Kik számára érhetők el a magyarországi nyugdíjak és a nyugdíj előtakarékosságok?

Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, hogy a román állampolgárok számára Magyarország az egyik legkézenfekvőbb célország, ha külföldön szeretnének munkát vállalni. Ezt csak könnyítheti, ha beszélik is a nyelvet. Bár a számok azt mutatják, hogy Magyarországon munka céljából letelepedni mára már közel sem annyira vonzó, mint akár tíz évvel ezelőtt volt, a román állampolgárok és munkavállalók még mindig magasan reprezentáltak az országban. Nekik próbáltuk meg összefoglalni, hogy milyen feltételek mellett, illetve hogyan válnak nyugdíjra jogosulttá, valamint ejtünk néhány szót a nyugdíj előtakarékosságokról is.

Ki jogosult magyar nyugdíjra?

Magyarországon az 1957 után születettek számára a nyugdíjkorhatár hatvanöt év. Öregségi teljes nyugdíj húsz, résznyugdíj pedig tizenöt év szolgálati idő után jár. A harmadik típus a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, ezt azonban e cikkben nincs lehetőségünk körbejárni, cserébe az Államkincstár honlapja meglehetősen kimerítő tájékoztatást ad róla. Nagy általánosságban mégis negyven év munkaviszonyról beszélünk ezzel kapcsolatban.

Mi a helyzet az Európai Unió állampolgáraival?

A csatlakozás előtt a nemzetközi nyugdíjügyeket kétoldali megegyezések szabályozták, a harmadik (nem EU-s) országok esetében ez még most is így van. Ma azonban a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók esetében már az Európai Unió Tanácsa által meghatározott irányelv érvényes. E szerint a nyugdíjhoz való jogosultság nem kötődik nemzeti állampolgársághoz: uniós állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát bármely közösségbeli országban, és ennek megfelelően jogosultak nyugdíjra is.

A mi esetünkben a Magyarországon töltött szolgálati idő minimum egy év. Ezen felül az adott országok illetékes hivatalai, miután egymástól kikérték a szükséges adatokat, megállapítják a tényleges szolgálati időt. Nagy könnyebbség, hogy a más-más országokban ledolgozott éveket összeadják. Például ha valaki huszonöt évet dolgozott Romániában, ötöt pedig Magyarországon, és jelenleg ismét Romániában él, akkor a román Országos Nyugdíjpénztár harminc évben határozza meg a szolgálati idejét.

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2019-ben 21.017 román állampolgár tartózkodott Magyarországon, közülük 8.000 volt munkavállaló (ebben a számban nem szerepel a kölcsönzött munkaerő). Bár ez utóbbi szám nyilván nem tükrözi a valóságot, azért azt érzékelteti, hogy jelentős azoknak a száma, akik a jövőben jogosultak lehetnek magyar nyugdíjra.

Kik az illetékes szervek?

A magyarországi nyugdíjügyekkel a Maros és a Kolozs megyei nyugdíjpénztárak foglalkoznak, Magyarországon a Magyar Állami Kincstár (MÁK). Az Uniós csatlakozás után nem sokkal az egész procedúra egy ideig még elég megterhelő és lassú volt, ehhez képest ma már meglehetősen gördülékenyen folyik. Amint fölvettük a kapcsolatot a két említett romániai hivatal egyikével, ők tovább küldik a kérvényt a Magyar Állami Kincsárhoz (MÁK), amivel együtt közlik a kérvényező romániai szolgálati idejét is.

Nagyon fontos tudni, hogy az ügyintézéshez nincsen szükség se a magyar, se a román nyelvű dokumentumok hivatalos fordítására. Az eredeti papírokat helyben beszkennelik vagy lefénymásolják, és azonnal vissza is adják. A MÁK magyar nyelvű határozatot ad ki, amit aztán megküld a romániai hivatalnak. A mára kialakult, az EU által felügyelt rendszer jelentősen megkönnyíti az jogigénylés folyamatát, mivel a hivatalos fordítások és a külföldi személyes ügyintézés komoly anyagi terhet rónának a kérvényezőkre, és ennek sokan kárát látták a múltban.

Mit kell tudni a magyar nyugdíjról?

A magyar nyugdíj átlagértéke 142.000 forint, ami 1.939 lejnek felel meg. Mint tudjuk, az átlagolás sokszor csalóka tud lenni, mivel elég, ha néhány kirívó szám szerepel a sorban, és máris a valóságtól némileg eltérő képet kapunk. Nincs másképp ez a statisztikai adatok közlésekor sem, és ezt a politikusok is jól tudják. Ezért is fontosabb, mondhatni pontosabb adat a medián , vagyis középérték: a sorba rendezett adatok közepe, amely a sorba rendezett adatokat két egyenlő részre osztja. Ez esetünkben 127.000 forint, vagyis 1.735 lej.

