Itt az idő, hogy Románia megmutassa, képes-e helytállni a Green Deal, Digitális Európa és a saját lakossága igényeinek terén?

Az Európai Bizottság szeptember 27-én jóváhagyta Románia Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervét (PNRR). Az összesen 29,2 milliárd eurónyi olcsó hitel és vissza nem térítendő támogatás lehívását lehetővé tevő dokumentum értékelése során az EB szakértői 11 szempontot vettek figyelembe.

Az európai beruházásokért felelős minisztérium honlapján a dokumentumot bárki végigböngészheti. A legfontosabb célkitűzéseket még tavasszal tudni lehetett, a kormány akkor mutatta be a tervet a parlament előtt. A mi összefoglalónk IDE KATTINTVA érhető el.

Florin Cîţu miniszterelnök még akkor kifejtette, hogy a terv két komponense – a reformra és a beruházásokra vonatkozó rész – milyen nagymértékben összekapcsolódik: „Nem lehet reformot végrehajtani beruházás nélkül, és beruházást sem reform nélkül” – mondta Cîţu, majd hozzátette, minden beruházást – amely a terv keretében történik –, 2026-ra meg kell valósítani. „Ha ez nem így lesz, elveszítjük a pénzt” – fogalmazott.

Ez azért van így, mert az ígért forrásokat Románia csak a PNRR-ben megfogalmazott célok elérése után kapja meg.

Ghinea „nem volt optimista” a közeljövőt tekintve, amikor átadta Cîțuéknak a minisztériumot

Cristian Ghinea volt európai beruházásokért felelős miniszter azután hagyta ott a tárcát, hogy az USR-PLUS miniszterei, Dan Barna miniszterelnök-helyettessel együtt felálltak a koalíciós asztal mellől. A PNRR tervezetének kidolgozása lényegében az ő koordinációja alatt lett kidolgozva, ezért is érdekes a Digi24 -en megjelent cikke , amely amolyan kiértékelés a fejleményeket követően.

A volt miniszter a sajtó által gyakran kritizált tervezet kapcsán leírja: még a nyár elején tudni lehetett, hogy szeptembernek ebben az időszakában fogja elfogadni a Bizottság Románia helyreállítási tervét. Már sokkal korábban alá lehetett volna írni a szerződéseket, csakhogy olyan helyi, tipikusan romániai problémákra is választ kellett találni a terv által, mint az autópályaépítés, az elmaradt csatornahálózatok kiépítése és az erdősítés. Ezek a prioritások bonyolították a kidolgozás menetét, hiszen 30 éve késlekedő reformokat is bele kellett fűzni a kötelező elvárások mellé – írta.

A legnagyobb keret az autópályákkal és a földgázzal kapcsolatos beruházásokra (főleg az elosztó- és fűtésrendszerek építésére, renoválására) jut, ugyanakkor a romániai terv 41 százaléka – az EU-s elvárásokra válaszolva – kimondottan környezetvédelmet érintő reformokat céloz meg. Ghinea érdekességként megemlíti, hogy a zöld beruházásokra szánt költségvetés aránya magasabb nálunk, mint Spanyolország vagy Olaszország helyreállítási tervében.

A másik fontos címszó a digitális átmenet volt, melynek esetében az alsó határt az összköltségvetés 20%-ánál húzta meg az EU. Románia ennél a tételnél 21%-os célkitűzést vállalt fel, Ghinea szerint mindezt úgy, hogy az országban nincs probléma a szélessávú internetszolgáltatással.

Nagyon érdekes az, ami az érvelésében ezután következik: Ghinea kitér arra is, hogy az Európai Bizottság PNRR-ről szóló korábbi kiértékelése csupán rosszindulatú sajtómanipuláció volt, melyet bizonyos politikai nyomás miatt szivárogtattak ki.

Például a Digi24 akkor olyan részletekről írt, miszerint a helyreállítási terv egy programpontjánál a kis- és középvállalkozásoknak szánt kockázati tőkealappal kapcsolatos képzés egy fő részére 133 ezer eurót igényelt volna, amit az elbírálók „enyhén túlzónak” találtak. De voltak más érdekességek is: a Művelt Románia (România Educată) program kapcsán is megjegyezték, hogy nincsenek konkrét adatok a beruházásokról, pedig rendkívül sok erre vonatkozó beruházási célt fogalmaztak meg a terv készítői, illetve a zöld átállás és digitalizációs fejezetnél a költségek nem voltak megfelelőek. De olyan bakiról is beszámolt a sajtó, hogy a vízgazdálkodás területén a különböző költségkeretek nem ugyanabban a lej-euró árfolyamban voltak vizsgálva. A sort pedig még sokáig lehetne folytatni.

