Ciolacu a „magyar példát” követné. De valóban az élelmiszerár-stop a jó megoldás?

Marcel Ciolacu , a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn újságíróknak nyilatkozott arról, hogy szerinte „jó megoldás lenne”, ha Romániában is államilag szabályozott árat vezetnének be bizonyos alapélelmiszerek esetében, tekintve az utóbbi időszakban tapasztalt dráguláshullámot.

A PSD elnöke kifejtette, az élelmiszerárak elszállásának megfékezése érdekében az áfák eltörlése nem lenne célszerű, de más európai országok példája azt mutatja, hogy az élelmiszerár-stop ennél jobb megoldás lehet – utalt Ciolacu a magyarországi hatósági intézkedésekre, melyek február elsejétől érvényesek.

De mit is jelent pontosan az élelmiszerárak központi szabályozása?

Magyarországon a kormány arról döntött, hogy február 1. és május 1. között bizonyos alapvető élelmiszerekre árstoppot vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy az érintett termékeknek az árát a kereskedők úgy kell megállapítsák, hogy azok nem haladhatják meg a 2021. október 15-én alkalmazott árszintet. Az árszabályozás Magyarországon a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a finomított napraforgó-étolajra, a házi sertéscombra, a csirkemellre (és más csirkéből származó termékekre, például a csirke far-hátra), illetve az UHT tejre vonatkozik, tehát a tartós, mindennapi életben gyakran használt és más termékekhez képest olcsóbb élelmiszerekről van szó.

A kereskedelem és az élelmiszeripar területén tevékenykedő szakemberek úgy nyilatkoztak például a Portfóliónak a lépésről, mint „példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság”. Mindezt olyan érvekkel támasztják alá, hogy az árstop „jótékony” hatását nem fogják a vásárlók különösen érezni, csak ha kimondottan a fentebb említett termékekből vásárolnak. A termelők, a beszállítók és a kereskedelmi cégek ugyanis jelentős újratervezést kell alkalmazzanak az intézkedések miatt, hiszen az árstop önmagában veszteséget hoz nekik, a bevételkiesést pedig más termékek drágításával kell kompenzálják. Ezért történik az, hogy a központi szabályozás kimondottan rosszul érinti a kisboltokat és főleg a hentesüzleteket, ahol a bevétel jelentős részét az olcsó hústermékek hozták.

A közösségi oldalakon is találkozhatunk olyan bejegyzésekkel, ahol a kisboltok vezetői arra kérik a vásárlókat, ne az árstoppos termékeket vásárolják, mert azzal veszélyeztetik a megmaradásukat:

Miért kerülhetnek csődközelbe a kisboltok?

A kiskereskedők egészen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ugyanis a magyar hatósági intézkedéseknek köszönhetően lényegében drágábban vásárolják fel a termékeket, mint amennyiért értékesíteni tudják (ezt jól láthatjuk a fentebb kiemelt képeken is), mindannak ellenére, hogy elméletileg ezt a jelenséget megakadályozná a tisztességtelen piaci magatartást tiltó magyarországi törvény.

A nagyobb kiskereskedelmi láncok (mint például nálunk a Kaufland) persze nincsenek annyira rossz helyzetben, mint a sarki árusok, hisz erős lobbijuk van a kereskedelemben.

A Portfólió gazdasági újság elemzése is rámutat , hogy milyen különleges jelenségnek lehetünk tanúi: az árszabályozás hírére ezek a nagyvállalatok rögtön léptek és elérték, hogy csökkentsék némileg a beszerzési áraikat, a veszteség egy részét ugyanis rá tudták hárítani a beszállítókra, de csak olyan termékek esetében, ahol túlkínálat van a piacon, a versengés miatt pedig a beszállítók kénytelenek voltak rábólintani az alkura. A kisboltosoknak sajnos nem adatik meg az ilyen lehetőség, ők nem olyan gazdasági szereplők, akik ilyen megállapodásra képesek lennének, ennek hatására állt elő az a helyzet, hogy egy kiló cukor élelmiszeripari beszerzési ára 299 forint, de csak 261 forintért tudják eladni.

