Még idén módosítanák az adótörvénykönyvet, felmerült a progresszív adózás ötlete is

2022. február 11. – 15:13

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Elsőre eléggé hajmeresztő ötletnek tűnik, de Adrian Câciu pénzügyminiszter elmagyarázta, hogy milyen tervekkel indultak neki az évnek.

Idén júniusban a pénzügyminisztérium módosítaná az adótörvénykönyvet, hogy 2023-tól egy sor változást tudjanak alkalmazni. Ehhez minden érintett szereplővel: az üzleti szférával, a szakszervezetekkel, a tudományos élet munkatársaival, de még a Világbankkal is egyeztetni kell – jelentette be Adrian Câciu pénzügyminiszter a Hotnews portálnak adott interjújában.

A szaktárca által meghatározott ütemterv szerint tehát jövőtől módosulhat az ingatlanok után fizetett adózás, de változások várhatóak az IT- és építkezési szektorban. A tervek között szerepel továbbá a cukor és az energiaszektor egyes szereplőinek megadóztatása, de a mikrovállalkozásokra kivetett árbevétel utáni adónál meghatározott korlát módosítása, ugyanakkor a pénzügyminiszter utalást tett a progresszív adó bevezetésére is.

Többször hangsúlyozta a kormánykoalíció, hogy 2022-ben nem emelnek adót és nem hoznak be új adónemet, de ez némileg változhat 2023-ban…

Adrian Câciu: „Igen, 2022 elve az, hogy a meglévő adózási rendszert megtartjuk. Azonban széleskörű elemzést végzünk a hazai fiskális rendszerről, hogy lássuk, hol van lehetőség adókedvezményeket adni. (Például a környezetvédelmi minisztérium adókedvezményekkel ösztönözné a lakosságot az új és kevésbé szennyező, hibrid és elektromos autók vásárlására – szerk. megjegyzés) Az adókedvezmény célja, hogy élénkítse a gazdaságot, persze vannak olyan gyakorlatok, amelyek torzítják a piacot. Erre nagyon jó példa az ajándékutalványok esete” – mondta a miniszter. Utóbbi kapcsán arra utalt, hogy az ajándékutalványokat a munkaadók egy idő után nem csak a saját alkalmazottainak adták, hanem sokkal szélesebb körben kezdték el használni, így ezért a hatóságoknak közbe kellett avatkozni.

A miniszter a Hotnews újságírójának kifejtette, hogy az elemzések során meg kell vizsgálniuk, hogy a munkára kivetett adó vagy a tőkére kivetett adó, valamint az áfa mértéke vagy az erőforrásokra kivetett adó mértékére kerüljön a nagyobb hangsúly. „Úgy gondolom, hogy itt szükséges egy alapos elemzés a gazdasági szféra, az intézmények képviselői, illetve az országos és a nemzetközi pénzügyi intézetek közreműködésével. Mindennek az eredménye lesz az adótörvény módosítása, amely 6 hónapra rá lépne hatályba” – mondta.

Mi az ütemterv?

Adrian Câciu: A hazai és nemzetközi szakemberek különböző adózással kapcsolatos munkacsoportokra fognak feloszlani, majd a terv szerint május első felében megkezdjük a nyilvános vitákat, hogy az adótörvény módosítására tett javaslatokat mihamarabb közvitára tudjuk bocsátani. Az elképzelés szerint június 1-jén döntés születik a törvénymódosító fejezetekről, mindezek természetesen összhangban lesznek az országos helyreállítási tervben vállalt célkitűzésekkel – nyilatkozta a pénzügyminiszter.

„A cél egy olyan költségvetési konszolidáció, amelyet az adórendszeren keresztül valósítunk meg. Erre hatalmas szüksége van az országnak, lévén, Románia még mindig egy fejlődő ország, amely csatlakozni szeretne a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).”

Milyen új küszöb várható a mikrovállalkozásokra kivetett árbevétel utáni adónál meghatározott felső korlátként?

Adrian Câciu: Erre még nem tudok pontos választ, hiszen ki kell elemeznünk a helyzetet. Vannak ugyanis vállalkozók, akik támogatták az új felső határt, mások nem.

