Szinte biztos, hogy emelkedni fog a minimálbér januártól. A kérdés csak az, mennyivel

Bármi is lesz a mostani kormányválság végkifejlete, a következő időszak egyik legérdekesebb szakpolitikai döntése az lesz, hogy 2022 januárjától mennyivel fog emelkedni a minimálbér szintje Romániában. A döntés már az elmúlt hetekben napirendre került azzal, hogy Raluca Turcan munkaügyi miniszter kijelentette, a minimálbér jelenlegi szintje alacsony, emelni kellene, és hamarosan megkezdik az egyeztetéseket a szakszervezetekkel és a munkáltatók képviselőivel. Mekkora emelést szeretnének az alkalmazottakat képviselő szakszervezetek? Mekkora növekedéssel lehetnének elégedettek az alkalmazottak? Hogy állunk a minimálbér szintjében más országokhoz viszonyítva? Ebben a cikkben ezt járjuk körül röviden.

Romániában jelenleg háromféle minimálbér is van: egy általános (bruttó 2300 lej), egy felsőoktatási diplomával rendelkezőkre érvényes (bruttó 2350 lej), és egy építőipari alkalmazottak esetén meghatározott (bruttó 3000 lej). A többkategóriás minimálbér rendszerét még a PSD-kormány vezette be, a PNL politikusai, élükön Florin Cîțu miniszterelnökkel viszont már többször is kijelentették, hogy nem értenek egyet ezzel a rendszerrel, de eltörölni sem fogják, egyszerűen csak addig emelik az általános minimálbér szintjét, amíg be nem hozza a másik két kategóriát. Ez azért fontos, mert amennyiben a várakozásoknak megfelelően a PNL marad a legnagyobb kormányon lévő párt, nehéz elképzelni, hogy a felsőoktatási diplomásokra és építőipari alkalmazottakra érvényes minimálbér változni fog a télen.

Az általános minimálbér viszont szinte biztos, hogy nőni fog majd. A koronavírus-járvány tombolásának és a nehéz gazdasági helyzetnek is számottevő szerepe volt abban, hogy 2021 elején az elmúlt évekhez képest példátlanul alacsony, mindössze 3,1%-os volt a minimálbér emelkedése, bruttó 2230 lejről bruttó 2300 lejre. Ennek a nettója, ahogy azt Dan Vîlceanu PNL-s pénzügyminiszter kinevezése óta még többet tudják, 1386 lej.

Hogy jön ide Vîlceanu, és miért tanulságos az esete? Az elmúlt hetek egyik legszórakoztatóbb története volt, hogy még maga az újonnan kinevezett pénzügyminiszter is rácsodálkozott, hogy a nettó minimálbér szintje Romániában 1386 lej. A Vîlceanu sztoriban ráadásul nem is csak az volt a megdöbbentő, hogy nem tudja, mennyi Romániában a törvény által garantált legkisebb kézbe kapott fizetés, hanem az is, hogy a PNL-s politikus a valósnál jóval nagyobb összegre, 1600 lejre gondolt. Aki nem ismeri a történetet, az kattintson ide.

A szakszervezetek már megtették tétjeiket

Hogy milyen mértékben emelkedhet a minimálbér, arról egyelőre csak találgatni lehet. Kapaszkodót adhat viszont, hogy eddig két fontos szakszervezet is előállt a javaslatával. A Nemzeti Szakszervezeti Tömb elképzelése szerint a jelenlegi nettó 1386 lejes standard minimálbért (bruttó 2300 lej) jövőtől 10,3%-kal kellene növelni ahhoz, hogy elérje a havi nettó 1530 lejt (bruttó 2560 lej körül). Hasonló mértékű emelkedésre gondoltak a Cartel Alfa szakszervezetnél is, amely 9,95%-os emelési javaslattal fog tárgyalóasztalhoz ülni a kormány és a vállalati szféra képviselőivel. Ez az emelkedés azt jelentené, hogy a nettó minimálbér 1524 lejre (bruttó 2550 lej körül) nőne jövőre.

A jelenlegi politikai válságban az sem mellékes, hogy legnagyobb ellenzéki pártként, és legnagyobb parlamenti erőként a PSD azonnali minimálbér-emelést szeretne elérni. A szociáldemokraták héten közzétett állásfoglalása szerint az általános bruttó minimálbér szintjét a jelenlegi 2300 lejről mihamarabb fel kellene emelni 2500 lejre, emellett megszűntetnék az eltartott személyek után járó adóleírásokra bevezetett felső korlátot is.

A munkaügyi miniszter szerint is alacsony a minimálbér

Ahogy azt említettük, a munkaügyi minisztérium még jóval a mostani politikai válság kirobbanása előtt megkezdte a minimálbér emeléséről szóló tárgyalássorozat előkészítését. Raluca Turcan munkaügyi miniszter már többször is kijelentette, hogy emelni kellene a minimálbér szerinte alacsony szintjét, de azt is hangsúlyozta, olyan mértékű növekedést tartanak elfogadhatónak, ami gazdasági szempontból is fenntartható. „Amikor a minimálbért mesterségesen, gazdasági fedezet nélkül emelték meg, nőttek az árak és emelkedett a feketén dolgozók száma. Mindenki rosszul járt. Ezért munkaügyi miniszterként nagyon fontosnak tartom, hogy a minimálbér emelése, amelyet szükségesnek tartok, mert jelenlegi szintje túl alacsony, megvalósítható és fenntartható legyen a gazdaság szempontjából” – mondta Turcan korábban.