A sarki boltosnak tehát sok lehetősége nem marad, minthogy a nagy láncoktól vásárolja fel a kínálatát,

hiszen a nagy kereskedőknél alkalmazott hatósági árak számos esetben alacsonyabbak lesznek, mint amúgy a kisboltok beszerzési árai. Ennek hatására felmerült az aggály, hogy a kisboltosok fel fogják élni a készleteket, ezért történhet például az, hogy a nagy láncok mennyiségi korlátozást vezethetnek be, mint ahogy a magyarországi LIDL is tette .

„Kényszer szülte megoldás lesz némely kisbolt számára, hogy ne csak az élelmiszeripari beszállítóktól vásároljon, különben a végleges bezárás veszélye is fenyegetheti, hiszen három hónap túl hosszú időszak is lehet alapvető élelmiszerek veszteséges értékesítésére” – hangsúlyozta a Portfólió által megszólított szakértő, tekintve, hogy Magyarországon a kisboltosok a kötelező készletszintet beszerzési számlákkal kell igazolják, így nem tehetik meg, hogy kizárólag a multiktól vásárolják az árut.

Egy másik kirajzolódó következménye az árstopnak – ami a romániai vállalatoknak is egészen nagy érvágást jelentene –, az importdömping megjelenése

Szintén a nagyobb kiskereskedők javára áll a mérleg a hat termék után elkönyvelt veszteség kompenzációja terén. Míg náluk hatalmas a kínálat úgy a belföldi, mint a külföldi termékekből egyaránt, szinte észrevétlenül csempészhetik be az árstopon kívül álló termékeknél a bevételkiesést.„Nincs az a hatóság, aki ez ellen fel tudna lépni” – írják a Portfólió elemzői, akik leírják: a sarki kisboltosoknak nincs ilyen színes árukínálatuk, így sokkal nagyobb emeléseket kellene alkalmazniuk, amit nyilván nem tudnak megtenni, hiszen akkor rengeteg vásárlót veszítenek.

Ilyen körülmények között „nem lenne meglepő, ha megjelennének a közeli lejáratú importtermékek is – amit olcsón be tudnak szerezni – a kisboltok polcain, ezekre ugyanis le fognak csapni a kereskedők” – vélik az említett szaklapnak nyilatkozó szakértők.

A HVG -n arról lehet olvasni , hogy budapesti CBA üzletekben például egyre több spanyol sertéshúst lehet találni. Mint írják, az import hús nem jelent semmilyen hátrányt a vásárlóknak, csakhogy az olcsó import óriási érvágást jelent a már jó ideje csak önköltségi ár alatt értékesítő magyarországi termelőknek, vagy éppen azoknak az üzletláncoknak, amelyek vállalták, hogy polcaikra magyar élelmiszert tesznek.

A sertéstermelők dolgát az is nehezíti, hogy a takarmányárak folyamatosan nőnek, nem is beszélve az energia drágulásáról, ami csak tovább tolja felfelé az állattartók költségeit. Az államilag szabályozott piac így olyan feszített körülményeket teremt a kereskedelmi hálózatban, hogy az eladók kénytelenek lesznek olcsó külföldi árut keresni.

A sertéshúson felül a csirkemell árcsökkentése is komplex folyamatokat indít. A csirke ugyanis nem csak mellből és far-hátból áll, a combját is el kell adni, és ha az nem fogy majd annyira, akkor a kiskereskedők egyszerűen nem rendelnek belőle.

„Ezért is okoz komoly problémát az, ha beavatkoznak a piacba. Olyan tovagyűrűző hatások alakulnak ki, amihez szinte lehetetlen alkalmazkodni” – mondják a felkeresett kereskedelmi szereplők, akik szerint az állami szabályozásoknak még olyan hatásai is bekövetkezhetnek Magyarországon, amelyeket még nem látni.