Dühösek a vállalkozók, mert az ő pénzükből akarják helyzetbe hozni a kereskedelmi kamarákat

A 40 képviselő és szenátor – köztük 10 RMDSZ-es politikus – által aláírt tervezet szerint az említett cégkatalógusba való bekerüléshez egy nagyvállalatnak 100 euró, egy középvállalkozásnak 75 euró, egy kisvállalkozásnak 50 euró, míg egy mikrovállalkozásnak minősülő cégnek 20 euró éves díjat kellene fizetnie. A tervezet az engedéllyel rendelkező magánszemélyekről (PFA), az egyéni és családi vállalkozásokról sem feledkezik meg, esetükben 10 eurós díj befizetésének kötelezettségét írná elő évente.

A tervezetben az is szerepel, hogy a cégek pénzügyi helyzetéről szóló dokumentumok benyújtása a pénzügyminisztérium területi egységeinél ahhoz a feltételhez kötött, hogy a cég jogi képviselője rendelkezzen a fentebb említett kompetencia bizonylattal. De a tervezet arra is kiterjed, hogy az éves mérlegek abban az esetben sem tehetőek le, ha az adott vállalat nem szerepel a kereskedelmi kamarák által kezelt cégkatalógusban.

A tervezet alapján arra lehet következtetni egyébként, hogy a cégkatalógus nyilvános lenne, a megyei kereskedelmi kamarákkal együttműködésben az Országos Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) frissítené. A tervezet indoklása szerint ugyan a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a megyei kamarák feladatát képezi, hogy cégkatalógus néven saját cégnyilvántartást készítsenek, de az abba történő bejegyzésre csak a társaságok kérésére kerül sor.

A vállalkozói szervezetek felháborodtak a kezdeményezésen

A tervezetre több vállalkozói érdekképviseleti szervezet is éles kritikákkal reagált. A Romanian Business Leaders (RBL) nevű vállalkozókat és menedzsereket tömörítő országos szervezet például április végén közleményben azon álláspontjának adott hangot, hogy a 10-től 100 euróig terjedő díjbefizetést előíró tervezet 75 millió eurós „ajándékot” ad a kereskedelmi kamaráknak egy olyan cégkatalógus miatt, amelyet „senki nem kért, és amelynek a hasznosságát nem látja senki”. Azon félelmüknek is hangot adtak, miszerint a kompetencia bizonylatok megszerzéséért tartandó képzéseknek semmilyen haszna nem lesz, csak további bürokráciát jelentenek majd a vállalkozók számára.

Kritikus állásfoglalást közölt a tervezet indítványozóinak címezve a Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fóruma is. Az itt is olvasható állásfoglalásban úgy fogalmaznak:

„Egyöntetűen elutasítjuk a törvénymódosítás jelenlegi formáját! Úgy gondoljuk, hogy a bürokratikus folyamatok felesleges erősítésén túl a vállalkozás szabadságát is alapjaiban veszélyezteti a tervezet, amelynek számos hiányosságát is aláhúzzuk: a vállalkozók nagy többsége által ignorált kamarák mesterséges fenntartásáról van szó – működésének tényleges reformjával, a tervezett plusz bevételből elvégzendő, mérhetetlen hasznosságú és eredményességű szolgáltatásokkal összefüggő elszámoltathatóságával nem foglalkozik.”

Az állásfoglalásban azt is kiemelik, hogy fájlalják, hogy a kezdeményezést nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel. Az állásfoglalást a Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fórumát adó érdekképviseleti szervezetek képviselői, Barabás Csaba (ARBOR Vállalkozók Szövetsége), Márk-Csucsi Róbert (Csíki Vállalkozók Egyesülete), Karácsony Zsolt (Junior Business Club), Czine Zsolt (Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetsége), Jakab Áron Csaba (Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége), Nagy György (Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége), Szathmáry Zsolt (St. Georgus Manager Club) és Takács Zoltán (Keresztúri vállalkozói és Közösségi Alap) írták alá.

„Ez a tervezet ahelyett, hogy egyszerűsítené, még bürokratikusabbá teszi a cégbejegyzést, ráadásul a vállalkozás lehetőségének szabadságát is aggasztóan megnyirbálja” – mondta el megkeresésünkre az állásfoglalás egyik aláírója, Jakab Áron Csaba, a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) elnöke. Jakab szerint miközben vannak olyan országok, ahol mindössze néhány órába kerül bejegyezni egy vállalkozást, addig a tervezet jelenlegi formájából kiindulva a jövőben akár az is előfordulhat, hogy aki esetleg nem tud elvégezni egy képzést, az nem tud vállalkozni.

