Kiürülőben az államkassza, kénytelen az adókhoz nyúlni a kormány

Az adótörvénykönyv módosításával növelné a koalíció a költségvetés bevételeit – erősítette meg szerdán Nicolae Ciucă miniszterelnök és Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. A jövő év január elsejétől hatályba lépő módosítások részleteit csak két hét múlva ismerteti majd a pénzügyminiszter, de azt mindkét politikus hangsúlyozta: a változások nem föltétlen jelentik új adók bevezetését vagy a meglévők emelését, a kormány szándéka ugyanis „optimizálni”, „új alapokra helyezni” a jelenlegi adórendszert.

Az ismert már, hogy a PSD továbbra is szorgalmazza a progresszív adó bevezetését. Marcel Ciolacu pártelnök szerdán Spanyolországot, Hollandiát, Németországot és Olaszországot említette Románia számára követendő példaként. Emlékeztetett arra, hogy ezek az államok is a progresszív adó korszerű, az adóalap csökkentésére is lehetőséget adó változatát alkalmazzák. És emlékeztetett arra is, hogy a költségvetési források növelésére mindenképpen szükség van, mert a kiadások meghaladják a GDP 40 százalékát, miközben az adóbevételek mindössze a 26 százalékát teszik ki.

„Sajnos ez a hangya és a tücsök meséje”

Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE közgazdaságtudományi karának adjunktusa szerint azért égető a koalíció számára a bevételek növelését célzó adótörvénykönyv-módosítás, mert rossz döntéseket hozott a koronavírus-járvány előtti időszakban az akkori kormányzat. Felidézte: abban a periódusban a román gazdaság ragyogóan teljesített, viszont túlfűtött volt, és ennek fizeti most meg az ország az árát. A túlfűtöttséget pedig az okozta, hogy a pozitív gazdasági konjunktúra időszakában a kormány egy konjunktúrát erősítő politikát folytatott: csökkentettek bizonyos adókat, emelték a közalkalmazotti fizetéseket.

„A közgazdasági karon mi mindig azt tanítjuk, hogy a jó gazdaságpolitika az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitika. Ez azt jelenti, hogy a kormányzatnak mindig a ciklus ellenében kell fellépnie: ha gazdasági konjunktúrai ciklus van, akkor azt mérsékelnie kell. Ilyenkor lehet adókat emelni, mert az embereket sem viseli meg olyan nagy mértékben. Ilyenkor nem kell a kiadásokat maximumra pörgetni, mert nagyon jól tudjuk azt, hogy a gazdasági ciklusok változnak, és a pozitív konjunktúra után mindig egy negatív konjunktúra, egy úgynevezett korrekció következik. Az a probléma, hogy ez az anticiklikus gazdaságpolitika gyakorlatilag egy illúzió, nemcsak Romániában nem működik, hanem sehol máshol, noha a közgazdászok nagyon régóta ezt prédikálják” – részletezte az egyetemi oktató.

Kifejtette: ha egy pozitív gazdasági konjunktúra időszakában nincs túlköltekezés, a kormányzat megteremti annak a lehetőségét, hogy amikor egy negatív gazdasági konjunktúra következik be, ne kényszerüljön drasztikus lépésekre, például adóemelésekre és bércsökkentésekre. Romániában most éppen negatív gazdasági konjunktúra van, amikor hatványozottan erőteljes a lakosságra és a gazdaságra gyakorolt hatása az adóemeléseknek és a jövedelemcsökkentéseknek, de a járvány előtti időszak kormányzatának prociklikus politikája miatt a jelenlegi kormány kényszerpályára került.

„Ha pozitív konjunktúra van, akkor emeljük a fizetéseket és a nyugdíjakat, csökkentjük az adókat, mert olyankor ezt persze meg lehet tenni, de ennek a következménye az, hogy a negatív gazdasági konjunktúra időszakában a kormányzat szintén csak a negatív politikát tudja erősíteni. Ilyenkor szokott felmerülni az adóemelés lehetősége is. Sajnos ez a hangya és a tücsök meséje, hogy ha nyáron hegedültünk, akkor télen megfagyunk” – magyarázta Rácz Béla Gergely.

A közgazdász szerint az adóbevételek növelésére elsősorban azért van szükség, mert az államháztartás korábban is fennálló strukturális egyensúlytalanságai felerősödtek. Úgy fogalmazott: most köszön vissza, hogy a kiadások egy részének nincs hosszú távú fedezete, és beruházások volumene nem érte el a kívánt szintet. Amikor ugyanis a gazdaság negatív konjunktúrába vált át, akkor értelemszerűen a kormányzati bevételek is csökkennek. Ha kevesebb a termelés, ha csökkennek a reáljövedelmek, akkor az emberek magatartása is megváltozik, kevesebbet költekeznek, éppen azért, mert valami rosszra számítanak. Így az eddig is jelentős mértékű költségvetési hiány tovább növekedik, ami azért probléma, mert a finanszírozása is egyre többe kerül. Pár hónappal ezelőtt 6 százalékos kamattal jutott hozzá a kormány hitelekhez a nemzetközi pénzpiacokon, most ez a kamat 8 százalék körüli – emlékeztetett a közgazdász.

A szakember szerint az lenne a kívánatos, ha a kormány az adóemelés helyett a már most érvényben lévő adók behajtásán próbálna javítani. Csakhogy az adóbehajtás hatékonyságán nem lehet rövid távon változtatni. Ezt szerinte már akkor meg kellett volna tenni, amikor a költségvetés bevételeinek növelése még nem volt ennyire égető probléma. Ugyanakkor a kormány az állami kiadásokat sem tudja rövid távon csökkenteni, tehát rendkívül leszűkült a mozgástere.

