„Amikor az első házunknak nekiláttunk, tudtuk, hogy mi ebből egy vállalkozást akarunk építeni”

2022. május 25. – 11:41

frissítve

„Amikor az első házunknak nekiláttunk, tudtuk, hogy mi ebből egy vállalkozást akarunk építeni”
Az Eco Tiny House Tiny Shelter nevű modellje szállítás közben – Fotó: Eco Tiny House

Másolás

Vágólapra másolva

Az első keréken guruló miniházukat másfél évig építették, ma már másfél naponta fejeznek be egyet. A csíkszeredai Eco Tiny House idén lesz 5 éves, de már 80 alkalmazottnak adnak munkát, és az európai piacvezetői pozíciót célozzák. Vállalkozói profil Szakács Botonddal, a startup egyik alapítójával.

Az első tiny house-otokat tulajdonképpen magatoknak építettétek egy olyan telekre, amelyre nem lehetett építési engedélyt kiváltani. Fel tudod idézni nekem, hogy mennyi időbe telt az első ház megépítése, és most összehasonlításképp mennyi idő alatt készül el egy ház az üzemetekben?

Ez az összevetés nagyon érdekes, mert belegondolva az első házunk tervezéssel együtt hozzávetőlegesen olyan másfél év alatt készült el, az építési idő most viszont körülbelül másfél hónap. Sőt, ha igazán durva akarok lenni, akkor nyugodtan mondhatom azt is, hogy másfél nap az építési idő, hiszen ennyi időközönként megy ki egy ház a gyárból. Nyilván lehet játszani a számokkal, de a lényeg mégiscsak az, hogy nagy utat jártunk be azóta.

A tiny house mozgalomba valóban egy érdekes történet kapcsán csöppentünk bele. Néhány évvel ezelőtt megfogalmazódott bennünk, hogy szeretnénk kicsit kiszakadni a városból, közelebb kerülni a természethez, ezért vásároltunk egy területet. Arra viszont csak az adásvételt követően jöttünk rá, hogy tulajdonképpen egy külterületet vettünk meg, ami meglehetősen limitált lehetőségeket jelentett az építkezési kilátásainkkal kapcsolatban. Külterületre egészen pontosan egy legfennebb 10 négyzetméteres ablak nélküli épületet enged építeni az ezt szabályozó 50-es törvény – a feleségem és én is építőmérnökök vagyunk, dolgoztam másfél évet a városi urbanisztikai osztályon is, tehát nagyon is tisztában voltunk a jogszabályok szabta keretekkel. Romániában jelenleg azok a lakhatási lehetőségek nincsenek leszabályozva, amelyek mobilisak, tehát egyszerűbben fogalmazva kerekeken állnak. Mobilis lakhatási lehetőség alatt ugye leggyakrabban mindenkinek a lakókocsi ugrik be, de már akkor elkezdtek megjelenni az első tiny house-ok Európában. Elkezdtünk kutakodni irántuk, és rájöttünk arra, hogy ez egy meglehetősen jó piaci rés, úgyhogy amikor az első házunknak nekiláttunk, már akkor tudtuk, hogy mi ebből egy vállalkozást akarunk építeni.

A Tiny Shelter nevű modell – Fotó: Eco Tiny House
A Tiny Shelter nevű modell – Fotó: Eco Tiny House

Viszont azt is tudom, hogy ti már vállalkozók voltatok azelőtt is. Sőt, eladtátok egy korábbi cégetek, hogy belevágjatok ebbe. Ez nagyon sok vívódás után meghozott döntés volt, vagy éppen ellenkezőleg?

Mi alapvetően egy vállalkozó szellemiségű család vagyunk. A feleségemmel nagyon régóta vagyunk együtt, már az egyetemi éveink elején vállalkozást indítottunk. Amikor belevágtunk az Eco Tiny House projektbe, akkor már 4-5 cégnél tartottunk, akadt köztük olyan is, amelyet csődbe vittünk, de olyan is, amely egészen jól teljesített. Összességében viszont közel 10 éves tapasztalatunk volt a vállalkozói létről, úgyhogy visszagondolva szerintem egy eléggé könnyű és tudatos döntés volt, hogy mi meg akarjuk csinálni az Eco Tiny House-t.

Ti tulajdonképpen éltetek is abban a legelső házban, amiről az előbb azt mondtad, hogy másfél év alatt készült el.

