Sokan saját költségen váltanak zöld energiára, hogy mihamarabb önellátóak lehessenek

2022. május 31. – 20:37

Sokan saját költségen váltanak zöld energiára, hogy mihamarabb önellátóak lehessenek
Fotovoltaikus panelek és a napkollektor. Egyik a villanyfogyasztást, másik a meleg vizet biztosítja zöld energiaforrásból – Fotó: Biró Gábor

Másolás

Vágólapra másolva

Ugrásszerűen megnőtt a zöld energiával működő rendszerek iránti érdeklődés az energiahordozók drágulását követően. Jól látszik ez abból is, hogy a Környezetvédelmi Alap (AFM) fotovoltaikus rendszerek kiépítésére szánt 2021-es zöld programja iránti érdeklődés 2019-hez képest közel a háromszorosára nőtt. Az idei program viszont február óta stagnál. Sokan nem várnak az állami támogatásra, hanem saját zsebükből fedezik a beruházás költségeit, hogy mihamarabb önellátóak lehessenek.

A Környezetvédelmi Alap a közeljövőben indítja újra a fotovoltaikus rendszerek kiépítését támogató programját. Egy székelyföldi fotovoltaikus rendszerek beszerelésére szakosodott cég vezetője megkeresésünkre elmondta, az igénylők száma már most is a duplája a tavaly év végi becsléseknek, az érdeklődés pedig előreláthatóan tovább nő.

Aki sikeresen pályázott az első ciklusban, annak megérte

“Itt a környékünkön két kivitelező cég is van, rengeteg embert kellett visszautasítaniuk, hiszen volt egy határ a támogatási programban. Amikor én pályáztam, akkor még nem volt ennyi érdeklődő. Az emberek 2019-ben még nem voltak biztosak a dolgukban, most viszont van referencia, és mindenki be szeretne valahogy jutni a programba” – meséli Biró Gábor csíkszenttamási lakos, a 2019-es AFM-s támogatási ciklus egyik nyertes pályázója. Mint mondta, ő már a korábbi zöld programokban is részt vett, 2014-ben például vegyes tüzelésű kazánt (amelyet fahulladékkal is lehet üzemeltetni) szereltetett be, a következő állami támogatási ciklusban napkollektorra pályázott.

“Akkor egy kicsit másképp működött minden, mint most, amikor a teljes dokumentációt a szerelő cég intézi, nekünk tulajdonképpen össze kellett gyűjtenünk a szükséges iratokat, majd alá kellett írjuk a szerződést. A korábbi zöld programok esetében mi magunk adtuk le a dossziét. Egész nap sorban álltunk, ott aludtunk a lépcsőkön. Ha valaki kiállt a sorból, már nem engedték vissza, és akkor nem tudta leadni a jelentkezését” – mesél Biró az akkori körülményekről.

Ő az első pályázati ciklus alatt egy 3 kW-os panelt szereltetett, melynek segítségével nagyjából a ház teljes áramellátását lefedi. A pályázat részeként rákapcsolták az országos hálózatra is, így a megtermelt, de általa el nem használt energiát eladhatja a szolgáltatónak, az éjszakai fogyasztáshoz szükséges vagy borús időjárás alatt elhasznált energiát pedig megvásárolja.

Biró magyarázata szerint változó, hogy pontosan mennyit fizet neki a szolgáltató az általa megtermelt, de elhasználatlan áramért, a szerződéskötéskor körülbelül úgy alakultak az árak, hogy ő kWh-ként 79 banit fizetett a szolgáltatónak, ők pedig 20 banival számoltak (a szolgáltatók felszámolnak különböző illetékeket és zöld tanúsítványt is, innen a különbség).

Az energiaválság óta persze ő is érzékelte a villamos energia drágulását, de az ő esetükben az energiaárak plafonálása miatt annyira nem szálltak el az árak, csak most tavasszal kezdtek érzékelni nagyobb különbséget.

