A romániai tanárok nem feltétlenül keresnek többet a magyarországiaknál, de a tapasztaltaknak méltányosabb a fizetésük
2022. április 19. – 10:07
Nagyon nehéz meghatározni, hogy melyik országban keresnek jobban a pedagógusok. A két országban eltérő mértékben veszik számításba a különböző kritériumpontokat, ugyanakkor azt is figyelembe kellene venni, hogy a juttatásokból mennyit tart vissza a két állam és mennyi pénzből gazdálkodhatnak valójában az oktatók.
A magyar országgyűlési választások utolsó nagy kampányfinise előtt, főként a magyarországi közbeszédet alakító felületekről többször is visszaköszönt a szalagcím,
hogy még a romániai tanárok is többet keresnek a magyarországi kollégáikhoz képest,
mindannak ellenére, hogy Romániában kevesebb a kötelező heti óraszám (nálunk heti 18 óra, Magyarországon minimum 22 óra).
Az eddigi bérösszehasonlítást végző elemzések többnyire arra alapoznak, hogy a két ország bértáblázata alapján összehasonlítják a hasonló kategóriába tartozó pedagógusok fizetését. A Lakmusz tényellenőrzésre fókuszáló magyarországi portál többek között az Európai Bizottság által alapított Eurydice hálózatot vette alapul. Ez egy olyan platform, ahol évente tesznek közzé jelentéseket az Erasmus+ program 37 tagországának oktatási rendszereiről. A 2019/20-as tanévből származó, legutolsó hivatalos adatokból itt például az derült ki, hogy a bruttó bérek szintjén, a munkaviszonyban töltött évek számától függetlenül többet keresnek a hazai pedagógusok, mint a magyarországiak.
A tanárok fizetését a két országban különböző kritériumrendszer alapján számítják ki. Magyarországon a tanárok fizetése alapvetően négy tényezőtől függ: a vetítési alaptól, az illetményalaptól, a besorolási fokozattól, valamint a besorolási kategóriától.
Romániában a kalkulációs rendszer kissé a „fejére fordult”, mikor 2018-ban módosították az adózási rendszert. Ugyancsak 2018-ban, az akkor még szociáldemokraták által vezetett kormány elfogadott egy grandiózus rendeletet, amely szerint a 2018-tól számító alapbér mellett 2022-ig minden évben kétszer emelik a pedagógusok juttatását bizonyos „differenciált” összegekkel. A koronavírus-járvány okozta válsághelyzetre hivatkozva a hatalmat átvevő liberálisok már nem tudták tartani az elfogadott emelési ritmust, így gyakorlatilag az történt, hogy 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben sem annyival emelték a fizetéseket, amennyivel eredetileg kellett volna.
A két ország kalkulálási rendszere különböző, viszont sok a közös kritériumpont, például, hogy az adott pedagógus milyen régióban tanít, milyen körülmények között, de számít az is, hogy hány gyermeket nevel, házas vagy egyedülálló, hány éve tanít ugyanannál az oktatási intézménynél, mennyit túlórázik, illetve nem mellékes az sem, hogy milyen szerepkört tölt be az iskolában, netán milyen melléktevékenységet végez a tanítás mellett.
Az oktatók bérezésének kiszámítása rettentően bonyolult mechanizmus alapján történik, emiatt szinte lehetetlen elvárás, hogy a két országban tanító pedagógusokat teljes mértékben egyenlőképpen tudjuk kezelni a helyes bérösszehasonlítás céljából. A legegyszerűbb módszer erre, ha a teljesség hiánya nélkül, a kezdő pedagógusok fizetéseit tesszük egymás mellé.
A magyarországi Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a Portfolió magyar gazdasági lap felkeresésére idén februárban közölte, hogy egy pályakezdő pedagógus – függetlenül attól, hogy főiskolai vagy egyetemi végzettsége van – havi bruttó 260 000 forint (körülbelül 3400 lej) alapilletményt és bruttó 52 000 forint (680 lej) ágazati szakmai pótlékot kap. Ha nettó értéket számítunk az összeadott juttatásból, akkor kijön, hogy egy magyarországi kezdő pedagógus 207 000 forintot kap kézbe havonta, ami nagyjából 2700 lejnek felel meg (az április 13-i árfolyam szerint).
Romániában egy szakirányú képzettség nélküli pedagógus 3977 lejt, azaz nettó 2299 lejt keres, míg a pályakezdő pedagógusok (akik rendelkeznek felsőfokú végzettséggel) bruttó 4366 lejt, azaz nettó 2524 lejt visznek haza. Ha ezt az összehasonlítást vesszük alapul, itt már kitűnik, hogy miért adhat torz képet a bruttó bértáblák összehasonlítása, hisz már azzal is külön számolni kell, hogy az adott juttatásokból mennyit tartanak vissza az államok.