Romániában a mikrovállalkozások átlagos árbevétele 56 ezer euró körül mozog évente, a küszöb 1 millió euró. A helyzetet bonyolítja, hogy a vállalkozások tevékenységi területe nagyon tág, mikrovállalkozókként gyakorlatilag bármit csinálhatnak. Közösen kell elemeznünk és megtalálnunk a legjobb megoldást, hogy fejleszteni tudjunk. A lényeg: felejtsük azt el, hogy folyamatosan a statisztikákat csinosítjuk. Ha komolyan akarjuk venni a strukturális és gazdasági reformot, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy mi is az, amiben nagy potenciál van – fejtette ki véleményét a pénzügyminiszter.

Progresszív adózás Romániában. Van rá esély?

A miniszter az interjú során elmondta, hogy valószínűleg a progresszív adózás körül alakul majd ki az év egyik legnagyobb vitája.

A progresszív adó vagy többkulcsos adó az adók olyan fajtája, amelynél az átlagadókulcs (a fizetendő adó és az adóalap hányadosa) nő az adóalap emelkedésével. Vagyis minél magasabb az adóalap, annál nagyobb százalékát kell adó formájában befizetni. Progresszív adózást leggyakrabban a személyi jövedelemadónál szoktak alkalmazni: a gazdagabbaknak jövedelmük nagyobb százalékát kell leróniuk személyi jövedelemadó formájában. Jelenleg Romániában egykulcsos jövedelemadó van.

Mint a miniszter kifejtette, a munkacsoportokkal közösen három típusú ország adórendszerét fogják megvizsgálni: egy fejlett országét (mint például Németország), egy mediterrán ország és több volt szocialista blokkhoz tartozó ország rendszerét – mutatott rá Câciu.

„Ezeknél az országoknál meg kell vizsgáljuk, hogyan működik a jövedelemadó rendszere és hogy mit jelentene Románia számára a közvetlen adózás.”

„Szerintem nem normális, hogy az a személy, akinek több ingatlanja van, ugyanannyit fizet be, mint azok a lakosok, akiknek csak egy házuk van. Ugyanez a helyzet az autókkal is. (…) Mivel több esetben is gond merült fel a vagyonfelhalmozás területén, személy szerint az egyik megoldásnak az adózási rendszer módosítását látom. Természetesen, az így befolyt összegek nem az államhoz, hanem a helyi közösséghez térülnének vissza.”

(…) „Persze itt egyesek azzal érvelnek, hogy a progresszív adózással elbátortalanítod az embereket a gazdagság iránti vágytól és a teljesítménytől. De én itt arra próbálok kilyukadni, hogyha szeretnénk egy erős középosztályt építeni, az csak akkor lehetséges, ha csökkentjük a munkára kivetett adót. A jelenlegi rendszerben ez egyes egyének számára kevésbé érződik, de az alacsony jövedelműeknél azért már sokat számít, és jó lenne, ha a fizetésük 10-20%-a megmaradna, ahelyett, hogy adóként befizessék.

És ha már szóba jött a jövedelemadó: azt is át kellene strukturálnunk. A mostani rendszer teljesen kiszipolyozza az adófizetőket, és nem marad, amiből más kiadásokat fedezzenek, gondolok itt elsősorban a biztosítások és magánnyugdíjak kifizetésére vonatkozó alacsony hajlandóságra.”

Más országok példáiból kiindulva: Amerikában az illegális keresetet is követni tudják némileg. Románia hogyan vetne véget a fekete piacnak és az adókerülésnek?

Adrian Câciu: Amerikában olyan rendszert építettek ki, ahol minden összeköttetésben áll. De nem, szó sincs arról, hogy nálunk hasonló rendszert építenénk ki. Azonban igen, mi egy masszív feketegazdasággal rendelkező állam vagyunk. Azt látjuk, hogy ez már strukturális probléma, nem csak arról van szó, hogy milyen jelenség üti fel a fejét egyik, vagy másik évben. De meg kell találjuk a módját annak, hogy a gazdaság átalakuljon.