Egy május elsejétől érvénybe lépő kormányhatározat szerint Biróék a fogyasztásukat kompenzálhatják a többlettermeléssel, ami az ő esetükben így alakul:

A fotovoltaikus panellel évente körülbelül 3,6 MWh áramot termelnek, ebből 2,6 MWh-át értékesítenek a szolgáltatónak és 1 MWh-át használnak el. Ezen felül, az éjszakai fogyasztásra és a borús napokra 1,2 MWh-át vásárolnak, tehát a mérleg számukra pozitív.

“Nagyjából kétszer annyi villamos energiát adok el, mint amennyit vásárlok a szolgáltatótól, még úgy is, hogy Csík környéke nem a verőfényes napsütésről híres. A villanyszámlák értéke is jócskán módosult: 2020-ban, a napelemek felszerelése előtt a villanyért átlagban havi 160 lejt fizettem, 2021-ben pedig egész évben fizettem 260 lejt a szolgáltatónak” – avatott be a részletekbe.

Biró elmondása szerint a 20 ezer lejes beruházásból körülbelül 2700 lej volt a saját költsége, ebbe beletartozik a 2000 lejes önrész, egy teljesen új villanyóra és a 80 lejes engedély kibocsátása. Szerinte nehéz arra válaszolni, hogy mikor térül meg a befektetése, hiszen ez az elektromos energia áremelkedésének ütemétől függ.

Igazából minél nagyobb ütemben drágul az áram, annál hamarabb megtérül a pénzünk. Amikor szereltük, akkor úgy számoltam, hogy három év alatt térül meg a befektetett 2700 lej a többlettermelésből, most már úgy látom, hogy másfél év is elég lesz” – magyarázta.

Favágás helyett hőrendszerek

A Kovászna megyei Szakács Péter egy sokkal nagyobb kapacitású rendszerbe fektetett be, mára már saját maga látja el a házat villamos energiával, a fűtés is napenergiával működik.

“Ha volt pénzem, inkább ebbe fektettem, mint egy Teslába. Sokszor elkacagjuk otthon, hogy a Teslát feltettük a ház tetejére" – meséli Szakács, akinek több fotovoltaikus rendszer is ellátja a szükségleteit.

Ez az új, svéd mintára épített hőrendszer először igencsak ráijesztett, az első teszteléskor rájött, hogy a nagy hidegben akár naponta 100 kWh-át is elfogyaszthat. Szakács ugyanakkor kiszámította, hogy ha nem vásárol tűzifát, akkor megéri számára egy ilyen rendszer kiépítése, hiszen a nyári termelésével kompenzálni tudja a téli fogyasztását.

“Ha éves átlagban 1000 lejes villanyszámlám lesz havonta, a fával való tüzeléssel körülbelül 200 lejjel jönne ki olcsóbban a fűtés. Nekem megéri ezt a különbséget fedezni, mert a fát külön meg kell vásároljam, azt elhozassam, majd mind felvágjam és elrakjam, nem is beszélve a sok idegeskedésről, például amiatt, hogy munka után egy hideg házba térek haza, vagy hogy attól kell tartani, nehogy felfőjön a kazán. A fával egy sor olyan költség is jár, amivel sokszor nem számol az ember, ezt még az is tetézi, hogy egy köbméter tűzifa legalább 100 lejjel drágult az utóbbi időszakban – magyarázta.

Szakács elmondta, májusban már 1,97 MWh-át adott el a szolgáltatónak, a termelésből pedig körülbelül 300 kWh-t használ el. Decemberben 2,2 MWh-ot fogyasztott el, amit most májusban majdnem megtermel, mondhatni kiegyenlítődik a termelés és a fogyasztás.

Mikor arról érdeklődtünk, hogy a számításai alapján egy ekkora beruházás értéke mikor térülhet meg, akkor azt mondta, hogy a pontos választ csak öt év után mondhat.

“Az én felfogásom picit más. Abból indultam ki, hogy ami egyszer megdrágul, annak nem fog visszaesni az ára. Most biztos sokan nagy luxusnak tartják azt, hogy ennyi pénzt fektettünk az energiaellátás biztosításába, de már egy év után azt látom, hogy sokkal jobban jártunk volna, ha hamarabb megtettük volna ezt a lépés” – vélekedett Szakács.