Teszáriék 625 millió euróért adták el a magyarországi Digit egy NER-közeli vállalatnak

A már márciusban beharangozott felvásárlás immár kötelező érvényű lett: a nagyváradi származású Teszári Zoltánhoz tartozó távközlési konzorcium végérvényes megállapodást kötött a 4iG Nyrt.-vel a Digi magyarországi érdekeltségeinek eladásáról.

A korábbi hírekhez képest most az az újdonság, hogy nyilvánossá tették a tranzakció összegét is: a Digi 625 millió euróért cserébe vonul ki Magyarországról , az ügylet végére pedig 2022 januárjában kerülhet pont, ha minden hatósági vizsgálat lezárul. A Budapesti Értéktőzsde még tavasszal indított átvilágítást a Digi szerződéskötési folyamataival kapcsolatban, ez zárult le most novemberben, és emiatt húzódott ilyen sokáig az adásvétel hivatalos bejelentése.

A magyarországi 4iG a felvásárlással kapcsolatban nem veti véka alá a hosszútávú elképzeléseit, miszerint így a legnagyobb magyar távközlési szolgáltatóvá válnak, mi több, a nyugat-balkáni távközlési piacra is betörnének. De ne szaladjunk ennyire előre.

A Digi egy egész birodalmat épített Magyarországon, most meg teljesen kivonulnak

A Digi 23 éve van jelen a magyar piacon, ez idő alatt pedig jelentős szolgáltatóvá nőtte ki magát. A portfóliójában szerepelt minden, amit egy távközlési szolgáltató biztosíthat: kábeles és műholdas televíziós szolgáltatások, vezetékes és mobil hálózatok, illetve internetszolgáltatás is. A Digi Magyarország mobilpiaci terjeszkedése nem volt elsöprő, de ők voltak az elsők a legnagyobb sávszélességű Fiberlink 10G szolgáltatás bevezetésében, így az internetszolgáltatás területén a technológiai fejlődés egy teljesen új fejezetét indították el. A magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján a Digi a második legnagyobb a magyarországi piacon (részesedés alapján), ezt pedig főként a televíziós- és szélessávú internetszolgáltatásoknak köszönhetik.

De hogy a vállalatnak konkrétan mekkora tere volt a magyar piacon, az is jól tükrözi , hogy 2020-ban az előfizetőik száma országosan elérte az 1,1 milliót, a Digi magyarországi tevékenysége körülbelül 70 milliárd forintos (193 millió euró) bevételt termelt, ami után 19 milliárd forintos (54 millió euró) adózás előtti nyereséget szereztek.

A kivonulás lehetséges okairól már a cikk kezdetén beszúrt összefoglalóban is írtunk: az első forgatókönyv szerint az RCS & RDS számára rendkívül kedvező lehetett a felkínált összeg, tehát „érdemes” volt nekik elfogadni. A másik – és egyben valószínűbb -magyarázat, hogy bár a Digi ambiciózusan terjeszkedik, Magyarországon folyamatosan szembe széllel találkoztak a piacon. Ennek az egyik legjobb példája, hogy kizárták őket a mobilpiaci szempontból kulcsfontosságú 5G frekvenciaárverésből, ami miatt be is perelték a magyar állami hatóságokat, de idén februárban elvesztették ezt az ügyet. A Digi itt nem állt meg és egészen az Európai Bíróságig ment.

A Digi Európai Bírósághoz továbbított jelentésében az áll, hogy a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2019 szeptember 13-án kiadott elutasító rendelete szubjektív vádak alapján született, az aukción való részvételükön a benyújtott dokumentációjuk minden követelménynek eleget tett.

A magyar hatóságok lényegében azt kifogásolták, hogy az árverésen a Digi Communications NV (Hollandiában bejegyzett anyacég) vett részt, ezzel pedig azt feltételezték, hogy a Digi Magyarország esetleges kizárását előzte meg a cégcsoport, lévén, utóbbi esetében bizonyos jogsértések merültek fel egy kisebb cég felvásárlása körül. A Digi itt azzal védekezik, hogy a jogsértésről nincs jogerős versenyhatósági határozat, tehát a magyar hatóságok feltételezése téves. Csakhogy a hatóságok szerint a Digi Communications nem tudta volna a szükséges távközlési szolgáltatásokat biztosítani, hiszen Magyarországon nincs szolgáltatóként regisztrálva, nem rendelkezik infrastruktúrával és sávszélesség frekvenciákkal.

