Kényszerszabadság a negyedik hullámban: így igényelhető az állami támogatás

A tavalyi járványügyi lezárások miatt alkalmazott kényszerszabadság újra a kormányzat asztalára került még október elején, tekintettel arra, hogy a negyedik hullám alatt alkalmazott járványügyi intézkedések miatt egyes gazdasági szereplők ismét be kell szüntessék tevékenységüket. Éppen ezért a Cîţu-kabinet még a bukását megelőző utolsó kormányülésén, október 2-án előkészített és elfogadott egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, amellyel gyakorlatilag 2021. december 31-ig újból hatályba helyezte a tavalyi gyakorlatot: azok az alkalmazottak, akik a járványügyi intézkedések miatt kényszerültek „szabadságra menni” – magyarán ideiglenesen felfüggesztették a munkaszerződésüket –, azok bizonyos állami támogatásokban részesülhetnek. A PwC tanácsadócég rövid blogbejegyzését foglaltuk össze:

A PwC blogbejegyzése rámutat, hogy a 2021/111-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében azon személyek jogosultak erre az állami támogatásra, akiknek a munkaszerződésének a felfüggesztését az alkalmazó kéri. Ez alól kivételt képeznek a betegszabadságot töltő alkalmazottak, hiszen ők bizonyos társadalombiztosítási járulékot kapnak a kijelölt időszakra.

Na de mennyi az annyi?

A kényszerszabadság minimum az alapbér 75%-a kell legyen, de nem több, mint a bruttó átlagbér 75%-a. Ugyanakkor, ha a munkáltatónak erre lehetősége van, kiegészítheti a támogatás összegét.

Hogyan kell igényelni?

Az ilyen típusú támogatás igényléséhez a munkáltató e-mailben kell kérvényt benyújtson a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez, amely mellé egy saját felelősségre kiállított nyilatkozatot és a támogatásra szoruló alkalmazottak névsorát kell hozzácsatolnia. A törvény előírja, hogy a kérvény leadása után legkésőbb 15 nap alatt a hatóságok kötelesek utalni a kiszámított pénzösszeget a munkaadónak, aki a juttatásokat 3 munkanapon belül ki kell fizesse a munkavállalók között.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a támogatás összegét a tevékenység felfüggesztésétől számítják egészen december 31-ig, ugyanakkor mint jövedelemforrás, ez a támogatási forma adóköteles, tehát a segélyben részesülők után a vállalatok kötelesek visszatartani a jövedelem utáni adókat és járulékokat.

Mi van akkor, ha valakinek több munkaszerződése van?

Azon munkavállalók, akik több egyéni munkaszerződéssel rendelkeznek, de csak az egyiket függesztették fel ideiglenesen a koronavírus-járvány okozta intézkedésekkel összefüggésben, nem részesülhetnek ilyen jellegű támogatásban. Abban az esetben viszont, ha az érintett személy összes munkaszerződését felfüggesztették a járvány miatt, akkor a fennálló lehetőségek közül az előnyösebb támogatási formát választhatja.

Mi történik, ha megszűnnek a szerzői jogok után járó jövedelmek?

A kényszerszabadság mellé fizetett állami támogatás azokat a személyeket is illeti, akik bizonyos szerzői jogok (és a hozzá kapcsolódó jogok után) kapnak jövedelmet. Tegyük fel, ha egy író a koronavírus-járvány miatt nem tudja értékesíteni a könyveit, akkor ő is igényelheti ezt a támogatást, szintén a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnél. Az intézet pedig a kérelem benyújtása után legfeljebb 30 napon belül utalja majd a bruttó jövedelem 75%-át, a támogatásban részesülők bankszámlájára.

Kik esnek ki a támogatás lehetősege alól?

Azon munkavállalók, akik állami intézményeknél dolgoznak, akik csődeljárási folyamat alatt álló vállalatnál alkalmazottak, illetve, akiknek a munkaszerződését nem a koronavírus-járvány okozta intézkedések miatt bontották fel. De nem igényelhetnek támogatást azok sem, akik esetében már folyik valamilyen támogatás a munkaügyi ügynökségeken keresztül.