A romániai kezdők kevesebbet keresnek, általánosságban véve azonban valóban méltányosabb a romániai pedagógusok bérezése a magyarországihoz képest
Magyarországon tavaly év vége óta erős sztrájkhangulat uralkodott a pedagógusok körében, amely az országgyűlési választásokig kitartott. Az alacsony bérekre, a közoktatás elhanyagolt állapotára és a hatalmas munkateherre hivatkozva a magyar Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) már decemberben közölte a magyar kormánnyal, hogy figyelmeztető sztrájkokat fognak szervezni Magyarországon. Ennek többek között az az oka, hogy a szakszervezetek évek óta nem tudtak megállapodni a magyar kormánnyal a követeléseikről. Történt ugyanis, hogy a magyar kormány a pedagógusok bértábláját 2014-ben befagyasztotta, azóta évenként csak a garantált bérminimumom emelnek, így történt ez 2022 elején is. A közelmúltban több tárgyalás is volt a szakszervezetek és a kormány tagjai között, azonban nem jutottak egyezségre, így egyes iskolákban már január végén sztrájkoltak a tanárok, végül március 16-án országos szintű sztrájkba léptek a fővárosban, és más városokban is. A tanárok „polgári engedetlenségi akciójához” a diákok is becsatlakoztak.
A magyarországi pedagógus szövetkezetek többek között azt sérelmezik, hogy a bérbefagyasztás miatt mostanra nagyon sokaknak az alapbére a magyar garantált bérminimumra csökkent vissza, a legszembetűnőbb pedig, hogy 2022-től az évtizedes, 14 éves tapasztalattal rendelkező tanárok alapbére csökkent ugyanerre a szintre azután, hogy a bérminimumot 20%-kal növelték, mivel az alapilletmény stagnált.
Alapvetően a romániai rendszer is hasonlóan működik: itt is befagyasztották az alapbéreket a 2018-as szintre, ugyanakkor az előre beígért emelések is késlekedtek. Az oktatók bérét kiszámító kalkulátor segítségével kiszámoltuk, hogy a legkisebb, II-es fokozattal rendelkező, 14 éves tapasztalattal rendelkező tanár fizetése bruttó 5377 lej (nettó 3109 lej), ha nem számítjuk az egyéb illetményeket. Ez a fizetéskülönbség nem számít jelentős emelkedésnek a kezdők bérezéséhez képest és körülbelül az országos medián jövedelem (644 euró 2020-ban) szintjén áll.
Mi a helyzet a 20 éves tapasztalattal rendelkező tanárokkal?
A magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának hivatalos közleménye szerint egy pályakezdő magyarországi pedagógusnak ma bruttó 312 000 forint a fizetése, egy 20 éve dolgozó főiskolai végzettségű pedagógus bére bruttó 328 860 forint Pedagógus I. fokozatban (körülbelül 4300 lej), valamint bruttó 361 746 forint Pedagógus II. fokozatban (megközelítőleg 4730 lej). Ebből tehát az jön ki, hogy 20 év tapasztalat után mindössze bruttó 16 ezer forinttal, azaz 200 lejjel kapnak több pénzt, mint egy pályakezdő. Hozzá kell tennünk, hogy ehhez is hozzá jöhetnek egyéb illetmények.
Romániában a II-es fokozatú tanárok, csupán a 18-20 év tapasztalat után már bruttó 5627 lejt kapnak, bruttó 897 lejjel többet, mint magyarországi kollégáik. Akinek megvan az I-es fokozata, már 6265 lejes fizetést visz haza, szintén bruttó értelemben.
Ami a másik jelentős különbségnek számít a két ország oktatói között, hogy Romániában a tanároknak a 40 órás munkahétből kötelezően 18 órát kell tanítással tölteniük. Ha ezt túllépik, plusz juttatásokat kapnak. Magyarországon a köznevelési törvény szerint a munkáltató a heti 40 óra munkaidőből 32-vel rendelkezhet, amiből 22-26 órát kell tanítással tölteni. A 32 órás kötött munkaidőkeret fennmaradó részében ugyanakkor kötelezhetik őket helyettesítésre, amiért nem jár kiegészítő juttatás.
Ha a minimálbérek szintjéhez igazítjuk a kezdő tanárok fizetéseit, nincs jelentős eltérés a bruttó juttatások között, viszont nettó értelemben alulmaradnak a romániaiak
A két ország oktatóinak bérösszehasonlítása terén érdekes szempont még, hogy a kezdők fizetése mennyivel magasabb a két ország minimálbéreihez képest:
Romániában 2022-ben az Eurostat adatai szerint a minimálbér bruttó 2550 lej (515,2 euró), míg a kezdő pedagógusok bruttó 4366 lejt keresnek (a nem szakirányú képzettséggel rendelkező pedagógusok esetében ez az összeg 3977 lej).
Magyarországon 2022-ben a minimálbér bruttó 541,7 euró (200 000 forint), a kezdő pedagógusok pedig bruttó 312 000 forintot kapnak. Ha ezt lejbe átkonvertáljuk, akkor azt kapjuk, hogy a 2656 lej a bruttó minimálbér, amihez képest a kezdők bruttó 4100 lejes fizetést kapnak.
Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a minimálbérrel összemérve a két ország pályakezdő oktatói körülbelül hasonló juttatásban részesülnek, ha a bruttó értékeket vesszük alapul. A nettó kereset tekintetében már kissé másképp alakul a kép, ahogy fentebb is megírtuk: míg a magyarországi pályakezdők nettó 2700 lejt kapnak kézhez, addig a romániai kollégáik csak 2524 lejt.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!