A megépítése után ezt a házat egy ideig csak hétvégéken vagy nyáron használtuk. Aztán valamikor három évvel ezelőtt jött egy újabb vállalkozási lehetőség, a Bikkla, ami azért volt izgalmas, mert össze tudtuk kapcsolni a tiny house-okat az elektromos biciklikkel. Úgy döntöttünk, hogy eladjuk a lakásunkat, és a pénzt a Bikklába fektetjük. Ekkor költöztünk be az első prototípus házba, hiszen a lakásunk eladása miatt tulajdonképpen nem volt ahol lakjunk. Közben azért az is hozzátartozik a történethez, hogy ekkorra már elkezdtünk építeni egy másik prototípus házat, ami annak a komplexebb építkezésnek volt az eleje, amely révén ugyanezen a telken öt tiny house-t kapcsoltunk össze. Viszont visszakanyarodva a kérdésre, az első házban másfél fantasztikus évet éltünk a gyerekekkel, és most is szívesen beszélünk arról az időszakról, a gyerekek is gyakran emlegetik, és kérik, hogy menjünk vissza picit a kis házba.

A Tiny Shelter modell belülről – Fotó: Eco Tiny House
A Tiny Shelter modell belülről – Fotó: Eco Tiny House

Az, hogy benne éltetek tulajdonképpen a saját terméketekben, az egy nagyon jó tesztelési, termékfejlesztési lehetőség is. Ki tudsz emelni olyan fejlesztést, ami éppen ennek volt köszönhető?

Nem feltétlen tudnék egyetlen dolgot kiemelni, inkább nagyon sok apróságra jön rá az ember ilyenkor. Nyilván, amikor benne laksz egy ilyen házban, akkor kezdve attól, hogy a belépés utáni pillanatra gondolva hova jó tenni egy cipőtartót, hova lehet akasztani a kabátokat, hol lehet tárolni a ruhákat, vagy éppen hogyan rendezzük el a fürdőt, nem is beszélve arról, hogy merre nyíljon esetleg a fürdőajtó, nagyon sok mindenről jobb rálátása lesz az embernek. Egy 15-20 négyzetméteres kis térről beszélünk, ami egy közepes nappalinak felel meg, tehát nyilván nagyon alaposan meg kell gondolni ezeket a döntéseket. Mivel most is egy ilyen házban lakunk, folyamatosan vannak ötleteink arról, hogy miként lehetne még praktikusabb megoldásokkal élni, és ezeket jellemzően be is építjük. És ez ugyanúgy fordítva is igaz: amikor bizonyos megoldásokkal kapcsolatban rájövünk arra, hogy mégsem volt jó döntés, akkor abból is sokat tanulunk.

Arról már beszéltünk, hogy miként született meg maga a termék ötlete, de erre az ötletre felépíteni egy nagyon sok embert foglalkoztató vállalkozást, már egy teljesen más történet. Nekem laikusként úgy tűnik, hogy azért igencsak magas lehet a léc szakmai szempontból annak, aki nálatok akar dolgozni.

Közel nyolcvanan dolgozunk jelenleg a vállalkozásban, és inkább azt mondanám, hogy a munkatársainknak nem is annyira szakmai szempontból kell kiválónak lenni, hanem sokkal inkább emberileg. A legtöbb kollégát jelenleg is úgy alkalmazzuk, hogy elsősorban magát az embert nézzük, a szakmát pedig majd mi megtanítjuk nekik. Most kezdtük el érezni picit azt, hogy ezt a megközelítést újra kell gondolnunk akkor, amikor középvezetőket alkalmazunk. A termelésben viszont az embereket még mindig mi magunk képezzük, és ez véleményem szerint nem is fog változni.

A cég Tiny Comby modellje – Fotó: Eco Tiny House
A cég Tiny Comby modellje – Fotó: Eco Tiny House

Mostanában nagyon sokan kíváncsiak ránk, és tulajdonosként ilyenkor előtérbe kerül az ember, viszont a csapat jelentőségét nagyon fontos kiemelni. Aki ránéz ennek a cégnek az adataira, vagy akinek van rálátása hasonló vállalkozásokra, az valószínűleg egyből látja, hogy az Eco Tiny House-t egy nagyon komoly csapat működteti. Most értünk el abba a fázisba, amikor a középvezetőinket már nincs időnk kinevelni, így abban bízunk, hogy nagyobb cégektől remélhetőleg tudunk tapasztaltabb vezetőket áthozni. Jelenleg viszont még mindig egy olyan csapattal működünk, amelyet teljesen mi neveltünk ki. Most leszünk öt évesek, a vezetőink nagy része pedig csak három-négy éve van velünk, úgymond a céggel együtt nőttek az emberek is.

