Főként a City összeomlása okozta, hogy többet kell fizetnünk a kötelező gépjármű-biztosításért

A dráguláshullám közepette sajnos ezen a téren is rossz hírrel kell szembesülniük a romániai lakosoknak: egyes kategóriájú biztosítások ára egészen az egekbe ugrott mióta a piac fenekestül felfordult, ennek oka, hogy a piacvezető City Insurance társaságot fizetésképtelennek nyilvánították még szeptemberben. De hogy egyáltalán mekkora méreteket öltöttek az áremelkedések, illetve, hogy a fejlemények milyen ok-okozati összefüggéseknek köszönhetőek, arról Kerekes Bálint biztosítási bróker adott mélyebb betekintést.

Érdekességként érdemes néhány szót ejteni arról, hogy milyen „tapogatózás” megy végbe jelenleg a piacon. Az Economedia.net összefoglalója szerint például a romániai gépjármű-biztosítási piacra egy sor új társaság készül betörni, egyik lehet az Axeria francia székhelyű cég, akik a portál szerint már „nagyon közel állnak ahhoz, hogy debütáljanak a romániai piacon”. Az Axeria valójában a brit Watford cég igazgatása alá tartozik, utóbbi azonban kénytelen volt kiszállni a Brexit miatt. A román gazdasági lap értesülései szerint működési engedélyt kérne továbbá a görög Hellas Direct is, akik elsőként a „kevésbé rizikós” ügyfeleket céloznák meg. Nyilvánvalóan egyik cég esetében sem lehet országos szinten nagy piaci részesedésre számítani, de egyelőre az látszik, hogy egy bizonyos idő elteltével egészen jelentős átalakulásokra számíthatunk a kötelező gépjármű-biztosítások terén. (A törvény szerint egyébként egy bejegyzett gépjárműnek még akkor is kell legyen érvényben levő biztosítása (RCA), ha az éppen az udvaron parkol, azaz, nincs aktív használat alatt.)

Melyek azok az okok, amelyek a dráguláshoz vezettek?

– Egyértelműen az, hogy csődbe ment a City Insurance. A kötelező gépjármű-biztosítások áremelkedésével kapcsolatban azonban meg kell említenem, hogy nem a drágulás szó szoros értelmében kell venni ezeket a folyamatokat. Általánosságban igen, tapasztalható egy körülbelül 10%-os növekedés minden típusú ügyfél szempontjából, azonban ki kell emelni, hogy eleve nem helyes, ha az új árakat az egykori dömpingárakhoz viszonyítjuk. Merthogy, a City Insurance és régebb az Euroins is olyan vállalatpolitikát követett, ami egyáltalán nem nevezhető egészségesnek. Ez az egészséges üzleti modell konkrétan azt jelenti, hogy egy fenntartható társaságnál a bejövő összegek 70%-át nem haladhatják meg a kártérítésre szánt összegek. A biztosítóknak a kártérítésen felül ugyanis számos egyéb költségük van: fenn kell tartani az irodákat, az alkalmazottaknak bért kell fizetni, adókat fizetni, azon felül külön ki kell fizetni a kárfelmérő szakértőket stb. A legjobb esetben is egy társaság átlagnyereség csupán 4-5% körüli.

Ehhez képest a City Insurancnél például 2014 óta a befolyó összegek értékét jóval meghaladta a kártérítés. Immár sajtónyilvános az is, hogy 2017-ben szintén csődközelbe került a cég, csak akkor az egyik részvényes egy 50 millió euró értékű bizonylatot mutatott fel valamilyen svájci banktól. Muszáj volt nekik valamilyen fedezetet felmutatniuk, mert a hatóságok már akkor megvonták volna tőlük a működési engedélyt. Aztán 2021. februárjában kiderült, hogy ez a bizonylat hamis volt. Tehát egészen egyértelmű, hogy komoly politikai érdekek járultak hozzá ahhoz, hogy ez a biztosító ilyen sokáig működni tudjon.

És itt jön a lényeg: ennek a felelőtlen üzleti modellnek köszönhetően a romániai piac lényegében áron alul működött. Egyáltalán nem volt normális, hogy egy standard sofőr standard autójára egy fenntartható politikát követő társaság 1000 lejes ajánlatot adott, míg a City Insurancnél ugyanazzal a rizikófaktorral 300 lejért lehetett biztosítást vásárolni.

És akkor most már milyen irányba változott a piac?

– Egyelőre nem sokat változott... Annyit láthatunk, hogy az Euroins (ami a második legolcsóbb biztosítótársaság volt a piacon) is nagyon drágított és ez véleményem szerint teljesen rendben van. Ha nem emelték volna az ajánlatok árát, a City Insurance teljes klientúrája átvándorolna hozzájuk, azzal a lendülettel pedig már december végén ők is lehúzhatták volna a rolót. Magyarán saját magukat „védték” a drágítással.

Tehát akkor náluk nem lehet számítani csődeljárásra, még úgy sem, hogy hasonlóképp vonzották a klienseket, mint a City Insurance?