Mindenesetre, a Digi most már végleg elengedte Magyarországot, de a nyugatról nem mondtak le

Nagyon érdekes, ahogy a tranzakció megerősítésekor Serghei Bulgac , a Digi Communications vezérigazgatója fogalmaz: „Magyarország egy olyan piac, ahol a cég eddigi életének jelentős részében aktívak voltunk. A helyi csapattal együtt egy olyan vállalkozást építettünk, amelyre nagyon büszkék vagyunk. (…) Tekintettel azonban stratégiánk nyugat-európai piacok felé történő átorientálására, ideje hagyni, hogy a 4iG partnerünk vigye tovább ezt a történetet. Bízunk abban, hogy folytatják, amit elkezdtünk, és tovább növelik a szolgáltatás sikerét.”

A nyugat-európai átorientálódás egyelőre annyit jelent, hogy ezúttal Portugáliában próbálkoznak terjeszkedni, erről pedig november első felében írt a Hotnews portál . A Digi jelentéséből kiderült, több rádiófrekvenciát is sikerült megvásárolni a portugál piacon, melyeket december 22-étől kezdődően használhatnak.

A cég egyébként jelentős pozíciót tölt be Spanyolországban, a cégcsoport üzleti forgalma Románia után itt a második legnagyobb: az összbevételük 26%-a származik erről a piacról. Ezt követte Magyarország 14 százalékkal, majd Olaszország 2 százalékkal.

De térjünk vissza picit Magyarországra: kik állnak a 4iG mögött?

A Telex épp nemrég közölt cikket arról , hogy milyen gyors ütemben formálódik a 4iG telekommunikációs kisgömböce. Igazából a Digi Magyarország felvásárlása csak egy kis csepp a tengerben, hiszen számos más telekommunikációs vállalkozás a portfóliójukhoz tartozik. Ami azonban a leginkább felkeltette a magyarországi újságírók figyelmét, hogy a 4iG nemrég többségi tulajdonrészhez jutott az állami Antenna Hungária Zrt-nél, a megállapodást pedig Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel kötötték.

Mint írják, eddig teljesen elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy magánkézben álló cég holdudvarába gyúrnak össze „mindenféle nemzetbiztonságilag is létfontosságú eszközt, olyan hálózatot, ahol a villamosenergia-rendszer, a választások, vagy a katasztrófavédelem fut”. A 4iG előtt pedig semmi sem lehetetlen, hiszen az állami érdekek mellett magukhoz csatoltak olyan cégeket is, amelyek mobiloperátor-részesedést, toronyépítő részesedést, földfelszíni sugárzást, műholdas érdekeltségeket és űrkutatási fejlesztéseket hálóznak be.

A 4iG központi figurájáról a 444.hu közölt részletes hátteret még 2019-ben. Onnan tudjuk, hogy a nagyvállalat még 2018-ban került a reflektorfénybe, amikor bekerült a Mészáros-féle Opus Global Nyrt.-be. Az informatikai vállalat ekkor elképesztő növekedésbe kezdett, majd rá egy évre Mészáros megvált tőle, a cégvezetés (és többségi tulajdon) pedig Jászai Gellért ölébe hullott, aki egykor Mészáros jobbkeze volt. Érdekességként emelik ki, hogy a kormányzat egy olyan személyt állít mindennek az élére, aki a kezdeti kapcsolataihoz képest egy teljesen párhuzamos hatalmi erőt képvisel, mivel konfliktusos viszonyba került a felcsúti körökkel.

Nagyon érdekes, hogy a 2019-es cikk még „jóslatként” ír arról a felütésről, amit most a Telex 2021 novemberében megerősít, mármint, hogy a 4iG szerepe lényegében az informatikai szektor teljeskörű centralizálása, illetve, hogy „kellő súllyal” képviselje a magyar nemzeti érdekeket az iparágon belül.