A progresszív adó méltányos, de nem elég hatékony

Romániában jelenleg a legfontosabb általános adók a hozzáadottérték-adó (TVA-áfa), a személyi jövedelemadó és a vállalati adók. Rácz Béla Gergely elmondta, a jelenleg 19 százalékos áfa bőven az EU-ban 27 százalékra maximalizált szint alatt van, tehát elvileg lehetne növelni, de ennek egy nagyon erőteljes inflációs hatása lenne. Ezt szerinte nem engedheti meg magának a költségvetés, mert még súlyosabb terheket róna a gazdaságra, mint amilyen haszonnal járna. Ha a kormány a személyi jövedelemadót emelné meg, az a lakosság egészét érintené, tehát az alacsony jövedelműeket is, vagyis azokat a rétegeket, akik amúgy is nagyon kiszolgáltatottakká váltak ebben a helyzetben – magyarázta.

A közgazdász szerint a progresszív adók bevezetése megoldást jelenthet, mert azokra róna nagyobb terhet, akiket a jelenlegi válság kevésbé érint vagy kevésbé tesz sérülékenyekké. Hasonló elv alapján szóba jöhet a vagyonadó bevezetése. „Akinek mondjuk relatíve nagy vagyona van, az fizessen többet most a költségvetésbe, ne a legalacsonyabb jövedelműeket nyomorítsuk. És ez nem csak szociális, hanem gazdasági kérdés is, mert ha lakosság széles rétegeinek ellehetetlenítjük a megélhetését, akkor a gazdaságot is bedöntjük” – jelentette ki az egyetemi oktató.

A közgazdász szerint nem tisztázottak még a PSD elképzelései a progresszív adóról. „Amikor a progresszív adó kifejezést használjuk, akkor az emberek a jelenleg egykulcsos személyi jövedelemadó módosítására gondolnak. De a progresszivitás elvét gyakorlatilag bármelyik adónemre lehet alkalmazni” – jegyezte meg. Leszögezte azt is: nem véletlen, hogy a fejlődő gazdaságokban, mint amilyen Románia is, az adók általában arányosak és nem progresszívek, mert a progresszív adók méltányosabbak ugyan, de az egykulcsos adóknál kevésbé hatékonyak.

„Egyszerűen elmagyarázva: ha progresszívé válik a személyi jövedelemadó, akkor minél többet dolgozik és minél többet keres egy alkalmazott, annál több adót fizet. Ez nem ösztönöz a munkára. Ezért jóval alacsonyabb a hatékonysága a progresszív személyi jövedelemadónak az egykulcsos adónál. És a kérdés az: megengedheti-e magának Románia azt, hogy az adó hatékonyságából bármit is veszítsen” – fogalmazott a közgazdász.

Rácz Béla Gergely szerint a mostani helyzetben a kormány számára gyakorlatilag nincs jó megoldás az adóbevételek növelésére. Ezért a Költségvetési Tanácsot és a Román Nemzeti Bankot is bevonva a rossz megoldások közül azt kell kiválasztania, ami a legkisebb rosszat okozza – szögezte le.

Mit mond a Költségvetési Tanács?

A független gazdasági szakembereket tömörítő Költségvetési Tanács voltaképp már kifejtette az álláspontját ebben az ügyben. Nemrégiben közzétett jelentésében a testület neves közgazdászokból álló munkacsoportja arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorozatos kihívásokkal szembesülő román nemzetgazdaságnak a biztonsága kerülhet veszélybe az állami adóbevételek növelése nélkül, hangsúlyozva azt is, hogy nem tartják jó megoldásnak az általános adóemeléseket.

A jelentés szerzői emlékeztetnek arra, hogy Romániának a jelenlegi GDP-arányosan 7,2 százalékos költségvetési hiányt 2024-re 3 százalékosra kell leszorítania, miközben az államháztartást egyre jobban megterhelik az ukrajnai háború következményei: a kormány a szociális kiadások növelésével próbálja megvédeni az energiadrágulásoknak és az inflációnak legkiszolgáltatottabb rétegeket és el kell látnia az ukrajnai menekülteket is. Mindezt olyan körülmények között, hogy a társadalombiztosítási járulékokat is magukba foglaló állami adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya a több mint 40 százalékos EU-átlaghoz képest mindössze 26 százalékos Romániában.

Ennek az aránynak a feltornászása nélkül a jelentés szerint a megnövekedett kiadásokra nem lesz fedezet, ezért a költségvetés közép- és hosszú távon jelentős korrekciókra szorul. A korrekciónak pedig a szakemberek szerint az adórendszer méltánytalanságainak a felszámolásával kellene kezdődnie. Emlékeztetnek arra, hogy a jelenleg alkalmazott egységes adókulcs lényege a gazdasági tevékenység jellegétől és szerveződési formájától független, arányos közterherviselés. Romániában azonban széles kategóriák adókedvezményben részesülnek vagy akár adómentességet élveznek.

A jelentés szerint további adócsökkentéseket semmiképp nem bírna meg a költségvetés. Szerzői úgy vélik, hogy az adóbevételeket a méltánytalanságok megszüntetése mellett többek között az adócsalás visszaszorításával, az adóbehajtás hatékonyságának javításával lehetne, a közigazgatási digitalizálásával lehetne növelni. Emellett szerintük megfontolandó a környezeti adók, illetve a vagyonra kivetett adók növelése, ezeknek a szintje ugyanis jóval az EU-s átlag alatt van. Jelentésükben leszögezik: az adóbevételek növelésének egyetlen alternatíváka a költségvetési kiadások drasztikus csökkentése lehet, amit jelenleg kivitelezhetetlennek tartanak.