Miért emelkedik ennyire ijesztően az elektromos energia és a földgáz ára?

A nagy kereslet miatt egészen ijesztő módon emelkedett az elektromos energia és a földgáz ára az elmúlt hetekben az energiatőzsdéken. Az energiapiac sajátosságai miatt az erősen emelkedő energiaárak csak késéssel és korlátozottan fognak megjelenni az energiaszámlákon. Az emelkedő energiaárak ennek ellenére a tél közeledtével drasztikusan érinthetik a háztartásokat. A kormány is lépésekre készül, a kiszolgáltatott fogyasztókról szóló törvény elfogadása mellett azt ígérik, hogy villany- és gázszámla támogatást adnak azoknak a háztartásoknak, amelyeknek a jövedelme nem haladja meg a romániai átlagot.

Globális jelenség a földgáz és az elektromos energia árának emelkedése

Az energiaárak emelkedésében messze nem csak belföldi tényezőknek volt és van nagy szerepe, hanem az is nagyon sokat nyomott a latban, hogy globálisan is jelentősen nőtt a földgáz és villamos energia iránti igény. A földgáz ára például az egyik legrelevánsabbnak tartott európai gáztőzsdén, a holland TTF másnapi piacán az előző év szeptemberéhez képest több mint négyszeresére emelkedett mostanra, az elmúlt három hónapban pedig megduplázódott. Nagyon hasonló árváltozások zajlottak a romániai földgázpiac szempontjából nagyon fontos közép-európai gáztőzsdén is , ahol tavaly szeptember elején még 11,10 eurót kellett fizetni a földgáz megawattórájáért, ez az ár április végére 23,27 euróra, míg augusztus 31-re több mint négyszeresére, 48,65 euróra emelkedett.

A növekedés java része tehát főként idén nyáron következett be, aminek több oka is van. Egyrészt a koronavírus-járvány utáni gazdasági felpattanás miatt hatalmas volt az igény globálisan is a földgáz iránt, a kínálat viszont ennek ellenére csökkent. A kínálatcsökkenés egyik fontos oka, hogy a földgázszállítók jellemzően nyáron végzik a földgázvezetékek karbantartását, tehát tulajdonképpen technikai okok is magyarázzák, hogy miért voltak képtelenek a földgáztermelők a megnövekedett keresletre reagálni. Az évnek ebben a szakaszában ráadásul annak is számottevő hatása van, hogy az államok ezekben a hónapokban már javában készülnek a télre, és éppen zajlik a gáztározók felöltése is, ami az amúgy is feszített fölgázpiacon még inkább az árak emelkedését idézte elő. És ha mindez még nem lenne elég, akkor máris megérkezik a képbe az orosz Gazprom nevű energiaipari vállalat, amely célegyenesben van az Északi Áramlat 2-nek nevezett földgázvezeték üzembe helyezésével, az idénre tervezett indulásra készülve pedig érezhetően visszafogta a más vezetékeken történő földgázszállítást.

Ugyan az elektromos energia ára is emelkedett, de messze nem olyan jelentős mértékben, mint azt a földgáz esetén láttuk. Fontos arra is kitérni, hogy a földgázzal szemben az elektromos energiánál nem igazán beszélhetünk világpiaci árról, ennek ellenére ennél az energiatípusnál is jól beazonosítható globális okai vannak annak, hogy minden országban jelentős áremelkedésről beszélhetünk. A legfontosabb ok itt is az, hogy a nagyon kedvező gazdasági kilátások miatt jelentősen nőtt az áramkereslet az elektromos energiát felhasználó gazdasági társaságok részéről. Annak is nagy szerepe van az áremelkedésben, hogy nagyon meleg volt a nyár, a nagy hőmérsékletek miatt pedig általában minden országban rekordokat döntögetett az energiafelhasználás. A megnövekedett igényt az áramtermelők általában többletkapacitások üzembe helyezésével tudták fedezni, sok országban beindultak a drágán működő gáz- és szénerőművek, amelyek a termelésük után még szén-dioxid-kvótának nevezett „büntetést” is kellett fizetniük, ami a végső energiaárban is nyilván megjelenik.

