Továbbra is kevesebb időt töltünk a munkahelyünkön, mint a járvány előtt, és jó eséllyel ez így is marad

A Google már a világjárvány kitörését követően elkezdte publikálni azokat a mobilitási statisztikákat, amelyeket az amerikai óriásvállalat az Android operációs rendszerrel működő telefonok GPS-adataiból szűr ki. Az okostelefon-tulajdonosok ugyan beállíthatják, hogy ezeket az adatokat szeretnék-e megosztani a Google-lel vagy sem, de mivel a legtöbb készüléken az adatok megosztása alapértelmezett beállításnak számít, ezek a statisztikák kifejezetten mély merítést tesznek lehetővé például a kutatók számára is.

A Google ezen adatok alapján követi figyelemmel, hogy az adott ország lakossága földrajzi szempontból pontosan hol mozog, sőt, azt is nagy pontossággal meg tudják állapítani, hogy egy személy éppen otthon vagy a munkahelyén van, esetleg szórakozik valahol vagy valamilyen közlekedési eszközt vesz igénybe. Számos területről vannak mobilitási statisztikák, Szász Levente kutatótársaival most ezeknek az adatoknak egy szeletét vizsgálta, és

azt nézték meg, hogy a koronavírus-járvány kitörése előtti időszakhoz képest a munkavállalók mennyi időt töltenek fizikai, személyes jelenléttel a munkahelyükön.

Újfajta normalitás jellemzi a munkaerőpiacot

„A járvány előtti időszakhoz képest a romániai alkalmazottak összességében 22%-kal kevesebb időt töltöttek a munkahelyükön személyes jelenléttel a július 11. és 15. közötti munkahét adatai alapján. Ezt az adatot az is befolyásolta, hogy júliusnak ebben az időszakában sokan szabadságolnak, viszont ha megvizsgáljuk az elmúlt két és fél év teljes adatsorát, akkor is arra a következtetésre juthatunk, hogy

Romániában a járvány kitörése óta soha nem tért vissza a személyes jelenlét a munkahelyeken arra a szintre, ahol a pandémia előtti időszakban volt”

– magyarázta Szász Levente. Hozzátette: a mutatószám legjobban idén májusban közelítette meg a járvány előtti szintet, de akkor is körülbelül -6%-os eltérést mutatott.

A közgazdász szerint a munkahelyek látogatottsága szempontjából egy újfajta normalitásra lehet felfigyelni, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az otthonról végzett munka bizonyos iparágakban továbbra is jellemző maradt. Ezt támasztják alá a megyei statisztikák is, amelyek a közgazdász szerint nagyon sokat elárulnak az otthoni munkavégzés térnyeréséről.

„Nagyon sok vállalat küzd azzal, hogy megfelelő munkaerőt találjon magának. Erre a kihívásra a munkaadók olyan ajánlatokkal próbálnak válaszolni, nyilván főként a szolgáltató szektorban, ahol a munkavégzés jellegéből eredően ezt meg is lehet tenni, amelyek nagyon rugalmas munkavégzést kínálnak az újonnan jelentkezők számára. Elterjedté váltak például olyan megoldások is a munkaerőpiacon, amelyek szerint a heti öt munkanapból mondjuk csak kettőt vagy hármat kell bent tölteni a munkahelyen, a megmaradt munkanapok pedig otthonról vagy akár bármely más helyszínről is elvégezhetők” – magyarázta a jelenség mögötti okokat.

Szász rámutatott, a szolgáltatószektorban működő vállalatok munkaerőért folytatott erőfeszítéseivel magyarázható az is, hogy a megyék szintjén nagyon eltérő kép rajzolódik ki a munkahelyen való személyes jelenlét tekintetében. A két végpont egyikén az ország egyértelműen legjelentősebb gazdasági pólusa, Bukarest helyezkedik el, ahol a járvány előtthöz képest az alkalmazottak 34%-kal kevesebb időt töltenek a munkahelyükön, míg a másik véglet a például turizmusra és kereskedelemre építő Konstanca megye, ahol ugyanez az arány csak 8%-os visszaesést mutat. Az alábbi ábrán viszont az is jól látszik, hogy jónéhány olyan megye van, ahol az eltérés igencsak nagy a járvány előtti adatokhoz képest:

