15 éve az EU-ban: mennyire tudta felhasználni Románia a rendelkezésére álló finanszírozásokat?

Sajnos Románia úgy a csatlakozása után (2007-2014), mint a rá következő finanszírozási periódusban is az utolsók között van a felhasznált uniós források mértékét tekintve, de az eltelt 15 évet mégis pozitív mérleggel zárjuk: a StartupCafe.ro által végzett összehasonlításokból láthatjuk, hogy az ország az uniós tagsága óta összesen 70,72 milliárd eurónyi forráshoz jutott (ha mindent egybeveszünk), míg ugyanennyi idő alatt 24 milliárd euróval járult hozzá az EU közös költségvetéséhez. A 2007. január 1. – 2021. december 31. közötti időszakot tehát egy 46,72 milliárd eurós „többlettel” zártuk. Itt azonban érdemes megemlíteni, hogy ehhez az eredményhez nagyban hozzájárultak azok a hatalmas segélycsomagok is, amelyet a koronavírus-járvány miatt osztottak ki a küszködő európai tagállamok között. Románia az utolsó két évben (2020 és 2021-ben) az addigi éves átlagot figyelembe véve rekordmennyiségű pénzt kapott, eddig összesen 15,31 milliárd eurót (ugyanakkor itt az is közrejátszik, hogy ebben a periódusban zajlik a 2014-től kezdődő támogatási periódus nagy hajrája is).

A lehívások mechanizmusa és az abszorpciós ráta jelentése:

Az EU által finanszírozott operatív programokat az országos és/vagy regionális hatóságok koordinálják. Ők hirdetik meg a pályázati kiírásokat, a jelentkezők hozzájuk nyújtják be a projekteket. Ha valakinek a kezdeményezését pozitívan bírálják el, akkor onnantól kezdve „kedvezményezett” lesz, és megkezdheti a pályázatba foglalt tervezet végrehajtását.

A nyertes pályázók háromféle módon kaphatnak támogatást:

• Előfinanszírozás során, tehát a jóváhagyott pénzeszközök egy részét a pályázat kivitelezésének elején utalják.
• A kedvezményezett a fizetési kérelmek után kaphat támogatást. Vegyük például, ha az illető személy (vagy cég) egy mezőgazdasági gépet vásárolna a pályázat során, akkor a költség 70%-át pályázatból fedezik, a maradékot pedig önrészből állja. Ilyen esetben a kedvezményezett kifizeti azt a 30%-ot a beszállítónak, minden papírmunkát elkészít és utána igényelheti a gép árának 70%-át. A támogatott tehát csak az önrészt kell saját zsebből kifizetnie.
• Visszafizetési mechanizmussal. Ha a második példát folytatjuk, akkor ez a mód abból áll, hogy a támogatott 100%-ban kifizeti a gépet, annak pedig 70%-át utólag megkapja.

Itt fontos kiemelni még, hogy mindhárom esetben a pályázókat direkt módon az állami és/vagy regionális bizottságok fizetik, és nem az Európai Bizottság, vagy bármely más európai szintű szervezet. Ezek a hatóságok utólag „küldik a számlát” Brüsszelnek, miután a pályázók programját sikerült lebonyolítani. Nyilván, ebben az esetben is létezik előfinanszírozási lehetőség, de az egyszerűség kedvéért érdemes eltekinteni ettől a lehetőségtől.

Az abszorpciós statisztikában tehát azokat a projekteket veszik figyelembe, amelyekről úgymond visszakerült a „számla” az európai intézményekhez, így ez a mutató azt az arányt tükrözi, hogy valójában mennyi pénz jutott el a tagállamhoz az adott lehetőségekhez képest.

Ahogy egy régebben közölt anyagban is kifejtettük, az elmúlt két finanszírozási periódusban a támogatottak kifizetési arányát tekintve nem álltunk túl jól, az elsőnél ez a mutató csupán 36,47%-os volt, 2020-ban pedig valahol 38% fölött jártunk. A StartupCafe.ro összeállítása szerint 2014 és 2020 között romániai pályázók 50,6 milliárd euró értékben tettek le kérést EU-s finanszírozásra, 2021 végére pedig 32 millió euró lett kifizetve, azaz az abszorpciós ráta 63%-nál áll.

