A Lidl kolozsvári és budapesti üzleteiben vásároltuk le ugyanazt a termékkosarat. Nagyon sok tanulsággal maradtunk.
Egy előre összeállított bevásárlólista alapján a Lidl kolozsvári és budapesti áruházaiban néztük meg, hogy hol olcsóbbak a német diszkontlánc termékei. A G7.hu gazdasági portál közreműködésével nem csak azt vizsgáltuk, hogy Romániában vagy Magyarországon kell kevesebbet fizetni a Lidl pénztárainál az azonos termékekért, hanem azt is kiszámoltuk, hogy jövedelmekhez képest melyik országban jelent nagyobb anyagi terhet egy olyan kosár beszerzése, amelyben a mindennapi élethez szükséges termékek foglalnak helyet.
Az eltérő termékkínálat és különböző vásárlói szokások miatt a korrekt összehasonlításhoz mindenekelőtt egy jól átgondolt módszertanra volt szükségünk. A termékek kiválasztásánál és az árak összeírásánál betartottunk négy fontos, általunk lefektetett alapszabályt:
- Csak a rendes árakat néztük, az akciókat figyelmen kívül hagytuk.
- Az eltérő kiszerelések okozta problémák kiküszöbölése érdekében fajlagos (literenkénti, kilogrammonkénti, darabonkénti) árakkal dolgoztunk.
- Több termék előfordulása esetén mindig a legolcsóbbat választottuk.
- Mivel a romániai és magyarországi Lidl kínálata eltér egymástól, csak azokat a termékeket hasonlítottuk, amelyeknél minőségi szempontokat és összetevőket figyelembe véve találtunk elfogadható összehasonlítási alapot.
Az összehasonlítás módszertanának másik fontos eleme az a bevásárlókosár volt, amelyet a G7.hu gazdasági portál már 2020 januárja óta használ az árak változásának nyomon követésére. Az eredeti kosár 42 termékből állt, amit a fent felsorolt szabályok betartása miatt kénytelenek voltunk csökkenteni.
Nem találtunk például olyan kenyereket, amelyeket nyugodt szívvel összehasonlíthattunk volna az árak szempontjából is. Míg a magyar Lidl boltokban létezik a klasszikus kenyér intézménye, addig nálunk inkább csak olcsó, szeletelt vekniket vagy kenyereket lehet vásárolni, illetve a magyarul „Erdészek kenyerének” vagy „Bajnokok kenyerének” fordítható, nemzetközi szinten meglehetősen értelmezhetetlen péktermékeket. A listán emellett a magyar Lidl-ben kapható klasszikus kifli és zsemle is szerepelt eredetileg, de ezeket is kénytelenek voltunk kihúzni. Előbbit azért, mert a romániai Lidl polcain kifli név alatt tulajdonképpen egy más pékterméket árulnak. A zsemlét pedig császárzsemlére cseréltük, mivel a német diszkontlánc romániai polcain csak ez kapható.
Lehetetlen küldetésnek bizonyult az is, hogy összehasonlítható túróféléket találjunk. Míg Magyarországon jellemzően inkább a hungarikumnak számító rögös tehéntúró kerül a bevásárlókosarakba, a nálunk kapható tehéntúró ettől meglehetősen eltér, kis vödröcskében árulják és az állaga krémesebb, ezért inkább kihagytuk. A Romániában viszonylag népszerűnek számító, juhtejből készülő úgynevezett tömlőstúró (brânză de burduf) pedig lényegében egy más termék, így az árak szerinti összehasonlításuk szóba sem jöhetett.
