Ezek voltak 2021 gazdasági legjei a Pénzcsinálók szerint

Az év teljesítménye: a gazdaságok gyors visszapattanása

A 2021-es gazdasági év olyan volt, mint a 2020-as esztendő második felvonása, amelyben valamilyen mértékben továbbra is minden a járványhoz kapcsolódik. Ennek a második felvonásnak az egyik legkellemesebb meglepetése mindenképp a gazdaságok gyors helyreállása. Ha ugyanis visszaemlékszünk a világjárvny kitörése utáni első pár hétre, akkor a hatalmas bizonytalanság és információhiány közepette még a nem annyira pesszimista elemzők is 2-3 évig tartó recessziótól, leálló gyáraktól, tömeges munkanélküliségtől rettegtek. Ehhez képest Románia gazdasága már az idei második negyedévben ledolgozta a járvány miatti gazdasági visszaesést, ami mindenképp megsüvegelendő. Ennek ellenére továbbra sem húzhatjuk ki magunkat: a gazdaságra leselkedő veszélyekkel és kockázatokkal továbbra is tele a padlás.

Az év balul sikerült táncprodukciója: a kereslet és kínálat egyensúlytalansága

2021 az egyensúlytalanságok éve is volt, amikor a kereslet és kínálat elengedte egymás kezét. Az RMKT Vándorgyűlésén Bálint Csaba , Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagjamondott ezzel kapcsolatban egy izgalmas hasonlatot: 2020-ban teljesen visszesett a kereslet, mivel senki nem utazott, az autók is az út szélén álltak. Ennek következtében a nyersanyagárak soha nem látott mélységbe zuhantak, korábban elképzelhetetlennek tartott negatív értékeket is elérve. A kereslet egyik napról a másikra összeesett, de ehhez a rugalmas mozgáshoz a kínálat sajnos nem tudott ugyanolyan ütemben alkalmazkodni. Ezt a kölcsönhatást valahogy úgy kell elképzelni, mint egy táncospár keringőjét:

A kínálat az öregúr, aki két lábbal a földön jár és nagyon komoly infrastruktúra korlátozza a lépéseit, vele szemben ott a kereslet, ami nagyon kilengő – olykor nagyon boldog, máskor nagyon depressziós – táncpartner. Ha ők közel állnak egymáshoz, akkor az áringások relatíve mérsékeltek, azonban, ha elengedik egymás kezét – így történt tavaly –, akkor egyszerűen összeesnek az árak. Az öregúr próbálta utolérni a keresletet, aki a gazdasági visszapattanás után később egy teljesen más irányt vett. A probléma az, hogy ebben az esetben „már nem tudják elengedni egymás kezét” (megfelelő kínálat nélkül nem tudod kielégíteni a robbanásszerűen növekvő igényeket). Tehát jelenleg ott állunk, hogy a két partner keze nagyon feszül, ezt a hatást tapasztaljuk napjainkban. Ezért (is) történt, hogy olyan nagy mértékben megdrágultak az építkezési alapanyagok, az elektronikai kütyük (a chiphiány miatt) és még sorolhatnánk.

Az év szorongását kiváltó jelensége: az energiaárak drágulása

Mondhatnánk azt is, hogy 2021 a magas számlák, vagy a hosszan kígyózó sorok éve volt. A földgáz és a villamosenergia hihetetlen mértékű drágulása mindenkit rosszul érintett, nem is beszélve arról, hány vállalkozás és üzem húzta le a rolót a tarthatatlan számlák miatt. Mindennek pedig van egy kellemetlen előzménye: a villamosenergia piac liberalizálása, amelyet nyugodt szívvel nyugtázhatunk káoszként. A romániai lakosok nem értették, hogy mi a teendőjük, a kérdéseikkel pedig az ügyfélfogadó irodákba siettek, ahol nem bírták kezelni a rájuk zúduló embertömeget, így óriási sorok kígyóztak hétköznaponként. Nem csoda tehát, hogy a közvélemény úgy érezte, a hatalmas mértékű drágulás mögött a szabadpiaci körülmények állnak.

