Mi adja az értékét az NFT-nek?

Ezek a blockchain alapra helyezett alkalmazások akkor kezdtek nagyon terjedni, amikor 2014-ben egyes fejlesztők rájöttek, hogy nem csak pénzforgalmat lehet rajta keresztül bonyolítani (a Bitcoin volt az első széleskörű felhasználási módja), hanem bármilyen adatátvitel lehetséges. Így jöttek létre az úgynevezett okos szerződések (smart contracts), amelyek egy adott tranzakciót olyan módon egyszerűsítenek le, ahogy az üdítős automaták is működnek: beadod a pénzt és az kiadja a kólát.

Ha teljesül az előre meghatározott feltétel, akkor megkapod, ami neked jár. Lényegében minden ezen az elven alapszik, ami a blokklánc-technológiához köthető – hangzott el az Érted Talks legutóbbi, kolozsvári kiadásán, ahol főként a kriptovaluták és az NFT-k körüli kérdésköröket beszélték át a meghívott előadók.

Az NFT nemcsak a repülő macska GIF-ekről és majomfejekről szól

Az NFT-k felhasználására a lehetőségeink tárháza gyakorlatilag végtelen, a lényeg, hogy digitális környezetben kell gondolkodni.

„Bármi lehet digitalizált, amíg valaki számára az valamilyen értéket képvisel. Az NFT-k segítségével pedig nyomon lehet követni az eszközök és az általuk képviselt értékek eredetét. Nagyon jó példa itt, hogy vannak olyan új gyártású autók, amelyeknek a szervízkönyvét már NFT-ként adják, olyan célból, hogy minden változtatást rögzítsenek, kizárva az adathamisítás lehetőségét” – magyarázta Balogh.

Az NFT-ket az e-kereskedelem forradalmasítására, vagy akár a bürokrácia kiküszöbölésére is lehetne használni. „Gondoljatok bele, mennyi papírmunka és utánajárás kell egy ingatlanvásárlás esetén. De tegyük fel, ha blokklánc-alapú technológiát használunk, akkor az egész procedúrát több hónapi ügyintézés helyett két perc alatt meg lehetne oldani, hiszen sokkal könnyebb lenne nyilvántartani az emberek vagyontárgyait, így az ingatlanok iratait is” – érvelt dr. Rácz Béla-Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, aki szintén részt vett a kerekasztal-beszélgetésen. Az oktató kiemelte, hogy az NFT-k által közvetített technológiai forradalom számos területen megkönnyítheti az életünket, csak most a felhajtás picit más irányba terelte az emberek figyelmét.

Az NFT rövidítés a non fungible tokensből ered, ami magyarul annyit tesz, hogy „nem felcserélhető”. Engelhardt ennek magyarázatára egy egyszerű példát hozott:

„Ha Ádámtól kölcsönveszek 100 eurót, akkor két hét múlva pontosan 100 eurót adok vissza. De tegyük fel, az autómat már nem tudom ugyanígy »cserébe adni«, hiszen az Ádám autójának értéke nem pontosan annyi, mint az enyém, tehát nem felcserélhető értékről van szó”.

A BBTE oktatója itt hozzátette, hogy a legfelcserélhetőbbnek például az arany számít, azt bármivel tudjuk helyettesíteni, dollárral, euróval is kiválthatjuk, ugyanakkor több kisebb részre is felbonthatjuk, ékszerekbe önthetjük, de attól még ugyanazt az értéket hordozza magában.

„A készpénzek is felcserélhetőek, de már sokkal limitáltabb formában: a 10 lejest felválthatom két 5 lejesre, vagy tíz darab 1 lejesre, de már nincs annyi lehetőségünk, mint az aranynál” – magyarázta.

Vannak olyan eszközök, amelyek eredetileg felcserélhetőek, de ha hozzáadunk egy szentimentális plusz értéket, akkor már nem ugyanazt fogják jelenteni: egy tucatpólónak is lehet olyan szentimentális értéke, amitől egyedivé (nem felcserélhetővé) válik, például ha épp azt viseljük, amikor egy nagyon fontos családi esemény történik. „Innentől kezdve az a póló nem egy lesz a sok száz közül, amit a boltban meg lehet találni, hanem egy nagyon fontos ruhadarab lesz számomra, hisz olyan érzelmi alapú értéket képvisel, ami miatt nem felcserélhető” – érvelt Rácz, amikor a NFT-k értékének logikáját szemléltette.