– Szerintem rendben lesznek, mert a City lezárása után azonnal reagáltak és megnövelték az árakat, így most már ők is piacképes árakkal dolgoznak. Ha folytatni szerették volna a spekulálást, akkor simán hagyhatták volna a korábbi árszinteket, csakhogy a romániai piac 70-80%-a kerülne hozzájuk, amit egyszerűen nem lehet felvállalni. Hogy miért történne ez így? Mert ilyen a romániai lakosság hozzáállása a biztosításokhoz: a 15-20 ezer eurós autó tulajdonosa is a Citynél vásárolja a legolcsóbb biztosítást, csak azért, mert muszáj. De hasonló a mentalitás más biztosítások esetében is: például általában a sebészeti beavatkozást végző orvosoknak a legdrágább a malpraxisuk, ami egy műszaki hiba esetén akár 50 ezer eurós felelősségvállalási összeget kínál. A City Insurancnél az ilyet 40 euróért árulták, míg a második legolcsóbb a Groupama társaság már 780 euróért adta egy évre. Tehát akárhogy is számoljuk, ez egy 5000 százalékos különbség, ami azért egészen elképesztő dolog volt. Természetesen nagyon sok orvos ezt a csomagot választotta, még úgy is, hogy egyesek 5 ezer eurós fizetést kaptak havonta.

És ha már a piac változásáról kérdeztél, az is tetten érhető, hogy egyre több kliens úgy vásárol biztosítást, hogy kérik a „közvetlen elszámolás” lehetőséget is, azaz, hogy a saját biztosítójukkal intézhessék a kártérítésüket. Ez pedig pont a rengeteg pórul járt City Insurance kliens miatt van, akik most átkerültek a garanciaalaphoz, ahol a kártérítési procedúra még az eddigieknél is jóval lassabban zajlik.

Apropó, milyen területek érintettek jelentősebben az árszintek változása szempontjából?

– Mivel most kiestek a City olcsó biztosításai, az én tapasztalataim szerint a legnagyobb különbség a szállító ipart éri, gondolok itt a TIR kocsikra, kisipari autókra stb. Ott már nagyjából a duplájába kerül a biztosítás, mint amihez eddig hozzászoktak. De itt van is egy konkrét példám, hogy a korábban elhangzottakat igazoljam: a tegnap készítettem egy TIR autóra biztosítást az Allianz biztosítónál, ahol egy fél évre 6 ezer lejt kérnek el. Tavaly ugyanennél a cégnél 5400 lejbe került fél évre a biztosítás, tehát láthatjuk azt a 10%-os drágulást, amit már említettem. Most a különbség annyi, hogy megszűnt a City olcsó biztosítása, ami egy egész évre csupán 5000 lejbe került ezeknél a gépjárműveknél. Az Allianznál ez 12 ezer lej volt. Nagyon nem mindegy.

Tehát még egyszer hangsúlyoznám: valóban van drágulás, de a „kétségbeesés” főleg annak köszönhető, hogy megszűnt a nagyon olcsó változat, így a lakosság kénytelen lesz ezentúl már a piaci árak szerint biztosítást vásárolni.

Úgy olvastam, hogy várhatóan jövőre azért stabilizálódni fog a piac. Ez igaz?

– Ez így van. Az árszintek egyensúlyba fognak kerülni, amint lejárnak a csőd előtt megkötött Citys biztosítások. Ekkor a piac mintegy 40%-a új biztosítót választ majd, és minél szétszórtabb a biztosítók daunalitása (azaz, ha a felelősségvállalás és a rizikó minél jobban szétoszlik), annál stabilabbá válik majd a piac és normalizálódni fognak az árak is.

A „normális biztosítóknak” jót tett ez a fordulat vagy sem?

– A logikus az lenne, hogy igen, jót tett nekik a City Insurance megbukása, mivel sokkal több klienssel dolgozhatnak majd együtt. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kötelező gépjármű-biztosítások nem performans biztosítások, magyarán nem számítanak jó üzletnek. A biztosító társaságok tehát nem az RCA-k után profitálnak, csak azért csinálják, mert lényegében törvény kötelezi őket: ha általános biztosítást is értékesítenek, akkor a kötelező gépjármű-biztosításokat is kell. Az árak tehát azért is relatíve nagyok, mert a legtöbb társaság nem akar foglalkozni RCA-val. Ennek mi az oka? Rengeteg a munka vele, macerás, sok munkaerőt és energiát emészt fel a károk felmérése, ellenőrzése stb. A másik, hogy a törvénykezése az RCA-nak nagyon elavult, rossz. Itt pedig bejön egy olyan tényező is, hogy a jogi kiskapukat kihasználva a szervizesek pimaszul kihasználják a biztosítókat. Ehhez nem kell felmérés, akkor is láthatjuk, ha elmegyünk a szervizbe, ahol a javítások valós költségeinek minimum a dupláját számlázzák ki a biztosítóknak, a társaságok pedig kötelesek azt kifizetni. Nyilván, nem azt akarom mondani, hogy a City Insurance csődjéhez csak a szervizesek járultak hozzá, de ők is nagymértékben hozzájárultak ehhez az egész változáshoz.