A legutóbbi finanszírozási periódusban és jelenleg is futó nagyobb programok és az eredmények:

1.

Technikai Támogatási Operatív Program:

• az európai finanszírozásért felelős minisztérium hatóságának koordinálása alatt;
• pályázott összeg: 236 millió euró;
• abszorpciós ráta: 71,17%;
• a technikai segítségnyújtás számos szakpolitikai területen valósul meg, így például az éghajlat-politika, a digitális átállás és az egészségügy területén. A tagállamok támogatást kérhetnek az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretébe illeszkedő projektek előkészítéséhez, módosításához, végrehajtásához és felülvizsgálatához is.

2.

Nemzeti vidékfejlesztési Programok

• a mezőgazdasági minisztérium hatóságának koordinálása alatt;
• az AFIR és AMPNDR programokon keresztül pályázott összeg: 6,9 milliárd euró;
• abszorpciós ráta: 69%;
• az alap segítségével önkormányzatok kérhetnek támogatást infrastrukturális fejlesztésekre, de a mezőgazdaság területén tevékenykedő vállalkozások is ide pályázhatnak.

3.

Nagy Infrastruktúrális Operatív Program

• az európai finanszírozásért felelős minisztérium hatóságának koordinálása alatt;
• pályázott összeg 5,2 milliárd euró;
• abszorpciós ráta: 57,59%;
• ide pályáznak a nagy beruházásokra: az autópályákra, hulladéklerakókra és más nagy állami projektek megvalósítására.

4.

Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

• az európai finanszírozásért felelős minisztérium hatóságának koordinálása alatt;
• pályázott összeg: 2,4 milliárd euró;
• abszorpciós ráta: 56,95%;
• különböző tanfolyamokra és szakmai képesítésekre, valamint iskolai lemorzsolódás megelőzésére, diákok által nyitott startupokra ad támogatást ez az alap.

5.

Regionális Operatív Programok

• a fejlesztési minisztérium koordinálása alatt;
• pályázott összeg: 3,7 milliárd euró;
• abszorpciós ráta: 54,05%;
• ennél elsősorban nagy önkormányzati projektekre (vízellátás, csatornarendszerek stb.) jut pénz, de a kis- és középvállalkozások támogatását is támogatják ezekből az alapokból.

6.

Adminisztratív kapacitás fejlesztését célzó operatív programok

• az európai finanszírozásért felelős minisztérium hatóságának koordinálása alatt;
• pályázott összeg: 293 millió euró;
• abszorpciós ráta: 52,05%;
• ez az alap biztosít támogatást az állami intézmények számára.

7.

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

a mezőgazdasági minisztérium hatóságának koordinálása alatt;

• pályázott összeg: 85,5 millió euró;
• abszorpciós ráta: 50,78%;
• ezeknek az alapoknak a segítségével szerezhetnek támogatást bizonyos kisvállalkozások, illetve a horgászatban, halgazdaságban érdekelt vállalkozások.

8

. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

• az európai finanszírozásért felelős minisztérium hatóságának koordinálása alatt;
• pályázott összeg: 752 millió euró;
• abszorpciós ráta: 31,6%;
• kutatóintézeteknek, egyetemeknek támogatása ezekből az alapokból történik, de ezen keresztül finanszíroztak többek között olyan intézkedéseket, melyek a koronavírus-járvány hatását hivatottak enyhíteni a gazdasági szereplők körében.

Az európai strukturális és beruházási alapok kategóriájába tartozó, fent felsorolt programok mellett Románia többek között az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot kihasználva került még támogatásokhoz: a közzétett adatok szerint innen közel 10,7 milliárd eurót pályáztak Romániából az említett periódusban, az abszorpciós ráta pedig igen jó: 80,62%-os.

De szintén említésre méltó az Inklúzió és Méltányosság Operatív Program , melyen keresztül Románia 214 millió eurót vont be, 43,11%-os abszorpciós rátával. Ennek a programnak a segítségével hátrányos helyzetű személyeknek élelmiszert és különböző segélyeket osztottak szét.

Utolsóként meg kell említeni azt az 1,97 milliárd eurós előleget is, melyet az országos helyreállítási terv (PNRR) részkeént kapott az ország. Ezek a források vissza nem térítendő támogatások, melyek főleg a helyreállítási tervben szereplő reformintézkedések és más támogatási programok beindítását célozzák.