Jakab elmondása szerint azt sem tartják jó lépésnek, hogy a 10 és 100 euró közötti illetékekből származó bevételt a kereskedelmi kamarák kapják meg. „A kereskedelmi kamarák hálózata többnyire nem működik. Persze van pár kivétel, de a Hargita megyeinek például mindössze 47 tagja van, egy gyakorlatilag nem működő szervezet. Miért kellene a vállalkozók pénzéből erővel felruházni ezeket a szervezeteket, és elszámolhatatlan programokat finanszírozni általuk” – tette fel a kérdést Jakab.

Arra a felvetésünkre, miért látják esélytelennek, hogy a plusz források révén a kereskedelmi kamarák akár a vállalkozói környezet javításához is hozzájárulhatnak, Jakab úgy válaszolt, hogy nem hisznek ebben a lehetőségben. „Egy olyan szervezet, amely eddig nem működött jól, miért működne jobban attól, hogy plusz forrásokat kap, és elszámoltathatatlanul költi el ezeket. Jelenleg olyan ködös ígéreteket fogalmaznak meg, amelyek szerint ezentúl felméréseket fognak végezni, és adatokat fognak szolgáltatni a vállalatokról. Ha viszont én kiváncsi vagyok egy vállalat üzleti forgalmára vagy az ott dolgozó alkalmazottak számára, akkor jelenleg is ingyenesen, több platformon is hozzá tudok ezekhez az információkhoz jutni” – mondta Jakab, aki szerint ma már minden régióban létrejöttek olyan alulról szerveződő vállalkozói szövetségek, amelyek közül gyakran a legkisebbeknek is több tagja van, mint a megyei kereskedelmi kamarának. „Ez véleményem szerint azt jelenti, hogy nem feltétlen a kereskedelmi kamarákban látják a lehetőséget a vállalkozók” – tette hozzá, majd arra is kitért, jónak tartaná, ha ebben az esetben is piaci mechanizmusok alapján dőlne el, hogy mit akarnak a vállalkozók: a kereskedelmi kamarák, vagy az alulról szerveződő vállalkozói szövetségek munkájához járulnak inkább hozzá.

Mivel érvel az országos kereskedelmi kamara elnöke a tervezet mellett?

„Kérem szépen ne nevezzék díjnak, ez a cégek részéről inkább hozzájárulás lenne a promováláshoz” – mondta el a Hotnews tudósítása szerint Mihai Daraban, az Országos Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) elnöke azon a bukaresti sajtóeseményen, amelyet éppen a tervezettel kapcsolatban tartottak. Daraban arra is kitért, számításaik szerint a kereskedelmi kamarák évente 18 millió eurót kaphatnak a 10-től 100 euróig terjedő befizetésekből, a forrásokat pedig egyenlő részben osztanák szét a megyei szervezetek között.

Ez azt jelentené, hogy egy megyei kereskedelmi kamara költségvetése körülbelül 450 ezer euróval nőne évente.

A CCIR elnöke szerint a cégkatalógus létrehozásának egyik célja az lenne, hogy pontos képet kapjanak arról, melyik cég pontosan milyen tevékenységgel szerzi a bevételének jelentős részét. Magyarázata szerint ugyanis a legtöbb vállalat tevékenységi körénél több terület is meg van adva (az úgynevezett CAEN-kódok által), viszont amikor külföldi vállalatok információkat kérnek bizonyos iparágak romániai képviselőiről, akkor a kereskedelmi kamaráknak ezek az információk nem feltétlen állnak a rendelkezésükre.

Daraban azt is elmondta, hogy nagyon sok olyan vállalat is van szerinte, amelyek erős kereskedelmi kamarákat szeretnének, bár azt elismerte, előfordulhat, hogy a plusz illeték befizetésének hasznosságát egy mindössze egy alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozás megkérdőjelezheti. A CCIR elnöke ugyanakkor úgy gondolja, hogy a legfennebb 100 eurós éves „hozzájárulás” csekély összegnek számít. Azzal is érvelt az intézkedés szükségessége mellett, hogy a kereskedelmi kamarák romániai hálózata az egyik leginkább alulfinanszírozott Európában.