A magyar nyugdíj sokak fejében még mindig lényegesen komolyabb vásárlóerőt képvisel a románnál. Ez így is volt tíz-tizenöt évvel ezelőtt, mára azonban a két országban a helyzet meglehetősen kiegyenlítődött. Az Eurostat adatai szerint ma az átlagos öregségi nyugdíjak európai összehasonlításban számított vásárlóereje 51%, ami sajnos visszaesés a 2014-es 55%-hoz képest. A legtöbb magyar nyugdíjas helyzete tehát egyre nehezebb, és sajnos a jövő sem túl kecsegtető.

Hogyan növelhető a nyugdíj értéke?

Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy a mai nyugdíjrendszerek erőforrásai végesek, bármelyik országról is beszélünk. Európa minden állama számára égető probléma a lakosság elöregedése. Ennek következményét nem nehéz megérteni: kevesebb a munkavállaló, több a nyugdíjas, tehát egyre kevesebb embernek kell eltartania egyre többet. Az elmúlt évtizedekben vadabbnál vadabb elméletek születtek arról, hogy melyik kormány mikor fogja bejelenteni, hogy többé nem létezik a nyugdíj fogalma, nincs rá keret – jó lenne, de sajnos nem megy. Természetesen ennél azért összetettebb a helyzet, és egy ország nyugdíjellátásának összeomlása nem csak az adott kormány, de az Európai Unió számára is a katasztrófával lenne egyenlő, így ennek elkerülésére egészen biztos, hogy minden tőlük telhetőt megtennének (gondoljunk csak a 2010-es görög válságra). Az viszont egyértelmű, hogy a mai nyugdíjakból egyre nehezebb tisztességesen megélni, ezért kulcsfontosságú, hogy már az öregségi nyugdíj korhatára előtt gondoljunk a nyugdíjat kiegészítő bevételre.

2011 óta Magyarországon a nyugdíjrendszer kétpilléres; az első a pillér az állami nyugdíjrendszer, a második pillér pedig az önkéntes, kiegészítő pillér. Ez utóbbiba beletartozik mindegyik intézményes nyugdíj előtakarékossági forma : a tőkefedezeti magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíj, az ún. adótámogatott nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjbiztosítás (ÖNYP), valamint a nyugdíjbiztosítás.

Ezek közül a magyar állam az önkéntes nyugdíjpénztárt, a nyugdíj előtakarékossági számlát és a nyugdíjbiztosítást ismeri el és támogatja 20%-os adójóváírással.

Hogyan választhatunk megfelelő előgondoskodási biztosítást?

A megfelelő csomag kiválasztása a legtöbb ember számára komoly utánajárással és még több stresszel járhat. Ha elromlik a sütőnk, gázszerelőt hívunk, ha betört a telefonunk képernyője, elvisszük a szervizbe – ugyanezen logika alapján a pénzügyeink tisztában tartása érdekében is szakemberhez kell fordulnunk. Senkitől nem várható el, hogy mindenhez értsen. Csak egy példa: ma több mint 50 nyugdíjbiztosítás érhető el Magyarországon, ezt pedig csak az látja át biztonsággal, aki napi szinten foglalkozik velük. Érdemes valóban komoly szakemberhez fordulni. Abban az esetben, ha személyes ismerősünk szakmabeli, fontos mérlegelni, hogy mennyire ért hozzá, illetve hogy valóban szeretnénk-e keverni a magánéletünket a pénzügyeinkkel.

Mivel hosszútávú, átlagosan 15-20 éves futamidejű szerződésekről van szó, fontos, hogy jól nézzük át szakértővel a portfóliót, és ne engedjük, hogy sürgessenek, mert olyankor a legvalószínűbb, hogy olyan impulzív döntést hozunk, amit később megbánunk. Ez egy komoly elköteleződés, amin milliók múlhatnak, nem is beszélve a sok átalvatlan éjszakáról.

A nyugdíjbiztosítások egyes jellemzőire vonatkozó elvárásairól egyébként 2014-ben adott ki egy dokumentumot a Magyar Nemzeti Bank, amiből szintén sokat tanulhatunk. Ez az ajánlás hivatott fölállítani azokat a követelményeket, amelyek az állami adótámogatás föltételéül szolgálnak.

Hogyan lehet tag román állampolgár?

Uniós állampolgárok minden különösebb akadály nélkül tagjai lehetnek magyarországi nyugdíjbiztosítónak. Amire szükségük lesz: belépési nyilatkozat; az okmányaik másolata; azonosítási-, és pénzmosási nyilatkozat; Magyarországon kiállított letelepedési, tartózkodási papírok. Ezek birtokában máris köthetnek bármilyen megtakarítást – pl. szabadon felhasználhatót vagy nyugdíjbiztosítást –, illetve beléphetnek az önkéntes nyugdíjpénztárba. Ahogy föntebb említettük, e három öngondoskodási termék esetén a magyarországi jövedelmük után adójóváírást is kapnak, természetesen csak ha ott adóznak. Ezt ilyenkor az állam utalja vissza a biztosítónak.