Éppen ehhez kapcsolódik a jelenlegi európai energiapiaci helyzet egyik fontos negatív következménye is, amire a Bloomberg is rámutatott. A gazdasági hírügynökség szerint a kontinensen olyan fokú gázkínálati szűkösség alakult ki a nyáron, és annyira megnövekedett az igény az elektromos energia iránt, hogy az EU-s tagállamok – miközben az Európai Bizottság ambiciózus klímajavaslatot mutatott be – kénytelenek voltak fokozni a szénfelhasználást. Különösen Németország, Hollandia és Lengyelország szénfelhasználása ugrott meg jelentősen, a Bloomberg szerint 10-15% közötti mértékben. A fejleményeket sok elemző aggódva figyeli, hiszen a klímavédelem jegyében bevezetendő intézkedéseket, a dekarbonizálásra összpontosító törekvéseket akár alá is áshatja az, ha hamarosan nem kerül újra egyensúlyba az európai energiapiac. Vannak viszont szakértők, akik optimisták a helyzetet illetően, ők éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy a földgáz árának emelkedése és az energiahordozót jelenleg jellemző kínálati szűkösség éppen arra fogja késztetni az energiatermelőket, hogy még inkább a megújuló technológiák felé forduljanak.

Soha nem került még ennyibe az elektromos energia a romániai tőzsdén

Kedden az Economica.net számolt be arról, hogy Romániában történelmi csúcsra ért a bukaresti OPCOM tőzsdén az elektromos energia havi spot piaci átlagára is. Az augusztus hónapban beállított új történelmi csúcs 555 lej/MWh, ami már az előző havi 462 lej/MWh árhoz viszonyítva is jelentős, 20% körüli emelkedés. Ami viszont igazán döbbenetes összevetés: 2020 azonos hónapjában még 183 lej/MWh volt a havi átlagár, tehát mindössze egyetlen év alatt megháromszorozódott a hazai elektromos energia spot piaci havi átlagára.

Fontos viszont, hogy ez a történelmi csúcs még nem jelenti azt önmagában, hogy az áremelkedés mindenki esetében azonnal beépül a következő havi villanyszámlába. Egyrészt azért, mert az elektromos energia ára a végső fogyasztói árnak csak egy részét képezi (például a villamos energia esetén a végső számla összegének alig felét adja csak a konkrét energiaár, a mindenféle adók, elosztói és szállítási költségek mellett). A másik oka pedig az, hogy az energiapiac sajátos működése miatt a legtöbb ügyfélnek fix ár melletti, 6 hónapra vagy 12 hónapra szóló szerződése van, ezért az energiaszolgáltatók – nem csak a villamos energia, hanem a földgáz esetében is – a szükséges mennyiségeket előre leszerződik, ami a korábbi hónapokban alacsonyabb árakon történt.

A gond csak az, és erre a Curs de Guvernare nevű szakpolitikákra szakosodott portál is rámutat, hogy számos energiaszolgáltatót nagy valószínűséggel meglepetésként ért a nagy energiafelhasználás, illetve az árak emelkedése is. Kissé leegyszerűsítve, sok szolgáltató kénytelen volt a mostani árak mellett pótolni a hiányzó energiamennyiséget, mert korábban nem szerződtek le elegendő mennyiséget. Valószínűleg ezzel magyarázható az is, hogy számos olyan felháborodott ügyfél történetét ismerjük meg a sajtón vagy a közösségi médián keresztül, akikkel röviddel az új szerződés megkötése után közölte a szolgáltatója, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt kénytelenek változtatni a szerződésben meghatározott fix áron.

Ennek a problémának az egyik magyarázatára mutatott rá korábban Virgil Popescu energiaügyi miniszter is, aki néhány hete élésen bírálta az energiakereskedőket. „Ha szolgáltatóként 2020-ban nem szerződted le a 2021-re szükséges energiát, miközben tudtad, hogy jelentős ügyfélállománnyal rendelkezel és a piacot liberalizálják, és most az év folyamán előállsz azzal, hogy nincs elegendő elektromos energiád, ezért a másnapi piacról vagy kénytelen vásárolni a jelentős energiakereslet miatt megnövekedett áron, az azt jelenti, hogy szolgáltatóként nem követtél normális magatartást” – mondta Popescu.

Még a szolgáltatók is a megoldásokat keresik

Hogy gond lesz a télen, azt a hazai energiacégek is tudják. A Romániai Energiaszolgáltatók Egyesülete (AFEER) nyílt levélben tett javaslatokat arra vonatkozóan, hogy milyen kormányzati intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a lakossági fogyasztók esetében csökkenteni lehessen az energiaszámlákon megjelenő végösszegeket. Az AFEER levelének legfontosabb pontja szerint a kormányzatnak az elektromos energia- és a gázszolgáltatásokat mentesítenie kellene az áfafizetés alól, de azt is javasolják, hogy töröljék el az ezekre kivetett jövedéki adót, és mihamarabb tegyék kedvezővé a jogszabályi környezetet ahhoz, hogy megkezdődhessen a kitermelés a Fekete-tenger kontinentális talapzatából.