Egyrészt az igaz, hogy a liberalizáció bizonyos fokú áringadozást eredményez, hiszen a szolgáltatók között ki kellett alakuljon egy teljesen új ársáv, másrészt ez azért ennél sokkal bonyolultabb, hisz nemcsak országos szintű jelenségről van szó. A fentebb említett kereslet-kínálat egyensúlytalanság nagymértékben hozzájárult ehhez a helyzethez, hiszen a gazdaság gyors visszapattanása óriási mértékű energiafogyasztással járt. Erre rájönnek olyan múltbéli, helytelen politikai paradigmák, amelyek miatt Románia nem tudta kihasználni az energiaforrások szempontjából kedvező potenciáit.

Az év legkellemetlenebb vendége, aki ráadásul még egy jó darabig marad is: az infláció

A globálisan tapasztalható drágulási hullámnak éppen a fenti tényezők ágyaztak meg: (1.) a hatalmas kormányzati mentőcsomagok hatására nőtt a globális kereslet, ami óhataltanul áremelkedéshez vezet, (2.) emelkedtek az energia- és nyersanyagárak, ami a legtöbb iparágra hatással van, ráadásul (3.) a globális ellátási láncokban is komoly fennakadások alakultak ki. A jegybankok máris léptek a pénzromlás ütemének kordában tartása érdekében, a feladvány viszont nem túl egyszerű, mert ha túl agresszíven avatkoznak be, az a gazdaság teljesítményére lehet negatív hatással. Ami biztos: a magas infláció a jövő év elején még biztosan velünk marad, így tovább rontja a háztartások vásárlóerejét és a vállalatok pénzügyi helyzetét.

Az év szimbolikus ügye: az országos helyreállítási terv

Egy jól működő államban az országos helyreállítási tervhez (PNRR) hasonló programoknak nem szabadna szerepelniük egy hasonló listán. Még akkor sem, ha közel 30 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásról és olcsó hitelről van szó. Románia viszont ebben a tekintetben is különutas pályán sodródik, és legalább három oka van annak, hogy a PNRR egyértelműen az év szimbolikus ügyévé vált:

• Románia komoly kudarcokat élt meg az EU-s pénzek lehívásában, az újabb lehetőségek elszalasztásának hírére tulajdonképpen a teljes közvéleményt dühkitörés kerülgeti.
• Az ország modernkori történelmében még soha nem rendelkezett komolyan vehető, több évre szóló országstratégiával, vagy legalább jól meghatározott céllal.
• Az EU határozottan letette a garast a zöld átállással kapcsolatos célkitűzései mellett, ha Románia nem tud felnőni ehhez a feladathoz, annak komoly társadalmi ára lehet, ami akár szélsőséges politikai mozgalmak további erősödéséhez vezethet.

Ahogy viszont az errefelé lenni szokott, a nagy tét nem a színvonalas szakmai vitáknak, hanem elsősorban a politikai sárdobálásnak ágyazott meg – legalábbis ezek maradnak emlékezetesek. A PNRR kidolgozásakor az akkor még kormánykoalíciót alkotó PNL és USR azért nem volt hajlandó tárgyalni a legnagyobb parlamenti párttal, a PSD-vel, mert a szociáldemokraták politikusait több nyilatkozatban is alkalmatlannak nevezték hasonló munka elvégzésére, a PSD pedig minden kommunikációs fortélyt bedobott annak érdekében, hogy teljes kudarcnak állítsa be a helyreállítási tervet. Időközben kormányváltásra is sor került, és az előzményeket figyelembe véve teljesen abszurd, hogy a PSD és a PNL immár közösen kell boldoguljon a több ezer oldalas dokumentum gyakorlatba ültetésével. Közben Románia már meg is kapta az EU-s helyreállítási alapból származó első részletet, 1,8 milliárd eurót.

