolható, akárcsak a Kolozsvár Budapest (39.22) összevetésben.

Az Erdély gazdasági központjaként számon tartott Kolozsvár egyébként messze előzi Szegedet (33,68) és Debrecent (33,51), illetve olyan lengyel nagyvárosoknál is drágábbnak számít, mint Wroclaw (37,72) vagy Krakkó (37,37).