Lehet, hogy nem is a vállalatoknak fog a legjobban fájni a szolidaritási adó?

Egészségügyi és oktatási beruházásokra fordítanák az RMDSZ által szorgalmazott szolidaritási adóból befolyó összegeket – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta , elképzelésük szerint a 100 millió eurós forgalmat lebonyolító állami és magánvállalatoknak az éves forgalmuk 1%-ának megfelelő összeget kellene befizetniük szolidaritási adóként. Elmondása szerint ezt az többletadót ideiglenes jelleggel, egy évre vezetnék be.

Mint arról már írtunk, az RMDSZ által kezdeményezett adóról már a kormány szintjén is zajlottak tárgyalások, az elképzelést a PSD támogatja, a PNL viszont nem. Az intézkedéssel kapcsolatban egyre több szakember is megszólal, akik jellemzően inkább kritizálják a többletadó bevezetését, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a végén a vállalatok az állampolgárokkal fogják „kifizettetni” a többletköltségeiket.

Kelemen Hunor viszont éppen azzal magyarázza a szolidaritási adó szükségességét, hogy az infláció és az emelkedő energiaárak miatt sokan nehéz helyzetbe kerültek, és az államnak szüksége van pluszbevételre, hogy segíteni tudja a támogatásra szorulókat, ugyanakkor a stratégiai fontosságú területeket érintő beruházásokat sem hanyagolhatja el. A szolidaritási adóból befolyó pénzt egészségügyi és oktatási beruházásokra költenék, nem állandó kiadásokra fordítanák – nyomatékosította.

Az RMDSZ elnöke elmondta, tárgyalni kell még a kezdeményezésről az üzleti szféra képviselőivel is. „Voltak már kisebb egyeztetések, egyesek könnyebben elfogadják, mások nehezebben” – fogalmazott. Hozzátette, a koalíciós partner PNL is vonakodik még, de a tárgyalások folytatódnak. „Ha konszenzusra jutunk, megvalósítjuk, ha nem, akkor más bevételi forrást kell találni, mert adóemelést senki nem szeretne” – mondta még Kelemen Hunor.

A PNL vonakodik

Az elképzelésről már a PNL elnöke, Florin Cîțu is nyilatkozott röviden. Elmondta, hogy nem ért egyet „az ilyen jellegű adókkal” (szerk megj.: üzleti forgalomra kivetett adók). „A jelenlegi gazdasági kontextusban nem indokolt az ilyen adók bevezetése, amikor 2 hónapig lezártuk a gazdaságot, éppen az ilyen vállalatok tartották fenn a költségvetést. Nincs helye ilyen adónak” – mondta Cîțu, aki azt viszont hozzátette, hogy a koalíciós partnerek ennek ellenére támogatják az elképzelést.

Közel 300 vállalatot érinthet

Közben az Economedia gazdasági portál azt is összegyűjtötte, hogy az intézkedés hány vállalatot érinthet. A portál számításai szerint a 2020-as pénzügyi jelentések alapján Romániában 317 olyan vállalat van, amelynek az üzleti forgalma meghaladta a 100 millió eurót. Amennyiben ezek a vállalatok jövőre valóban szolidaritási adót fizetnének, akkor a költségvetés a 2020-as pénzügyi jelentésekből kiindulva körülbelül 5,6 milliárd lej plusz adóbevételhez jutna. Az Economedia a 2020. december 31-én érvényes euróárfolyammal számolta, mi alább a tíz legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatot mutatjuk, a teljes listáért kattintsatok ide .

A portál példákkal is szemlélteti, hogy mit jelentene a nagyvállalatok számára a szolidaritási adó bevezetése a gyakorlatban. A legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező romániai vállalat, az Automobile Dacia éves üzleti forgalma 18,3 milliárd lej volt 2020-ban. Az erre kivetett 1%-os szolidaritási adó nyomán a vállalat 183 millió lej többletadót kellene befizessen az államkasszába (a 2020-as pénzügyi eredmények alapján számolva). A másik nagy autóipari vállalat, a Ford Románia az Economedia számításai szerint 124 millió lej körüli szolidaritási adó befizetésére számíthat.

Az intézkedés legnagyobb vesztese az OMV Petrom lenne, amely a két jelentős árbevétellel rendelkező vállalata révén (OMV Petrom és OMV Petrom Marketing) több mint 290 millió lej szolidaritási adót kellene befizessen.

Az állami vállalatok helyzete összetettebb lehet, hiszen annak a Romgaznak is 39 millió lejes szolidaritási adót kellene fizetnie, amely jellemzően a nyereségének túlnyomó részét éppen az államnak fizeti ki osztalékként. A Nuclearelectrica is 24 millió lejt kellene fizessen a tavalyi pénzügyi jelentéséből kiindulva, de még a pénzügyi szempontból nem túl rózsás helyzetben lévő CFR Călători is 18 millió lejes többletadó befizetésére számíthat. Az üzleti forgalomra kivetett adóval kapcsolatban egyébként éppen ez lehet az egyik legjogosabb kritika, hogy azokat a vállalatokat is megsarcolja, amelyek ugyan nagy üzleti forgalmat generálnak, de veszteségesen működnek, így még tovább rontja azok pénzügyi helyzetét.