Ghinea azt írja, hogy a Bizottság által megfogalmazott akkori észrevételeket „bizonyos érdekekből” elsarkították. Azon felül teljesen normális, hogy ilyen tárgyalási folyamatok alatt felmerülnek bizonyos technikai hiányosságok.

„De aztán eljött az igazság pillanata, a Bizottság most már hivatalosan is értékelte Románia tervezetét: a PNRR a vizsgált 11 szempontból 10 esetében a legjobbnak számító A értékelést kapott, egyetlen tétel pedig B minősítést, úgy, ahogy más országok, például Németország és Franciaország is” – írja.

Mint kifejti, mindegyik tagállam számára problémát okoz a költségtételek pontos meghatározása olyan körülmények között, amikor az egész világot elárasztják pénzzel, hogy elfolytsák a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot. Tulajdonképpen mind a 20 ország, amelynek a helyreállítási tervét elfogadták, B értékelést kapott a költségek meghatározásánál.

Románia esetében pedig szinte lehetetlen egyfajta rendszerszerű pénzleosztási logikát kidolgozni. Nálunk ez egyszerűen nem így működik. "Nincs valós többéves költségvetési tervezet, nincs kiadási felülvizsgálat, nincsenek felmérve az eredmények. Éppen ellenkezőleg, nálunk a finanszírozás >, az eredmények ellenőrzése nélkül„ – fakadt ki Ghinea.

Na de mit is jelentenek ezek az értékesítések? A volt miniszter szerint:

Az A besorolás megmutatja, hogy a terv kitér azokra az ”intelmekre„, amelyet az Unió még 2019/2020-as periódusban intézett az ország irányába. Magyarán, itt azokról a reformintézkedésekről van szó, amelyeket már nagyon régóta halogat a román politikum: ilyen a nyugdíjreform, de szó van más közigazgatási reformokról is.

A pozitív elbírálás ugyanakkor azt is mutatja, hogy a terv ”átfogó, megfelelő és kiegyensúlyozott„ választ ad Románia gazdasági és társadalmi helyzetére – magyarázza Ghinea. Ez alatt azt kell érteni, hogy a PNRR által a román gazdaság törlesztheti az eddigi elmaradásait, ugyanakkor a jövő alapköveit is elhelyezheti, gondoljunk csak vissza arra, hogy mekkora költségvetése van a digitalizációs folyamatoknak, de például csak fél milliárd euró jut majd a hazai chipgyártásra is. A helyreállítási terv tehát egy nagyon komplex strukturális hiányosságot orvosolhat, így hozzájárul a hosszútávú fejlődéshez.

Na és mi következik ezután?

Az USR-PLUS-os politikus úgy fogalmaz, hogy a PNRR rendszerét úgy kell elképzelni, mint egy német gyártású gépezetet: ha minden a helyén van, akkor betonbiztosan működik, de ha egy alkatrész meghibásodik, akkor teljesen lefullad. Tehát a volt miniszter elismeri, hogy törékeny és érzékeny pontja lesz Romániának a tervben megfogalmazott célok elérése, hiszen olyan reformokat kell végrehajtani, amelyeket nem lesz egyszerű véghez vinnie a liberálisoknak az USR-PLUS nélkül. Példaként említi a nyugdíjrendszer megváltoztatását, illetve az erdőkitermeléssel kapcsolatos fejleményeket. ”Hogyan fogja a PNL a PSD szavazataival elérni ezeket a célokat?„ – teszi fel a kérdést.

”Amikor átadtam a minisztériumot, akkor találkoztam utoljára Florin Cîțuval. Én akkor azt mondtam neki, hogy amíg ő marad a kormányfő, az USR-PLUS nem fog visszatérni. Én emelt fővel távoztam onnan, viszont nem vagyok optimista a közeljövőt illetően„ – vélte Ghinea.

”A PNRR egy nemzeti paktum kell legyen„

– írja Ghinea, aki azt is elárulta, hogy összesen 507 programpontja van a helyreállítási tervnek, amelyet nagyon könnyen lehet blokkolni. Nagyon komplex és szigorú kompromisszumokat kell kötnie a pártoknak annak érdekében, hogy a helyreállítási terv működni tudjon.

”Többek között ez az oka annak, hogy miért tartottunk ki eddig a koalícióban„ – írja Ghinea. A PNRR elfogadása volt az, amiért egységben maradtunk, miközben a koalíción belül már minden összeomlott.

”Még a PSD is egy ideig >, amíg a PR-osuk egy idő után úgy gondolta, hogy jobb nekik, ha változtatnak ezen a stratégián” – árulta el a volt miniszter.

Nyitókép: Florin Cîţu Facebook-oldala