Így is össze tudtunk állítani viszont egy 35 termékből álló bevásárlókosarat. Ennek a jellemzője, hogy próbál minél életszerűbben viszonyulni egy képzeletbeli bevásárláshoz. Ezért a termékeknek nem csak a kilogramonkénti vagy literenkénti fajlagos árát vetettük össze, hanem azt is figyelembe vettük, hogy ezekből mennyit szokott vásárolni egy átlagos személy vagy háztartás. Ez azért fontos, mert csak így kaphatunk reális képet arról, hogy egy magyarországi vagy romániai vásárló számára mennyire megterhelő anyagilag egy ilyen kosár beszerzése. Hogy melyik termékből mennyi került a virtuális kosarunkba, azt az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Az alábbiakban először kategorizálva bemutatjuk a kosárban szereplő termékek konkrét, fajlagos árát. A magyar Lidl árait 1 lej = 73 forint árfolyamon váltottuk át, az árak rögzítése mind Romániában, mind Magyarországon szeptember 30-án történt:
Zöldségek, gyümölcsök
Már rögtön az elején azzal szembesülhetünk, hogy az itteni Lidl-ben sokkal olcsóbbak a zöldségek és gyümölcsök, mint Magyarországon. Gyakorlatilag csak a kigyóuborka és banán ára van valamelyest közel egymáshoz, a burgonya, a paradicsom, a paprika (Magyarországon TV paprika, tehát tölteni való paprika néven szerepel a polcokon), a sárga- és fehérrépa, a vöröshagyma, de még az alma kilogrammonkénti, illetve darabonkénti (a kígyóuborka esetén) ára is sokkal alacsonyabb nálunk.
Száraz termékek, olaj, tojás
Ami a következő kategóriát, a száraz termékeket, olajat és tojást is tartalmazó táblázatot illeti, már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Nálunk a só és a liszt ára magasabb, cukrot, napraforgó olajat, rizset és spagetti tésztát viszont olcsóbban tudnak vásárolni a romániai Lidl-t választók. Érdekességként azt is érdemes még kiemelni, hogy a tojás darabonkénti ára nagyon közel van egymáshoz, gyakorlatilag megegyezik.
Húsfélék
A bevásárlókosarunkban szereplő húsféléknél is felemás a kép. A csirkemell és pulykamell filé ára is magasabb nálunk, aminek akár az is lehet a magyarázata, hogy Romániával szemben Magyarországon a Lidl ezeket a húsféléket egészen nagy, két kilós kiszerelésben is árulja. A sertéshús viszont olcsóbb nálunk, a 30%-os zsírtartalmú sertés darált hús kilogrammonkénti ára átszámítva 1,31 lejjel, a sertéskaraj fajlagos ára pedig 2 lejjel alacsonyabb a romániai Lidl boltokban.
Tejtermékek
A kilenc tejterméket tartalmazó táblázatunkban négy olyan árucikket is találtunk, amit Romániában drágábban lehet megvásárolni. Nálunk többe kerül az 1,5%-os zsírtartalmú tej (érdekes, hogy a 3,5%-os tejnél már fordított a helyzet), a Gouda sajt, valamint mindkét vizsgált Uht tej is. Olcsóbb viszont a natúr joghurt, a vaj, a tejföl és az Edam tömbsajt is.
Egyéb termékek
Az utolsó, egyéb termékek kategóriába azon árucikkek kerültek, amelyek nem igazán illeszkednek egyik fentebbi csoportba sem. A cikk első felében már részletezett okokból választott császárzsemle nálunk sokkal olcsóbb, ahogy a 100% arabica őrölt kávé is. Utóbbinál érdekes, hogy miközben a márka és a kiszerelés is azonos, a termék árában jelentős különbség tapasztalható. Enyhén olcsóbb nálunk a Coca-Cola literenkénti ára is, emellett a WC-papírnál is a romániai Lidl javára találtunk különbséget. Ebben a kategóriában egyedül a szénsavas ásványvíz drágább nálunk, miközben Magyarországon literenként átszámítva 58 baniért lehet megvásárolni, addig nálunk 63 banis literenkénti áron lehet kapni a Lidl-ben.
Mi történik, ha megvásároljuk a termékkosarat?