Azzal viszont tisztában vagyunk, hogy a gyors növekedés nem teremt könnyű helyzetet. Gyakorlatilag naponta, vagy ha nem is naponta, de havonta biztosan változnak nálunk olyan alapdolgok, amelyek máshol talán évekig zajló folyamatokat feltételeznek. Ezért is szeretünk fiatalokkal együtt dolgozni, mert ők könnyebben tudnak adaptálódni a változásokhoz. Márpedig nálunk állandóak a fejlesztések, a kísérletezés, mindig figyeljünk a piacról elcsenhető új dolgokat. Tehát tényleg óriási pörgés jellemző. Sajnos vannak kollégák, akik mindössze pár hónap után úgy érzik, hogy nekik ez túl sok, és nem fizikai, hanem mentális szempontból nem bírják az abból fakadó nyomást, hogy rendkívül gyorsan kell döntéseket hozni, továbblépni, és tanulni abból, amit elrontottunk.

Tulajdonképpen rögtön a vállalkozás indítása után a nyugati, észak-európai piacot céloztátok, ami biztos vagyok benne, hogy nagy kihívás volt, de sikerrel jártatok. Mi ennek a története?

Meglehetősen érdekes fordulatok mentén jutottunk mi az európai piacra, amiben mondhatnánk, hogy szerepe volt a szerencsének vagy akár a sorsnak is, de azért mindenképp a tudatosság is meghatározó volt. A vállalkozás 2017-es létrehozása után pár hónappal megkeresett minket egy egyébként Romániában élő belga úriember, aki felajánlotta nekünk a társulás lehetőségét. Az akkori megállapodásunk szerint 50-50%-os tulajdonosi arány mellett ő az értékesítést vállalta, a mi dolgunk pedig a gyártás volt. Abban a pillanatban nem volt vesztenivalónk, hiszen mindössze egyetlen házunk volt legyártva. A megállapodásunk működött is abból a szempontból, hogy az első ügyfeleket ő hozta nekünk, itt főként egy nagyon jó belga partnervállalatot érdemes kiemelni, amellyel azóta is együttműködünk.

A jó indulás után viszont a dolgok nem feltétlen a terveink szerint alakultak: miközben mi a gyártást igyekeztünk maximumra járatni, az értékesítéssel a belga tulajdonostársunk egyre jobban akadozott. Emellett az is gondot kezdett jelenteni, hogy egyre több munka hárult ránk a teljes marketing, valamint az értékesítési csapat megtervezése terén, illetve az ügyfelek kezelése vagy az after sales munka végzésében is. Tehát a belga partnerünknek, aki azóta már nem tulajdonos a vállalkozásban, viszonylag minimális hozzájárulása volt az egész működéshez, az értékesítésben az első löketet viszont mindenképp ő adta meg nekünk.

Még az 5 évet sem töltötte be a cég, de máris értékesítési csapatról, after sales szolgáltatásokról beszélsz.

Ez a folyamat szerintem minden startup életében hasonló, a cég növekedésével nagyjából ugyanazokat az osztályokat, alosztályokat kell létrehozni. Nemrég implementáltuk az ERP-rendszerünket, az elmúlt év közepén hoztuk létre a különböző osztályokat, ma pedig már külön osztályvezetőink vannak, elmondhatom, hogy egy nagyon erős középmenedzsment dolgozik a vállalkozás fejlődésén. Az idén premierként meg fognak történni az első felvásárlások is, amely révén két kisebb céget fogunk beolvasztani az Eco Tiny House-ba. Azt gondolom, hogy ezek viszonylag standard folyamatok egy agresszíven fejlődő cég életében.

A Tiny Combi modell belülről – Fotó: Eco Tiny House
A Tiny Combi modell belülről – Fotó: Eco Tiny House

Hogyan oszlik meg a piacotok? Azt tudjuk, hogy főként Európát célozzátok, de az ügyfeleitek mekkora aránya van például Romániából? Vagy ez üzleti titok?

Már indulásnál megfogalmazódott bennünk, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy üzleti titkaink legyenek. Ezt egyrészt azért is gondoljuk így, mert Romániából célozzuk a nyugati piacokat, és üzleti titokra hivatkozni már erősen gyanús helyzetet teremt. Igyekszünk a legmaximálisabban átláthatóak lenni mindenféle szempontból. A legfontosabb piacaink Észak-Európa és Németország, nagyon kevés romániai ügyfelünk van, talán 10 százalék alatt van a hazai klienseink aránya. A weboldalunkon egy térkép is található arról, hogy hova adtunk már el házakat.

Az előbbi kérdést azért is tettem fel, mert miközben Nyugat- és Észak-Európát célozzátok, közben sikerült itthon is egy elég erős brandet felépíteni, nagyon sokan ismernek Erdélyben titeket. Szerinted mi ennek a titka, a vágyakozás, hogy nagyon sokan szeretnének ilyen házat maguknak?