A szolgáltatók adócsökkentési javaslatát viszont Florin Cîțu miniszterelnök azonnal lesöpörte az asztalról, mondván, hogy azok egy tartós intézkedést jelentenének egy ideiglenes problémára. A miniszterelnök emellett azon álláspontját is kifejtette, hogy az adórendszerhez nyúlni az energiaárak emelkedése miatt azért sem lenne javallott, mert a módosításokat visszacsinálni később csak nagy költségek és egyéb mellékhatások mellett lehetne. Ehelyett egy keddi megbeszélésen, ahol Virgil Popescu energetikai és Raluca Turcan munkaügyi miniszterrel, illetve az országos energiaár-szabályozó hatóság (ANRE), a Transelectrica, az OPCOM villamosenergia tőzsde, a Versenytanács és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) képviselőivel találkozott, azt ígérte, hogy sürgetni fogja az úgynevezett kiszolgáltatott fogyasztókról szóló törvény elfogadását, illetve erre a télre megoldást találnak arra is, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások villany- és gázszámla-támogatást kapjanak.

Ilyen áremelkedés mellett kulcskérdéssé vált a kiszolgáltatott fogyasztókat segítő jogszabály elfogadása

Az energiaárak ilyen drágulása mellett egyre inkább terítékre került tehát a kiszolgáltatott energiafogyasztókat támogató törvény elfogadása is, amelynek a tervezete már 2012 óta létezik, de igazi előrelépésre csak idén került sor, amikor a kormány elfogadta és továbbküldte a parlamentnek. A jogszabály az eredeti ütemterv szerint csak 2022 januárjától lépett volna érvénybe, a kormány és az energiaügyi minisztérium részéről érkező nyilatkozatok alapján viszont arra lehet számítani, hogy támogatási mechanizmus már idén ősszel elindulhat.

A részletekről még folynak az egyeztetések, a munkaügyi és szociális védelemért felelős minisztérium által kidolgozott tervezetről viszont azt lehet tudni, hogy a támogatásban azon háztartások fognak részesülni, ahol az egy főre jutó jövedelem személyenként alacsonyabb 810 lejnél. Azon háztartások esetében, amelyeket csak egy személy alkot, a támogatás 1444 lejes havi jövedelem alatt fog járni a kiszolgáltatott energiafogyasztónak. A támogatások összege a következőképpen van meghatározva a tervezet jelenlegi verziója szerint: havi 250 lej járna földgáz, havi 500 lej elektromos energia, míg havi 160 lej tűzifa esetében. A felsorolt összegek kategóriánként havi maximális támogatásként értendőek, nem költhetők el más célokra, ha az energiafogyasztás mértéke alacsonyabb a támogatás összegénél, akkor a teljes összeg egyszerűen nem kerül lehívásra. A kiszolgáltatott fogyasztókról szóló jogszabályról a kormány márciusban döntött, a tervezet jelenleg a szenátusi jóváhagyásra vár.

Azt ugyanakkor Virgil Popescu energiaügyi miniszter kedden elismerte, hogy a kiszolgáltatott energiafogyasztókat érintő jogszabály csak a lakosság nagyon alacsony arányát fogja érinteni, ezért a szakminisztériumon belül már megkezdték egy olyan javaslatcsomag kidolgozását, amely akár „több millió állampolgár számára is segítséget jelenthet” az elkövetkezendő időszakban.

Popescu a keddi egyeztetéseket követően azt nyilatkozta, hogy a kiszolgáltatott energiafogyasztók mellett az átlagjövedelem vagy az átlagos fogyasztás alatti háztartásoknak is támogatást fizetnének a november 1. és március 31. közötti időszakban. Mint részletezte, Romániában 4,5 millió olyan háztartás van, amelynek az éves fogyasztása az átlagosnak tekinthető 1000 kWh alatt van, ami azt jelenti, hogy amennyiben a támogatásról szóló intézkedés valóban ezen feltételek alapján kerül elfogadásra, akkor akár 10 millió személy is részesülhet valamilyen formában villany- vagy gázszámla támogatásban. Az ehhez szükséges összeget a miniszter szerint a gázszolgáltatókra kivetett adókból, valamint azon vállalatok által fizetett osztalékból fogják finanszírozni, amelyekben az állam többségi részesedéssel rendelkezik.