Milyen módosításokra lehet számítani az építőipar szempontjából?

A miniszter itt elmondta, lehetséges, hogy bizonyos módosításokat fognak alkalmazni, figyelembe véve, hogy az ágazaton belül többen panaszkodtak, hogy nincs II. pillérük, azaz kötelező magánnyugdíj alapjuk.

Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem támogatják az építkezési iparban bevezetett adókedvezmények visszavonását, hiszen erre az ágazatra nagy szüksége van az országnak.

„A beruházásaink csak az építkezésekkel valósulnak meg. Ez egy horizontálisan fejlődő iparág, és szerintem elég erős az iparunk. Csakhogy van egy másik nagy problémánk is, ez pedig nem más, mint a munkaerő deficit. Az építkezési iparnak szüksége van az eddigi kedvezményekre, hogy versenyképes tudjon maradni és legyen, akivel építkezni. Tehát az ágazaton belüli intézkedések nem föltétlenül fiskális intézkedések lesznek, sokkal inkább gondolunk itt másfajta ösztönző rendszerekre: például ”képesítési utalványok„ kibocsátására, illetve a technológiai fejlesztést szorgalmazó programokra.”

Mit jelent, hogy újragondolják az informatikusok adómentességét?

A pénzügyminiszter magyarázata szerint nem akarják visszavonni az adókedvezményüket, azonban azt szeretnék elérni, hogy az informatikusok a munkájukat egyfajta exporttermékként értékesítsék.

„A lényeg az, hogy lássuk, honnan jön a bevételük. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, hogy a termékeiket jogi személyként egy Romániát elhagyó tevékenységhez kapcsolják” – mondta a tárcavezető, majd hozzáfűzte, hogy ezek az elképzelések még csak elméleti síkon léteznek, több tárgyalást kell folytatniuk az IT-szektor képviselőivel.

Nagyobb adóteher nyomja majd a cukrot és az energiát?

A cukor megadóztatásával kapcsolatban a miniszter kifejtette, konkrét számokról még nem beszélhet, amíg nincsenek elemzési eredményeik, azonban annyit elmondhat, hogy Romániában, de Európa más országaiban sem fizetünk adót a cukorra.

Az energiával kapcsolatos fiskális intézkedések terén rávilágított, ezen a területen szintén készítenek egy intézkedési tervet, melyet még nyilvánosan nem tehet közzé. Elmondása szerint az energiaszektor további megadóztatásával az „eddigi gyakorlatokat” akarják visszaszorítani és ösztönözni szeretnék a beruházásokat, amelyekről „már 20 éve beszélnek”.

És mi lesz az ingatlanadók módosításával?

„Úgy gondolom, hogy határozottabb megközelítésre lesz szükség az ingatlanadó szempontjából, de félreértés ne essék, nem szeretném az állampolgárokat a kényelmükért túladóztatni” – nyilatkozta a miniszter.

Mint kifejtette, a hatóságok felől egyre nagyobb aggodalommal figyelik a vagyonfelhalmozást, éppen ezért gondolkodnak olyan illeték bevezetésén, amelyet a helyi közösségek javára tudnának fordítani.

„Mondok egy példát: Bukarestben, ha elfogadnák a harmadik autó és harmadik lakás után fizetett pótadót, akkor csak a fővárosban 16 milliárd lejt lehetne begyűjteni” – mutatott rá Câciu.

Mint elmondta, készítettek egy szimulációt és kiszámították, hogy Bukarest esetében a jövedelemadóból visszaosztott költségvetési források csupán ennek a 16 milliárdnak a felét teszik ki. Câciu szerint az ebből befolyt többletet közművek fejlesztésére, illetve infrastruktúra fejlesztésekre tudnák irányítani.

„Sokan panaszkodnak, hogy nincsenek utak, nincsenek villamoshálózatok. Igazából az egész fejlesztési költségvetés egy ördögi kör: évente körbejárunk, adunk pénzt az államkasszából, ami sosem elég, csak felgyűlnek az adósságok, amit nagy kamattal kell visszafizetni. Ez így nem vezet sehová” – mondta el a pénzügyminiszter.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!