Az év szava: mémrészvény

„Szia, anya, nem tudok jönni vacsorázni. A fiúkkal épp most taszítunk csődbe egy hedge fund-ot.”

Amennyire viccesnek szánta a fenti mémet a szerzője, annyira frappánsan foglalja össze az év egyik legmeghökkentőbb tőkepiaci eseményét. Január végén a tőzsdék szárnyalásán nevelkedett kisbefektetők hordába szerveződve kényszerítették térdre a Wall Street jónéhány nagyágyúját. Pedig nem volt más a kicsik kezében, mint egy tőzsdei kereskedésre alkalmas, most már bárki számára könnyen elérhető applikáció, na meg egy közösségi oldal, ahol jól célzott támadást indítottak azok ellen a hedge fundok ellen, amelyekről úgy gondolták, hogy beleköpnek a levesükbe.

A történet lényege, hogy a kisbefektetők Redditen egyeztek meg arról, tömegesen elkezdik vásárolni szinte semmit nem érő vállalatok részvényeit. Az akció célja az volt, hogy a részvények tömeges vásárlása nevetségesen magas szintre, az egekbe röpítse az adott árfolyamokat. Ez egyrészt jó pénzkereseti lehetőség, de a közösségi médiában tapasztalható reakciók alapján tömegesen voltak olyanok is, akik csupán a vicc kedvéért vették részt a „buliban” – innen jön a mémrészvény kifejezés is. A történet akkor vett nagyon éles fordulatot, amikor néhány hedge fund menedzser megérezte a vérszagot, és a nyilvánvalóan messze túlárazott részvények shortolásával akarta elrontani a kicsik szórakozását. A feldühödött kicsik hadjáratot indítottak, amihez még Elon Musk is csatlakozott. Megüzenték, hogy ők sokkal tovább bírják, mint ameddig a hedge fundok fizetőképesek tudnak maradni. A történet végkifejlete ismert: akkor nekik lett igazuk.

Az év új őrülete: az NFT

A kriptopénzek világával párhuzamosan teret hódított egy teljesen új jelenség, ami eleinte egy kész átverésnek tűnt, de mégis meghódítja a világot.Az NFT alapját ugyanúgy a blokklánc technológia képezi, mint például a bitcoin esetében, csak ezt inkább egy virtuális tokenként kell elképzelni, amelyet digitális eszközökhöz – képekhez, videókhoz, animációkhoz vagy hangfájlokhoz rendelnek hozzá. A blokkláncban minden információt látni lehet arról az eszközről (az alkotás dátuma, a tulajdonos neve, adás-vétel stb.), ami óriási lehetőségeket tartogat például a zenei és képzőművészeti ágazatban, hiszen jóval megkönnyítheti a tulajdonjogok körüli mizériát. A „gond” csupán az, hogy az alkotók mellett lényegében bárki készíthet NFT-t, csak egy digitális pénztárca, egy regisztráció, kreativitás és egy szekér szerencse kell hozzá, hogy a befektetők fantáziát lássanak az adott „műben”. Na, meg persze, a hírnév sem egy elvetendő dolog, ezért történhetett például, hogy a katasztrófalányként elhíresült mémen szereplő (már felnőtt) nő hatalmas pénzt kaszált az eredeti kép eladásával. De vannak ennél sokkal hajmeresztőbb történetek is: egy amerikai rapper NFT-ként értékesítette azt a hangfelvételt, amin azt lehet hallgatni, ahogy a kedvesével szeretkezik.

Az év elszállása(i): a szupergazdagok

A járvány gazdasági hatásainak kezelésére globálisan bedobott kormányzati és monetáris politikai intézkedések miatt létrejött pénzbőség nagyon jót tett a tőzsdéknek, azon belül is főként a technológiai részvényeknek. A Bloomberg milliárdos ranglistáján szereplő tíz leggazdagabb ember közül nyolc már valamilyen technológiai vállalathoz köthető. A szupergazdagok közül ebben az évben ketten is kiemelkedtek azzal, hogy a hatalmas vagyonukkal – kis túlzással – immár alig találnak földi kihívásokat, és sokkal távolabbi célokat fogalmaznak meg.

