Elfogadta a kormány az adótörvénykönyvet módosító javaslatcsomagot. Ezek a legfontosabb változások

2022. július 15. – 15:47

frissítve

Elfogadta a kormány az adótörvénykönyvet módosító javaslatcsomagot. Ezek a legfontosabb változások
Bukaresti építőtelep, 2019 – Fotó: Adrian Catu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Szigorodik a mikrovállalkozások adózása, jobban megadózzák a rosszul kereső, részmunkaidőben dolgozókat, és már augusztustól emelkedik a cigaretta ára.

Elfogadta pénteken a kormány az adótörvénykönyvet módosító javaslatcsomagját, amelynek egyes intézkedései már augusztustól érvénybe lépnek. Eszerint már jövő hónaptól a jövedéki adó emelése miatt drágul a cigaretta, illetve az alkoholtartalmú italok, a magas cukortartalmú italok ára pedig az ezekre a termékekre kivetett áfakulcs emelése miatt lesz magasabb. Szintén augusztustól lép érvénybe a szerencsejátékokból származó nyereményekre vonatkozó magasabb, progresszív adókulcs, és szintén jövő hónaptól változik a részmunkaidőben foglalkoztatott személyek adózása is.

Január 1-től újabb intézkedések lépnek érvénybe az elfogadott javaslatcsomag szerint: kivezetik a vendéglátóipar (HoReCA-szektor) esetében kiszabott iparági adót, növelik az osztalékadót a jelenlegi 5%-ról 8%-ra, míg a mikrovállalkozások esetében meghatározott kedvező adófeltételek megtartásához a vállalkozásnak legalább egy alkalmazottra lesz szüksége.

A kormány úgy számol, hogy az intézkedések 2022-ben 1,2 milliárd lejjel, míg 2023-ban 10,5 milliárd lejjel fogják növelni az ország adókból és illetékekből származó bevételeit.

A kormányülés elején Nicolae Ciucă az Agerpres tudósítása szerint azt mondta, az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi rendelet tervezetének közvitára bocsátása után egyeztetéseket folytattak a tervezett intézkedésekről az üzleti szféra, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel, illetve kikérték a nemzetközi pénzintézetek, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap véleményét is. A tervezetbe foglalt intézkedések egyrészt bizonyos kivételek megszüntetésére irányulnak, másrészt stabilitást és a kiszámíthatóságot hivatottak biztosítani az üzleti szféra számára a befektetések ösztönzése érdekében – szögezte le.

Nő az osztalékadó, szigorodnak a feltételek a mikrovállalkozások számára

Az elfogadott javaslatcsomag szerint az osztalékadó a jelenlegi 5%-ról 8%-ra emelkedik, a módosítás január 1-től lép érvénybe.

Szintén januártól hatályos jelentős változás, hogy a jelenleg érvényes 1 millió eurós üzleti forgalomról 500 ezer euróra csökkenik azt a plafont, amely mellett egy cég még mikrovállalkozásnak minősül. A mikrocégeknél fontos változások következnek az adózásban is: a mikrovállalkozások eddig 3%-os forgalmi adót fizettek abban az esetben, ha a cégnek egyetlen alkalmazottja sem volt, míg az adókulcs 1%-ra csökkent abban az esetben, ha a vállalkozásnak legalább egy személy állt az alkalmazásában. Ezek az előírások januártól abban változnak, hogy a legalább egy alkalmazottal rendelkező mikrocégek adókulcsát megtartanák 1%-nak, és kivezetnék a 3%-os adókulcsot, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy ezentúl minden mikrovállalkozónak legalább egy alkalmazottal kell rendelkeznie. Azok a mikrocégek, amelyeknek nincs alkalmazottjuk, januártól 16%-os profitadó fizetésére lesznek kötelesek.

Szintén fontos módosítás, hogy egy tulajdonosnak legfennebb három mikrovállalkozásban lehet érdekeltsége akkor, ha a részesedése meghaladja a 25%-ot. Emellett jónéhány mikrocéget érinthet az is, hogy a tanácsadói és menedzsmenttel kapcsolatos szolgáltatásokból származó bevételek nem haladhatják meg az összes üzleti forgalom 20%-át.

Jobban megadózzák a rosszul kereső, részmunkaidőben dolgozókat

Augusztus 1-től lép érvénybe az a rendelkezés is, amely szerint a minimálbért el nem érő részmunkaidős fizetéseknél a minimálbért tekintik az adóalapnak, és a mindenkori minimálbérnek megfelelő járulékterheket vetnek ki. Az intézkedés alól csak a 26 év alatti tanulók és egyetemi hallgatók, a tanulószerződéses gyakorlati képzésen részt vevők, az állami nyugdíjban részesülő nyugdíjasok, a több rész- vagy teljes munkaidős állásban dolgozó magánszemélyek képeznek kivételt abban az esetben, ha az összjövedelmük meghaladja a minimálbér szintjét. Az intézkedés alól kivételt képeznek emellett a fogyatékkal élők is.