Az emberek fizethetik meg az árát

Lucian Croitoru , a Román Nemzeti Bank kormányzójának tanácsadója Facebook bejegyzésében kritizálta a szolidaritási adót. Kiemelte, hogy az új többletadónak csupán csak a bevezetésének első évében tudna érdemi hatása lenni. „Az első évben, az intézkedés meglepő jellege miatt, a 100 millió eurónál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatok fizetni fognak valamennyit. Azután viszont a szolidaritási adóból származó bevételek virtuálisan egyenlőek lesznek a nullával” – írta Croitoru, aki magyarázata szerint arra számít, hogy amennyiben az intézkedés több éven át érvényben lesz, az igazgatótanácsok feldarabolhatják a vállalatokat annak érdekében, hogy több, de a 100 millió eurós forgalmat el nem érő cég születhessen, amelyek mentesülnek az adó befizetése alól.

Szintén Facebookon kritizálta az új különadót Gabriel Biriș adótanácsadó is. A korábban államtitkárként is dolgozó szakember úgy fogalmaz, hogy a szolidaritási adót a nevével ellentétben igazából nem a nagyvállalatok, hanem a „nép” fogja megfizetni. „Romániában 100 millió euró feletti üzleti forgalommal az energetikai, a kiskereskedelmi és a telekommunikációs vállalatok rendelkeznek – ezek olyan cégek, amelyeknek tevékenységéből adódóan nem okoz gondot, hogy a megnövekedett költségeiket a vásárlókkal fizettessék meg. Tehát a 'nép' fog fizetni” – írja Biriș, aki megjegyzi, hogy a szolidaritási adó által várhatóan érintett nagy exportőrök, mint a Dacia, a Ford Románia vagy egyéb ipari vállalatok, amelyek az elmúlt időszakban jellemzően szenvedtek, várhatóan „összeszorított fogakkal”, de fizetni fognak. Biriș ugyanakkor megjegyzi, hogy a több ezer munkahelyet biztosító vállalatok mindeközben nulla új beruházást fognak megvalósítani.

Az IMF kifejezetten ajánlja a szolidaritási adók bevezetését

Miközben Romániában a szakemberek kritikusan viszonyulnak az intézkedéshez, az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetek, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kifejezetten támogatják a magas keresetű magánszemélyekre és a válság alatt is jól teljesítő vállalatokra kivetett extraadó bevezetését. Az IMF azon az állásponton van, hogy az ideiglenesen bevezetett szolidaritási adó egyrészt arra jó, hogy csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket, másrészt megnyugtatja a válság által leginkább sújtottakat, és azt az üzenetet is hordozza, hogy a járvány elleni küzdelemből minden társadalmi réteg kiveszi a részét.

A Financial Times üzleti lapnak az IMF adóügyekért felelős vezetője, Vitor Gaspar egyenesen azt mondta, hogy a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelésének még akkor is van értelme, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség, hiszen a szolidaritási adó növelheti a társadalmi kohéziót. Sőt, Joe Biden megválasztása után még a világ legnagyobb gazdaságában, az Amerikai Egyesült Államokban is egyre inkább terítékre kerül a nagyon gazdag magánszemélyeket sújtó adó bevezetése.

A politikai nyilatkozatok alapján az is elképzelhető, hogy Romániában a nagyvállalatokra vonatkozó szolidaritási adó kivetése valamiféle luxusadó bevezetésével csomagban történne. A témát főként a PSD elnöke, Marcel Ciolacu tartotta melegen az elmúlt napokban, aki szerint a magas jövedelműeknek, a „luxus körülmények” között élőknek többletadót kellene fizetniük (ezt a többletadót egyébként a PSD elnöke már sokféleképpen nevezte, a luxusadó mellett vagyonadónak, sőt szolidaritási adónak is), hogy így támogassák a szegényebbeket. Visszatérő probléma volt viszont, hogy a nyilatkozatok során – mint ahogy arra a Szabad Európa romániai portálja is rámutat – Ciolacu rendre nem tudta meghatározni az érintettek körét, legfennebb csak a medencés házak, jachtok vagy luxusautók emlegetéséig jutott.

A Tax Foundation szerint egyébként Európában jelenleg mindössze 3 olyan OECD-tagország van, amelyben 2020 decemberében érvényben volt valamilyen vagyonadó: Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban. Két másik országban, Olaszországban és Franciaországban bizonyos javakra van kivetve vagyonadó – mint például az ingatlanok.