Egyikük Jeff Bezos , az Amazon alapítója, aki néhány héttel azután, hogy júliusban visszalépett a vállalat vezérigazgatói pozíciójától, már saját űrturisztikai cége, a Blue Origin New Shepard nevű hordozórakétájának fedélzetén érte el pár percig a világűrt, majd tért vissza szerencsésen a Földre. Igaz, sokan kérték, hogy ne engedjék neki. Bezos nagy ellenfele az űrversenyben minden bizonnyal az az Elon Musk lesz, akit idén a Time magazin Az év emberének választott, és akinek a vagyona nagyjából 128 milliárd dollárt nőtt idén. Ez elég nagy összeg ahhoz, hogy Musk bátran beszélhessen arról, hogy újra embert küld a Holdra és kolonizálni kellene a Marsot. A világűr határán, meg úgy általában mindenféle határokon átröpködő milliárdosok jelensége persze nem teljesen új, viszont az egyértelmű űrháborúba lépő szupergazdag magánszemélyek idén mindenképpen új szintre léptek.

Az év robbanása: az elektromos autók térhódítása

Bátran kijelenthetjük, hogy az elektromos autók világa már nem csupán valami amerikai science-fiction. Az év első felében láthattuk, szinte megduplázódott az elektromos járművek eladása Romániában 2020-hoz képest, a tendencia pedig nem lassult, hisz óriási az igény a kifejezetten elektromos autók vásárlását célzó Rabla Plus állami programra, amelynek – mondanunk sem kell – nagyon hamar kifogytak a költségvetési forrásai. Itt nem arról van szó, hogy a romániai lakosság felhagyott a Németországból importált, olcsó, gázolajjal működő autókkal, hanem többen inkább a „jövőbe fektetnek be”. Azt is látjuk (igaz EU-s nyomásra), hogy Románia a maga tempójában, de kezdeményezett egy sor olyan intézkedést, amelynek később nagy hatása lesz a gépjárműpark kicserlélődésében. Az egyik ilyen fontos előrelépés, hogy az elektromos autók zöld rendszámtáblát fognak kapni, ami egy sor kedvezménnyel jár majd a többi autóhoz képest. Ugyanakkor már az is nagy szó, hogy a romániai közintézmények többségénél elektromos töltőállomásokat állítanak fel.

Az év színjátéka: a City Insurance összeomlása

(Mély levegő). Egyszer volt, hol nem volt egy Románia nevű ország, melynek lakói sokat szenvedtek a kevésbé fejlett közúti infrastruktúra miatt. Ennek az lett a következménye, hogy a sofőrök nagyon türelmetlenül, dühöngő orkánként száguldanak az utakon, rengeteg balesetet okozva nap, mint nap. A fővárosban székelő királyok ezért kénytelenek voltak olyan törvényt hozni, ami miatt minden polgár kötelező gépjármű-biztosítást kell kössön, mert túl sok kárt okoznak embertársaiknak.

Élt ebben az országban ugyanakkor néhány furfangos ember is, akik úgy gondolták, megcsinálják az évtized üzletét: létrehozták a City Insurance nevű társaságot, amely folyamatosan áron alul kínálta a biztosításokat, így csakhamar az ország vezető kötelező gépjármű-biztosítóivá váltak. És bár a pletykák szerintkellő befolyással bírtak a királyok udvarában, a cég lufija végül mégis kipukkant. Mivel az éves bevételük közel sem állt a kiadásaik mértékéhez, sokszor késlekedtek, vagy nem tudtak fizetni a pórul járt polgároknak. 2021-ben a királyok végül megelégelték a fedezet nélkül működő cég tevékenységét, eljárást indítottak ellenük, majd megvonták az engedélyüket. Így történt tehát, hogy Románia lakosai a dráguláshullám közepette még a kötelező gépjármű-biztosításokért is sokkal többet kell fizessenek, a piaci standardoknak megfelelően.