Azt gondolom, hogy ez sem véletlen, mi valóban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy itthon is sokan ismerjenek. Ez azért is nagyon fontos a mi szempontunkból, mert igyekszünk a legjobb embereket megtalálni a piacon és hozzánk hozni. Másrészt annak a jelentőségéről sem feledkezhetünk meg, hogy azért egy nagyon fiatal közösséggel dolgozunk együtt, akik nyilván különösen aktívak a közösségi médiában. Tehát bizonyos tekintetben a saját munkatársainknak is köszönhetjük, hogy terjednek rólunk a hírek és az információk. Harmadrészt szerintem azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy sokakat érdeklő, nagyon trendi dologgal foglalkozunk. Nem gondolnám, hogy feltétlenül azért ismernek ennyien, mert egy ilyen házat szeretnének maguknak, vagy egy tiny house-ban szeretnének élni, hanem egyszerűen izgalmas jelenség egy guruló ház, amit el lehet vinni bárhová, és úgy kicsi, hogy közben minden benne van, ami kell.

A Tiny Combi modell fürdőszobája – Fotó: Eco Tiny House
A Tiny Combi modell fürdőszobája – Fotó: Eco Tiny House

Azt gyanítom, hogy a világjárvány jót tett a megrendeléseitek számának.

Igen, és ez főként annak köszönhető, hogy a világjárvány közben egyre több turisztikai profilú cég kezdett érdeklődni a házak iránt, ami egy elég nagy robbanást eredményezett a piacon. Másrészt ebben nyilván annak is szerepe volt, hogy az embereknek otthon kellett maradni, így mindenkinél felértékelődött annak a jelentősége, hogy hol van az otthona, milyen környezetben van ez az otthon, illetve mekkora tér áll a rendelkezésére.

Most is egy meglehetősen bonyolult környezetben vagyunk, emelkednek az alapanyagárak, magas az infláció, a szomszédban háború zajlik. Milyen problémákat okozott ez számotokra?

Most már ott tartunk, hogy a megrendelést követően 8-9 hónapot kell várni egy házra, és egy külföldi ügyfél esetében ilyenkor felvetődhet a kérdés, mi történik abban az esetben az általa befizetett előleggel, ha ez idő alatt olyan gondok történnek, amelyek miatt a cég nem tudja leszállítani neki a házát. Ebben a jelenlegi környezetben próbálunk az ilyen félelmek esetén is megnyugtató megoldást találni, és különböző banki megoldásokkal garantálni az ügyfeleink pénzét.

Az alapanyagárak kérdése pedig egy teljesen más történet. Szerencsére eléggé jó helyzetben vagyunk abból a szempontból, hogy ez a 8-9 hónap azért viszonylag rövid időnek számít, a rendelés úgymond hamar átfut rajtunk, és nem kell olyan jelentős kockázatot vállalnunk. Nyilván akkor, amikor elkezdődtek a nagyon gyors alapanyagár-emelkedések, az nekünk is okozott veszteségeket, viszont a következő rendelésekre már át tudtuk alakítani úgy a szerződéseinket, hogy az áraink tükrözzék a beszerzési kiadásokat is. Eléggé átlátható árajánlatokat szoktunk átadni az ügyfeleinknek, amelyekből az is nagyon tisztán kiderül, hogy amennyiben bizonyos összeggel emelkedett a fa ára, akkor mennyivel fog nőni a ház végső ára

Hol látod a vállalkozásotokat pár év múlva? Mi ezzel kapcsolatban a víziód?

Az idén fogalmazódott meg először az exit lehetősége, ezt viszont még kerülgetjük, emésztgetjük. Tavaly háromszorosára tudtuk növelni az üzleti forgalmunkat, idén pedig kétszeres növekedésre számítunk, ami valószínűleg a következő három évben szintén tartható lesz. Közben letisztítottuk a tulajdonosi viszonyokat, angyalbefektetőket vontunk be, most pedig készülünk egy második körös befektetésre, ami valószínűleg olyan 1-1,5 millió eurós tőkebevonást fog jelenteni. Tehát nagyon sok tervünk van. Közben természetesen követjük a konkurenciát is, jelenleg Európa három legnagyobb hasonló profilú vállalkozása között vagyunk, és eléggé biztosra veszem, hogy a következő egy-két évben piacvezetőkké válunk. Ha ez megtörténik, akkor nyilván szeretnénk átmenni arra a piacra is, ahonnan az egész tiny house mozgalom elindult, és kipróbálni magunkat az Egyesült Államokban is.