Olyan megyék is vannak, ahol a rezidens lakosságnak csak 13-14 százaléka dolgozik alkalmazottként
2022. június 20. – 12:25
frissítve
Miközben Románia körülbelül 8,8 milliósra tehető aktív, munkaképes lakossággal rendelkezik, az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint alig haladja meg az 5 milliót az alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek száma. Ez az adat kifejezetten alacsony ahhoz képest, hogy a Romániánál kisebb lakosságszámú Magyarországon vagy Csehországban is nagyjából ennyire tehető az alkalmazottak száma. Mi magyarázza ezeket az elsőre furcsának tűnő adatokat, és mi van azzal a 3,8 millió romániaival, aki sem munkanélküliként, sem pedig alkalmazottként nem jelenik meg a statisztikákban?
A statisztikai intézet legfrissebb elérhető adatai szerint 2020-ban 5,031 millió személy dolgozott átlagosan Romániában munkaszerződéssel, vagyis alkalmazotti jogviszonyban. Az alábbi térképen ugyan kiemeljük azokat a megyéket, amelyekben a legmagasabb az alkalmazottak száma, önmagukban ezen adatok alapján viszont nyilván nincs értelme ranglistát felállítani az ország megyéi között, a sorrendnél ugyanis muszáj a megyék eltérő lakosságszámát is figyelembe venni. Ennek ellenére érdemes megfigyelni a tendenciákat:
az alkalmazottak száma elsősorban azokban a megyékben – és persze a fővárosban, valamint a Bukarestet körülölelő Ilfov megyében – alakul kedvezőn az országos viszonyokhoz képest, ahol alapvetően pezsgő a gazdasági aktivitás.
Bukarestben például 2020-ban 965 ezer volt az alkalmazottak száma, ami a 2010-es 819 ezerhez képest jelentős előrelépés. Ilfov megyében a 2010-es 98 ezerről 2020-ban 152 ezerre nőtt az alkalmazottak száma, Kolozs megyében 2010-ben még 178 ezren, 2020-ban már 233 ezren dolgoztak alkalmazotti jogviszonyban, Temesváron ugyanezek a számok a 2010-es 187 ezerről 2020-ra 235 ezerre nőttek. Az alábbi térkép adatait böngészve viszont érdemes megfigyelni, hogy míg 2010-hez képest Temes és Kolozs megyében 25-30%-kal nőtt az alkalmazottak száma, addig az országos szinten legkevesebb alkalmazottat számláló Giurgiu megyében például ugyanez az arány csak 13% körüli. Az alábbi térképen azokat a megyéket emeltük ki, ahol a legnagyobb az alkalmazottak száma, fontos viszont, hogy ezek a statisztikák még nem veszik figyelembe az adott megyék eltérő lakosságszámát, ezt az adatsort egy későbbi térképen mutatjuk.
Ha több a munkahely, nő a lakoság száma is
Még mielőtt rátérnénk az aktív lakossággal számoló foglalkoztatási mutatókra, az alábbi ábrán először az ennek kiszámításához szükséges lakosságszámmal kapcsolatos adatokra is érdemes röviden kitérni. Mivel a 2011-es népszámlálás már régen volt, és a most zajló összeírás eredményeire még várni kell, mutatjuk a statisztikai intézet legfrissebb, rezidens lakosságot mutató adatait is. Utóbbi használata azért is lehet érdekes, mert ugyan az elmúlt években jellemzően negatív demográfiai folyamatokról szólnak a hírek, az országnak van néhány olyan megyéje is, amelyeknél az elmúlt években folyamatosan növekedett a rezidens lakosság száma.
A rezidens lakosság az Országos Statisztikai Intézet módszertana szerint azokat a román vagy külföldi állampolgársággal rendelkező személyeket mutatja, akik Romániában rendelkeznek állandó lakhellyel. Ha a rezidens lakosságról szóló megyei bontású statisztikák pedig azt az állandó lakhelyet veszik figyelembe, ahol az adott személy jellemző módon a napi pihenőidejét tölti, elvonatkoztatva a nyaralások, a rokon- és barátlátogatások, üzleti vagy egészségügyi megfontolású utak helyszínétől.
Nem meglepő, hogy a rezidens lakosságot bemutató adatsor jellemzően éppen ott alakul kedvezően, ahol az alkalmazottak számának változása is felülmúlja a többi megyére vonatkozó adatokat. Érdekes összevetés lehet az is, ha egy pillanatra a rezidens lakosság számának alakulását a 11 évvel ezelőtti népszámlálási adatokkal vetjük össze: Kolozs megyében például a 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság száma még 691 ezer körül alakult, a 2021-re vonatkozó, rezidens lakosságot mutató statisztikák viszont már 710 ezer személyre vonatkoznak. A két adatsort természetesen eltérő módszertan alapján állítja elő a statisztikai intézet, ennek ellenére részben magyarázza a fenti térképen bemutatott, megyére jellemző alkalmazottszám-növekedést is. (A statisztikai intézetnek nincsenek 2011-re vonatkozó, rezidens lakosságot mutató adatai, a legfrissebbek 2012-es számok. A 2012-es rezidens lakosságszám viszonylag közel vannak a népszámlálási adatokhoz.)