HoReCa: kivezetik az iparági adót, nő a szolgáltatások áfája

A kormány eredeti elképzelései szerint a vendéglátókra kivetett iparági adó kivezetését már augusztustól meglépték volna, néhány napja azonban, lapértesülések szerint éppen az iparági vállalatokkal történő egyeztetéseket követően döntöttek az intézkedés hatályba lépésének elhalasztásáról 2023. január 1-re. Azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig az iparági adót fizették, helyzetüktől függően két lehetőségük lesz: vagy a mikrovállalkozások esetében érvényben levő 1%-os forgalmi adót, vagy a 16%-os profitadót fizetik.

A HoReCa-szektor számára szintén lényeges intézkedés, hogy januártól a jelenleg érvényben lévő 5%-ról 9%-ra emelkedik az éttermi, catering és szállásadói szolgáltatásokra vonatkozó áfakulcs.

Magasabb áfa a nagy cukortartalmú italokra

Ha már áfa, az elfogadott jogszabály szerint a jelenlegi 9%-ról 19%-ra nő az áfa a magas cukortartalmú italok, üdítők esetében, az intézkedés az alkoholmentes sörökre is vonatkozik. Az intézkedésről korábban azt írtuk, hogy körülbelül 1 lejjel fogja megdrágítani ezeket a termékeket. Azt is elfogadták, hogy ezentúl 9%-os csökkentett áfát alkalmaznak az olyan szolgáltatásokra, mint az élelmiszerek házhoz szállítása, beleértve az állateledeleket és egyéb állatok táplálására szánt termékeket is.

Emelkedik a jövedéki adó: már augusztustól drágul a cigaretta és az alkohol

A javaslatcsomagban több, a jövedéki adókat érintő módosítás is szerepelt. Ezeknek az elfogadásával most biztossá vált, hogy már augusztustól 1000 szál cigaretta esetében a jövedéki adó 563,97 lejről 594,97 lejre emelkedik, ami – nem a kormánytól érkező számítások szerint – körülbelül 0,60 lejjel dobhatja meg egy doboz cigaretta árát. Ugyanakkor sem a cigaretta, sem az alkoholos italok esetében a mostani adóemelés nem számít meglepetésnek, a kormány képviselői már a tavasszal jelezték, hogy mivel régen emeltek utoljára jövedéki adót ezeknél a termékkategóriáknál, ezt az intézkedést a nyár folyamán mindenképpen meglépnék.

Az építőipari és mezőgazdasági dolgozók adókedvezményei is érintettek

A mezőgazdasági és építkezési szektorban dolgozók esetében arról döntött a kormány, hogy a jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökkenti azt a plafont, amely esetében alkalmazhatóak ezekben a szektorokban a munkabérekre vonatkozó adókedvezmények. Emlékeztetőül, ezekben az ágazatokban az alkalmazottak nem fizetnek jövedelemadót, valamint nem kell egészségügyi hozzájárulást sem fizetniük (közben biztosítottak) a fizetésük 3 ezer és 30 ezer lej közötti részére (ez a 30 ezer lej most 10 ezer lejre csökken).

Módosítottak az adóleírások rendszerén is

Elfogadták azt is, hogy gyermekenként 100 lejre emelkedik az elérhető adóleírások mértéke, amelyet ugyanakkor csak az egyik szülő vagy a gyermeket nevelő személy vehet igénybe abban az esetben, ha a gyermek iskolai képzésben vesz részt. A javaslatcsomagban az is szerepel, hogy a 26 év alatti fiatalok esetében az országban garantált minimális bruttó alapbér 15%-a leírható, ha a fiatal jövedelmének szintje legfeljebb 2000 lejjel haladja meg a garantált minimális bruttó alapbér szintjét.

Nő a szerencsejáték-nyeremények adója

Az eredetileg bejelentett elképzelésekhez képest jelentősen változtak a szerencsejátékból származó nyeremények adóztatásával kapcsolatos elképzelések. Az elfogadott jogszabály szerint a 10 ezer lejig terjedő nyereményeket 3%-kal adóznák, az ennél nagyobb nyereményeket pedig progresszív adózással 20 és 40% közötti adókulcsnak vetnék alá úgy, hogy a 10 ezer lej és a 66 750 lej közötti nyeremény esetében 300 lej díjat, valamint a nyeremény 10 ezer lejt meghaladó részére vonatkozó 20%-os adót kell fizetni. A 66 750 lejnél nagyobb nyereményekre már 40%-os adókulcs lesz érvényben.