Az értékek mentén két típusú NFT-t különíthetünk el

A gazdasági szakértő kitért arra is, hogy fontos különbséget tenni

• az olyan NFT-k mögött, amik egy eszközt szavatolnak;
• vagy ott vannak azok az NFT-k, amik mögött nincs fizikai valóságban létező érték

„Ha veszünk egy Rolex órát, akkor az azért számít értékesnek, mert kapunk mellé zöld kártyát egy sorozatszámmal. Ezt a kódot kell regisztrálni a Rolex weboldalán, innentől kezdve garantálják azt az értéket. Az NFT-k ennél sokkal hatékonyabb megoldásokat kínálnak. Nem önmagukban képviselik annak az eszköznek az értéket, hanem szavatolják azt” – magyarázta a BBTE adjunktusa.

„Ott vannak ugyanakkor azok a tokenek, amelyek mögött nincs kézzelfogható érték. Itt jönnek a képbe az eredeti Pokémon- vagy NBA-kártyák példái. Tegyük fel, ezelőtt 30 évvel gyártottak olyan kártyákat, amelyek akkor nagyon sokat értek. A rajtuk szereplő illusztráció ettől függetlenül ingyen letölthető a netről, önmagában nem sokat jelent, csakhogy az első kiadású kártyák ma már több százezer dollárt érhetnek. Az is nagyon könnyen előfordulhat, hogy egy akkori 10 éves gyerek iskolatáskájában még mai napig ott lapul egy ilyen példány, amiről már nagyon régóta megfeledkeztek. Az NFT-k kapcsán ilyen nem fordulhat elő” – mondta Rácz Béla.

A play-to-earn szorosan kötődik az NFT-k felhasználásához

„Hogy mivel foglalkozunk pontosan? Mi úgy szoktunk fogalmazni, hogy egy metaverzum munkahely vagyunk, ahol az emberek azzal keresnek pénzt, hogy játszanak. Persze ez nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik” – kezdte magyarázatát Balogh.

Mint meséli, ők tulajdonképpen azt csinálják, hogy különböző játékok egyes elemeit NFT-vé alakítják át.

„Tegyük fel, ha van egy karaktered a Fortnite játékban, és különböző eszközöket, fegyvereket, vagy más extra kellékeket vásároltál hozzá, attól még nem a te tulajdonodat képezik, hanem továbbra is az Epic Gamesé (a Fortnite játékot piacra dobó cég) marad. Hiába játszottál 15 ezer órát és fektettél bele valós pénzt, ha egyszer felhagytál vele, minden megy a levesbe. Pont emiatt alakultak ki a play-to-earn csoportok: ezeket az eszközöket NFT-vé alakítjuk, amivel majd kereskedhetnek a játékosok. Persze ez a gyakorlatban nem ennyire egyszerű, technikailag még nehéz az átjárás a játékok között, de alapvetően van erre igény és egyes helyeken már működik” – folytatta.

Az est legfontosabb üzenete: az értékek mögött álló fundamentum a lényeg, és nem az, hogy egyik napról a másikra meggazdagodj

„Ha bárkit komolyabban érdekel az NFT és a kriptók világa, fontos lenne először megérteni, hogy mi a különbség a befektetés és a spekuláció között” – hívta fel a figyelmet Rácz Béla.

„Az AMG Guild mögött van egy gazdasági tevékenység, tehát van egy fundamentuma. Sajnos azonban jelenleg gyakoribb, hogy rengetegen inkább a növekvő trendeket követik, mintsem valamilyen fundamentum miatt szállnának bele a dologba” – magyarázta az oktató.

A befektetés mögött mindig van valamilyen gazdasági tevékenység, racionális döntések mentén kalkulálható, hosszú távra szól, relatív stabil és kiszámítható nyereség származik belőle. A spekulációk mögött nem igazán vannak fundamentumok, mi több, nem bizonyos tevékenységből, hanem az árfolyamkülönbségből akar nyereséget teremteni.

„Az árfolyamból származó ingadozásokat sajnos nem lehet elemezni, így ez a tevékenység már sokkal közelebb áll a pókerezéshez, vagy a fogadáshoz, mint befektetéshez” – hívta fel az érdeklődők figyelmét a BBTE oktatója.