A rezidens lakosság számának változásában Kolozs megye mellett egyébként még Temes, Brassó, Szeben és Iași megyék emelkednek ki Ilfov mellett, amely Bukarest periférikus övezeteként szintén lendületben van ezen a téren.
Fontos viszont, hogy a fent felsorolt megyék inkább a kivételeket jelentik: Erdély legtöbb megyéjében az elmúlt években folyamatosan csökkent a rezidens lakosság száma. Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Fehér, Arad, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita és Kovászna megyékben is kedvezőtlenül alakul ez a statisztika az itt is böngészhető részletes adatok szerint. Az aktuális számokat az alábbi térképen mutatjuk, amelyen mellékeltük a 2011-es népszámlálási adatokat is. A térképen a nagyobb lakosságszámmal rendelkező megyék kaptak kiemelést.
Van olyan megye, ahol a lakosságnak csak a 13-14%-a alkalmazott
A 2021-re vonatkozó rezidens lakosságot bemutató adatok, valamint az alkalmazottak számát mutató statisztikák alapján számoltuk ki azt, hogy az adott megye rezidens lakosságának mekkora aránya van alkalmazotti jogviszonyban. Mivel egy adott megye rezidens lakosságában a nem aktív lakosság (például gyermekek vagy nyugdíjasok) is megjelennek, ezeket az adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, illetve nagyobb hangsúlyt fektetni a foglalkoztatási rátára, ami az aktív lakosság esetében mutatja a foglalkoztatott személyek arányát.
A foglalkoztatási mutatók szerint meglehetősen nagy a szórás Románia megyéi között: Giurgiu, Călărași és Vaslui megyék állnak ebből a szempontból a legrosszabbul, ahol 47%, 50% és 55% a foglalkoztatási ráta az aktív lakosság körében. Ami a rangsor kedvező végét illeti, Fehér, Kolozs, Arad és Szilágy megyékben a legjobb a helyzet a foglalkoztatási statisztákák szerint, ahol ugyanezek az arányok meghaladják a 77%-ot, sőt, Fehér megye esetében a 82%-os közelítik. Fontos a foglalkoztatási statisztikákkal kapcsolatban ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy az adatokat jelentősen torzíthatja például a külföldi munkavállalás jelensége, sokan vélhetően azért nem kerülnek bele a foglalkoztatási statisztikákba, mert külföldön dolgoznak.
Igazán elgondolkodtató adatokat kapunk viszont akkor, ha az alkalmazottak számát a rezidens lakossághoz mérjük. Ez az összevetés azért is érdekes, mert rámutat arra, hogy egy adott megyében mennyi alkalmazott „tartja el” a megye gyermekekből, nyugdíjasokból, nem munkaképes felnőttekből is álló lakosságát. Ebben a mutatóban is hatalmas a szórás: a legrosszabbul állók közül Giurgiu megyében a rezidens lakosság mindössze 13%-a, Vaslui megyében 14%-a, Botoșani megyében 15%-a alkalmazott. A legjobban ebből a szempontból Bukarest (itt a rezidens lakosság 53%-ának van munkahelye), valamint több erdélyi megye áll. Kolozs és Temes megyében a rezidens lakosság 33%-a, Brassó és Szeben megyében 32%-a rendelkezik munkahellyel. Ez az összevetés ugyanakkor támadható, vannak gyenge pontjai: például figyelmen kívül hagyja a megyék lakosságának összetételét, és akárcsak a foglalkoztatási mutatónak, itt sem tudunk semmit a külföldön munkát vállaló személyek számáról.
Hol jelenik meg 3,8 millió munkaképes Romániai?
Ahogy a cikk elején is írtuk, Romániában elméletileg 8,8 millióra tehető a munkára képes lakosság száma, közben viszont az alkalmazottak száma alig haladja meg az 5 milliót. A maradék 3,8 millió személy statisztikai szempontból több kategóriában jelenik meg a Ziarul Financiar itt elérhető elemzése szerint. Egyrészt Romániában, főleg azokban a megyékben, ahol a mezőgazdaság jelentősége nagy, viszonylag magas azoknak a személyeknek a száma, akik mezőgazdasági tevékenységből, háztáji gazdálkodásból tartják fenn magukat. Az ilyen munkát végző személyek alkalmazottként sem jelennek meg a statisztikákban, és fizetésük sincs, viszont a statisztikai hivatal foglalkoztatott személyként tartja őket számon. Magas emellett azoknak a személyeknek a száma is, akik ugyan nem rendelkeznek munkahellyel, de nem is számítanak aktív munkakeresőknek, így pedig a munkanélküliség megállapításáról szóló, egyébként az egész EU-ban bevett módszertan szerint munkanélküliként sem jelennek meg a statisztikákban, így a Romániában nem túl magas munkanélküliségi számokat (a legfrissebb adatok szerint 494 ezerre tehető a munkanélküliek száma) sem rontják. Emellett arról sem szabad megfeledkezni a gazdasági lap szerint, hogy sajnos továbbra sem elhanyagolható azoknak a száma, akik feketén szerzik a jövedelmüket. Őket nagyon nehéz mérni, már csak azért is, mert valószínűsíthető, hogy jelentős átfedés van a fenti kategóriák között.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!