Turcan korábbi nyilatkozatai alapját tehát semmiképpen nem kell a minimálbér jelentős emelésére számítani. Ezt a várakozást támasztja alá az is, hogy korábban Florin Cîțu miniszterelnök is amellett foglalt állást, hogy a minimálbér változását a jövőben egy előre meghatározott képlet alapján számítsák ki, ami figyelembe veszi az inflációt (tehát az árak változását), valamint követi a gazdaságban végbemenő folyamatokat is, például a nettó átlagbér növekedését. Hogy ez a rendszer valóban bevezetésre kerül-e, az még kérdéses, azt viszont ebben a témában mindenképp érdemes lesz szem előtt tartani, hogy a jegybank az idei év végére 5,6%-os inflációt prognosztizál, a júniusi hónapra pedig 7,6%-os éves átlagbérnövekedést közölt a statisztikai hivatal (frissebb adatok éppen szeptember 10-én várhatók). Ezek alapján az elmondható, hogy a minimálbér 6-7% alatti emelése mindenképp csalódást keltő lehet az érintett alkalmazottak számára.

Hány embert érinthet az emelés?

A végső döntésnek mindenképpen jelentős hatása lesz, hiszen Romániában jelenleg 1,6 millió minimálbéren bejelentett munkaszerződést tartanak nyilván. Ebben mindhárom minimálbér-kategória benne van. Érdekesség, hogy Raluca Turcan munkaügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott , a minimálbéren alkalmazott személyek száma az elmúlt 5 évben ötszörösére emelkedett, ahogy viszont a Libertatea itt olvasható elemzése is rámutat, a munkaügyi felügyelőség adatai szerint a valóságban nem 2016 óta, hanem az elmúlt egy évtizedben nőtt ilyen mértékben a mimimálbért keresők száma. Míg a hivatalos statisztikák szerint 2011-ben 352 ezer minimálbéren bejelentett munkaszerződést tartottak nyilván a hatóságok, ez a szám 2018-ban 1,734 millióra nőtt. Azóta 1,6 millió környékén stabilizálódott, igaz, a felsőokatási diplomával rendelkezők, valamint az építkezési dolgozóknál bevezetett minimálbérek kissé nehézkessé teszik az összevetést:

A munkaügyi felügyelőség adatsora szerint, míg 2011-ben mindössze 350 ezer személy dolgozott a minimálbérnek megfelelő fizetésért, addig 2020-ra ez a szám 1,6 millió fölé emelkedett. A minimálbérért dolgozó alkalmazottak számának növekedésére az a nyilvánvaló magyarázat, hogy a minimálbér szintjének növelésére válaszként a munkaadók elsősorban csak az addig is minimálbérért dolgozók fizetését emelik, hogy a jogszabályi előírásoknak megfeleljenek, így idővel azok az alkalmazottak is a minimálbért fogják megkeresni, akik korábban annál magasabb juttatásért dolgoztak. Ezzel magyarázható, hogy a hivatalos statisztikák szerint a minimálbér emelésének az elmúlt években elsősorban azok az alacsony jövedelemmel rendelkező alkalmazottak voltak a vesztesei, akik kevéssel vittek haza többet, mint a törvény által garantált legkisebb fizetésnél.

EU-s összehasonlításban továbbra is szörnyen állunk, de megelőzzük Magyarországot

Hogy a legkisebb fizetés emelésével kapcsolatos intézkedésnél lehet azonosítani „vesztes” kategóriákat, az persze még önmagában nem jelenti, hogy januártól a minimálbér emelése nem lenne indokolt. Ștefan Guga szociológus tavasszal készült tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy 2021 elején mindössze 70 lejjel nőtt, 2230 lejről 2300 lejre az általános bruttó minimálbér, ami 2014 óta a legkisebb növekedésnek felel meg. Sőt, ha nem vesszük figyelembe a minimálbér növekedésének 2010-ben történő befagyasztását, akkor arányaiban ez a 3,1%-os emelés volt a legkisebb az elmúlt 11 évben.

Táblázat: A minimálbér szintje vásárlóerő paritáson számolva az EU-s tagállamokban:

Guga tanulmányában arra is rámutat, hogy vásárlóerő paritáson számolva (tehát a különböző országokban jellemző eltérő árakat is figyelembe véve) a román nettó minimálbér (525 euró) ugyan 2020-as adatok szerint magasabb volt mint Lettországban (449 euró), Bulgáriában (458 euró) vagy Magyarországon (504 euró), a lemaradás ugyanakkor még így is jelentős több régiós országhoz viszonyítva is. A vásárlóerő paritáson számolt horvát nettó minimálbérnek csak a 85,3%-át, a szlováknak csak a 84%-át, a litvánnak csak a 83,3%-át, a csehnek a 81,9%-át, míg a lengyelnek 71,3%-át éri el a román nettó minimálbér. A gazdaságilag legfejlettebb nyugati országokhoz viszonyítani a Romániában meghatározott, törvény által garantált legkisebb fizetést szinte nem is érdemes: a román nettó minimálbér a luxemburgi 35,9%-át, a francia 38,3%-át, a belga 39,6%-át és a holland 41,1%-át éri csak el.