Az árak önmagukban is sokatmondóak, a lényeg viszont mégiscsak az, hogy mi történik akkor, ha egy vásárló az előre meghatározott termékkosár alapján a megadott mennyiségeket követve megveszi a termékeket. A fenti táblázatokból is látható, hogy a kosárban szereplő 35 termék közül mindössze 10 drágább nálunk, a különbségek nem annyira drasztikusak, de nem is elenyészőek. Ezért valószínűleg nem is különösebben meglepő, hogy míg a megadott termékkosár virtuális levásárlása után a magyarországi Lidl pénztárainál 196,21 lejt kell fizetni, addig Romániában ez az összeg 20,86 lejjel kevesebb, 175,35 lej. A nem reprezentatív felmérésünk alapján tehát 10,6%-kal olcsóbb nálunk a bevásárlás.
Lényeges kitérni arra is, hogy a végső fogyasztói árakban jelentkező különbségben szerepe van a két országban az élelmiszerekre alkalmazott eltérő áfakulcsoknak is. Romániában az élelmiszerekre 9%-os áfát alkalmaznak, az általános áfakulcs pedig 19%. A mi termékkosarunk áfatartalmát könnyű kiszámítani, mivel a WC-papírt leszámítva csak élelmiszereket és alkoholmentes italt tartalmaz. A 175,35 lejes végösszegből az áfa 14,47 lejt tesz ki nálunk.
Magyarországon már sokkal bonyolultabb ez a rendszer: az általános áfakulcs rendkívül magas, 27%, a sertéshúsra 5%, a folyó tejre 5%, a tejtermékekre viszont már 18%-os áfát kell fizetni. Számításaink szerint a magyar Lidl-ben levásárolt 196,21 lejből 32,79 lej az áfa értéke.
Mennyire megterhelő egy ilyen termékkosár megvásárlása Romániában, illetve Magyarországon?
Számításaink szerint a termékkosár beszerzése Romániában a havi nettó mediánkereset 9,2%-át teszi ki, míg Magyarországon ugyanez az arány 6,8%. Ezeknek az arányoknak a kiszámításánál az Eurostat 2020-ra vonatkozó nettó medián jövedelmeket bemutató statisztikáiból indultunk ki (átszámítva Romániában 1759 lej/hó, Magyarországon 2670 lej/hó volt a nettó medián bér tavaly), ugyanakkor mivel ebben az évben mindkét országban jelentősnek mondható béremelkedés tapasztalható a hivatalos statisztikák szerint, ezért indokoltnak tartottuk, hogy úgy a román, mind a magyar nettó medián bérről szóló adatot 8%-kal felfele korrigáljuk. Ez persze nem egy támadhatatlan, tudományos módszer, a korrekció mellett viszont azzal lehet érvelni, hogy a kiigazítással sokkal reálisabb képet kapunk a bevásárlás anyagi terheiről.
Következtetésként tehát elmondható, hogy hiába lehet olcsóbban beszerezni ugyanazt a termékkosarat a romániai Lidl-ből, és hiába alacsonyabb az élelmiszerekre kivetett általános forgalmi adó, a jövedelmekhez képest az még ennek ellenére is jóval megterhelőbb egy romániai vásárló, mint egy magyarországi vásárló számára.
Az összehasonlításunk emellett azért is nagyon tanulságos, mert kiderül belőle, hogy amennyiben figyelmen kívül hagyjuk az áfa összegét, akkor azonos vásárlói kosár esetén a romániai és a magyarországi Lidl is nagyon hasonló összeget bevételez a vásárlói után: előbbi 160,87 lejt, utóbbi 163,42 lejt. Sokatmondó az is, hogy a termékkosarunk után a magyar állam által beszedett áfa több mint kétszerese annak, mint amit a román állam bevételez.
A G7.hu magyarországi szemszögből készült cikkét itt olvashatjátok el .
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!