Mitől függ, hogy a hiteleknél érdemes-e a ROBOR-ról IRCC-re váltani?

A gond jelenleg főleg a lej alapú változó kamatozású hiteleseknél van. Ezeknek a hiteltípusoknak számottevő hányadánál az úgynevezett romániai bankközi kamatláb (ROBOR) alakulása befolyásolja a kamat változását, és az elmúlt időszakban jelentős volt a három és a hat hónapos ROBOR emelkedése. Csütörtökön például a három hónapos ROBOR 6,44%-ra, a jelzáloghiteleknél alkalmazott hat hónapos ROBOR 6,58%-ra ment fel, miközben a változó kamatozású hiteleknél használt másik referenciamutató, a fogyasztási hitelek referencia mutatója (IRCC) csak most emelkedik 2,65%-ra.

A két referenciamutató alakulását látva sok hitelesben most joggal merülhet fel, hogy a jelenlegi helyzetben

érdemes lenne-e ROBOR-ról IRCC-re váltani?

A kérdésre azonban nem lehet általánosan érvényes jó választ adni. Egyrészt azért, mert minden eset más és más lehet, egy ilyen döntés meghozatalához mindenképp arra van szükség, hogy az ügyfél banki szakemberrel is konzultáljon – erre hívja fel a figyelmet az áltaunk megkérdezett szakértő is. Másrészt pedig azért, mert minden ügyfélnek tudatosítania kell azt is, hogy előre lehetetlen megjósolni a kamatlábak és a referencia mutatók pontos alakulását, így a döntésében valamekkora mértékű bizonytalansági tényező is jelen lesz.

Erről is az infláció tehet

A kérdés körüljárásához érdemes onnan indítani, hogy a kamatkörnyezet emelkedésének is az egyre romló inflációs számokhoz van köze. A jegybankoknak ugyanis, így a Román Nemzeti Banknak (BNR) is, az áremelkedésekkel szembeni harcban az alapkamat emelése az egyik legerősebb eszköze. Ha nő az alapkamat – és az elmúlt hónapokban a BNR több ilyen döntést is meghozott –, akkor azt késéssel követik a fent említett referencia mutatók is. Ahhoz, hogy teljes bizonyossággal jó választ lehessen adni a fent feltett kérdésre, ismerni kellene az infláció és a jegybank kamatpolitikájának várható alakulását. Ezzel kapcsolatban viszont jelenleg nyilván csak jóslásokba bocsátkozhatunk.

A fenti kérdésre adott választ emellett nyilván az is befolyásolhatja, hogy az adott ügyfél milyen hiteltípussal rendelkezik. Leegyszerűsítve, kamatozás szempontjából ugyanis két fő hiteltípust különböztetünk meg:

• Változó kamatozású hiteleket
• Fix kamatozású hiteleket

A változó kamatozású hitelek kamata két elemből tevődik össze: egy referencia mutatóból (amely éppen az IRCC vagy a ROBOR), valamint a banki marzsból. Ahogy arra már fentebb is utaltunk, előbbi alakulását a piaci körülmények befolyásolják, emiatt igen gyakran (például 3 havonta) változik is az értéke. A banki marzsot a bankok határozzák meg, úgy lehet rá tekinteni, mint a bankok nyereségére egy hitel után. A marzs a hitelek futamideje alatt viszont jellemzően változatlan.

A fix kamatozású hitelek kamata a hitelszerződésben meghatározott periódusban nem változik, a fix periódus elteltével viszont az adott bank politikájának megfelelően a piaci jellemzőket is figyelembe vevő aktuális értékre módosul. Személyi kölcsönök esetében jellemzően akár 5 éves periódusig, a hitel lejártáig is elérhető a fix kamatozás, a lakáshiteleknél viszont már sokkal bonyolultabb a helyzet. Utóbbiaknál ugyanis nem ritka, hogy például az első 5 évben a kamat fix, majd ezt követően változó. A cikkünk szempontjából tehát kulcsfontosságú kérdés, hogy egy váltáson gondolkodó hiteles esetén pontosan milyen hiteltípusról van szó.

Csökkenő kamatlábak mellett épp fordított lenne a helyzet

„Az IRCC, extrém helyzetektől eltekintve, illetve a jelenlegi emelkedő kamatkörnyezetben, kezdetektől jellemzően alacsonyabb volt, mint a neki megfelelő 3 havi ROBOR, de annak a trendjét követi késéssel. Fontos viszont, hogy csökkenő kamatok mellett a két referencia érték közötti különbség csökken vagy akár meg is fordulhat” – hívta fel a figyelmet Vass Gábor, az OTP Advisors vezérigazgatója a Transtelex megkeresésére.

Az ügyfelek kockázatvállalási hajlandósága is fontos tényező lehet. Vass Gábor szerint az, hogy egy ügyfél változó vagy fix kamatozású hitelt választ, elsősorban a várakozása, valamint a kockázatvállalási hajlandóságának és képességének függvénye. Esetenként eltérő lehet ugyanis, hogy az ügyfél mennyire tudja vagy akarja tolerálni a törlesztőrészlet gyakori és akár jelentős ingadozását. A szakember rámutat, a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezetben a változó kamatozású hitelek kamata és törlesztőrészlete gyakrabban és gyorsan emelkedhet, míg a fix kamatozás mellett eladósodott ügyfelek a mostani környezetben tulajdonképpen „védettek”, legalábbis az első periódusban.

„Az, hogy a korábban felvett ROBOR-os hitelt IRCC alapúra váltja-e az ügyfél, az a várakozásai és kockázat-vállalási hajlandósága mellett a mostani hitel kondícióitól és a jelenleg elérhető IRCC alapú konstrukcióktól függ” – hívta fel a figyelmet Vass Gábor.

„Az IRCC értéke biztosan nőni fog a következő negyedévben is, és amikor a ROBOR majd csökkenésnek indul, akkor az IRCC a csökkenést lassabban követi le. Arra tehát nem lehet számítani, hogy az IRCC változatlanul alacsony marad, de rövid távon még az értéke várhatóan a ROBOR szintje alatt marad. Hosszabb távon ugyanakkor ez változhat”

– magyarázta Vass Gábor, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel minden eset más és más lehet, a konkrét hitel kapcsán érdemes minden esetben konzultálni banki szakértővel egy ilyen döntés esetleges meghozatala előtt.