„Temes megyében 27%, Kolozs megyében 26% a különbség a járvány előtti szinthez képest. Ez nyilván azzal magyarázható, hogy ezekben a megyében számos olyan gazdasági ágazat képvisel jelentős részarányt a gazdasági tevékenységből, amelyek irodai munkavégzésre alapoznak. Gondolhatunk itt az IT-ágazatra, a kommunikációs szolgáltatásokra vagy egyéb tanácsadást végző cégekre, ahol könnyebben megoldható a távmunka az alkalmazottak szempontjából. Azokban a megyékben viszont, ahol a gazdasági struktúrában kevésbé jelennek meg ezek az ágazatok, a személyes munkavégzés szintje jobban visszazárkózott” – mondta Szász, példaként Kovászna megye (-9%), Fehér megye (-12%) és Bihar megye (-14%) példáját felhozva, ahol nagyobb súlyban vannak jelen az olyan termelő és szolgáltató cégek, amelyeknél az alkalmazottak személyes jelenléte elengedhetetlen.

Az adott megyék gazdasági struktúrája viszont csak az egyik nagy magyarázó tényező

– mutatott rá a közgazdász, aki szerint a teljes képhez az is hozzájárul, hogy a járvány miatt számos vállalat kénytelen volt létszámot csökkenteni vagy akár bezárni, ez pedig szintén megfigyelhető a megyékről szóló statisztikákban, hiszen ott az alkalmazottak már nem tértek olyan arányban vissza a munkahelyekre.

El fogjuk-e egyáltalán érni a járvány előtti szintet?

A várakozásokkal kapcsolatos kérdésünkre Szász Levente elmondta, hogy a munkahelyen töltött idő tekintetében az adatok alapján ugyan megfigyelhető egy enyhe növekvő trend a 2020-as lezárások óta, ez az emelkedés viszont a járvány előtti szinthez közelítve egyre inkább lassulni látszik. Összehasonlításképp felidézte, hogy a járvány miatt bevezetett legszigorúbb korlátozó intézkedések idején, 2020 áprilisában a munkahelyen való személyes jelenlétet jelző mutató a járványt megelőző időszakhoz képest 58,2%-os csökkenést mutatott. Ilyen jelentős visszaesést a 2020 tavasza előtti időszakban legfennebb csak szilveszterkor és az új év első napjaiban lehetett mérni – mondta a közgazdász.

Hozzátette: a munkaerőpiacon egyre több olyan álláshirdetést lehet azonosítani, amely a munkavégzés helyszínére vonatkozó rugalmasságot kínál. „Figyelembe véve, hogy az álláskeresők számára a személyes jelenléttel kapcsolatos rugalmasság mennyire vonzó tényezőnek számít,

a mi várakozásaink szerint ebben a mutatóban nem fogunk visszatérni arra a szintre, amely a járványt megelőzően volt jellemző.”

Egyébként nem csak a Google mobilitási adatai igazolják vissza azt, hogy a munkaerőpiacon egyre nagyobb jelentősége van a hibrid munkavégzésnek, illetve a távmunkának. Szász Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy az irodahelyiségek kihasználtságával kapcsolatos, a The Economist által közölt adatok is ebbe az irányba mutatnak.

„Egy májusban közölt elemzésünknek az volt az egyik fontos következtetése, hogy a romániai irodahelyiségek kihasználtsága is csak 85%-át érte el a járvány előtti időszaknak. Ráadásul ezek az adatok egy olyan periódusra vonatkoznak, amikor egyébként ennek a mutatónak az alakulása éves szinten is kifejezetten magas szokott lenni. Ezeknek az adatoknak a gyűjtése más módszertannal történik, emellett az irodahelyiségeknél mért kihasználtság a munkahelyeknek csak egy jól meghatározható része szempontjából lehet releváns, ennek ellenére ezek a statisztikák is a mobilitási adatokból kiolvasható tendenciákat támasztják alá” – mutatott rá Szász Levente.