A kriptodevizák bummja akkor következik be, amikor nem a meggazdagodáson lesz a lényeg

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kolozsvári szervezetének évadnyitó rendezvénye volt a Kriptokaraté – Monetáris forradalom vagy spekuláció? című, szinte teltházas vitafórum, melyet a Kolozsvári Magyar Napok alkalmából szerveztek. A meghívottak között volt Bitai László pénzügyi elemző, a Magyar Mágnás Egyesület elnöke, dr. Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense, Balogh Zoltán trader, valamint Sallai Zsolt közgazdász, tőzsdei befektető. A vitát Szőcs Endre , a kolozsvári RMKT elnöke moderálta.

Két tábor ült az asztal mellé, a „szkeptikusok” és a „nem szkeptikusok”, akik a gazdaság több területéről érkeztek. Sokat vitáztak arról, hogy a kriptovaluták mögött álló technológia éppen hullámzó, vagy exponenciális fejlődésen megy át, szó esett a blokkláncok biztosította anonimitás relativitásáról, illetve, hogy a kriptovaluták rendszerének decentralizáltsága nem jelenti a teljes ellenőrizhetetlenséget.

Mi is a kriptovaluta és a blokklánc technológia? Hogyan határoznátok meg, hogy a laikusok is megértsék, miről van szó?

Nagy Bálint Zsolt: A kriptovaluta olyan digitális pénznem, amit az emberek és a számítógépek közössége, hálózata hoz létre. Ezt a hálózatot bonyolult kriptográfiai algoritmusok alkotják, amelyek a kriptovaluta tranzakcióknak a hitelesítését végzik. A kriptovaluta abban tér el a hagyományos valutától, hogy decentralizált, nem áll mögötte nemzeti és nemzetek fölötti autoritás, a tranzakciók biztonságosak és visszavonhatatlanok. Ezt a decentralizációt az úgynevezett „ledgerek” rendszere biztosítja a kriptográfiai algoritmusokon keresztül. Ami még fontos: a bitcoin esetében a pénztömeg előre meghatározott, összesen 21 millió bitcoint lehet kibányászni, eggyel se többet, se kevesebbet.

Balogh Zoltán: a kriptovaluták mögötti technológia alapja ez a decentralizált ledger, amelyet a kocsmárosok hitelfüzetéhez lehet hasonlítani. Ezen a felületen van minden olyan információ, hogy kinek mennyi bitcoinja van, ki kivel kereskedik. Ha tegyük fel, X személy nekem akar küldeni valamennyi bitcoint, akkor egy komplex, asszimetrikus kriptográfiai feladat generálódik ki, amelyet a bányászok „oldanak meg”. Ha helyes és elfogadott a bányászok „munkája”, akkor ez az új lap bekerül a füzetbe, amit innentől kezdve „minden kocsmában láthatunk”. Ezért a tevékenységért cserébe a bányászok természetesen honoráriumot kapnak.

Valóban megvan a potenciálja a kriptovalutáknak, hogy átvegyék a szerepet, netán ledöntsék a hagyományos pénzrendszereket (bankrendszert stb.)?

Sallai Zsolt: Ha erre igen-nem lenne a válasz, akkor most nem lennénk itt pro és kontra felállásban. Annyit szeretnék még az elején tisztázni, hogy a szkepticizmus nem a teljes kriptovaluták világára érvényes, sokkal inkább ennek a rendszernek a bizonyos pénzügyi hatásaira és a mögötte álló technológiára.

Nagy Bálint Zsolt: Egy valuta hagyományosan három követelményt kell teljesítsen, mint fizetőeszköz:

1. tranzakciós funkció: árukat és szolgáltatásokat lehessen cserélni általa;
2. számlaegység;
3. értékmegőrző és vagyongyarapító funkció.

Ha a kriptovalutákat e három kritérium szerint tekintjük, akkor egyelőre azt látjuk, hogy a legjobb esetben is csak részlegesen teljesítik ezeket a követelményeket. Csereeszközként nem funkcionál, mert nem tudunk vele kenyeret vásárolni. Az sem elképzelhető, hogy például ingatlanhitelként használjuk fel. Nem hinném, hogy valaha is olyan valutával veszünk fel kölcsönt, ami reggel X dollár, másnap reggel már kétszer annyit ér. Persze, hosszútávon minden elképzelhető, ha lesz is ilyen forradalom, akkor az nem két nap alatt fog megtörténni, mint a '89-es rendszerváltás.

Bitai László: hogy leváltják-e a hagyományos pénzrendszert a kriptovaluták? Nem tudom, de nem is érdekel, mert én picit másképp közelítem meg. Engem az érdekel, hogyan lehet ez az egész profitábilis.

A piacon jelenleg elindult néhány olyan irányzat, ami nagyon meghatározza a következő éveket: önvezető autók, mesterséges intelligencia és persze a blokklánc technológia, ami bonyolultabb, minthogy csak a kriptovalutákból álljon. Utóbbinak az előnye, hogy a digitális egységeknek garantálja az egyediségét – legyen az államvizsga dolgozat, festmény, vagy bármilyen művészeti alkotás. Ami bekerül a blokkláncba, azt nem lehet lemásolni, mert minden be van égetve a ledgerbe. Az adataim szempontjából például ez nagyon nagy érték.

Vagy vegyük az e-sportot. Manapság a legkövetettebb a többi sporthoz képest: emberek játszanak a számítógépen, és ezt rengeteg ember követi, hatalmasak a bevételek. Ebbe a virtuális világba csatlakozik több ezer ember, akik mondjuk képesek pénzt áldozni olyan eszközökre, amelyekkel felülkerekedhetnek. Tegyük fel, én létrehozok 10 kardot az egyik játékhoz és különböző erőket adok hozzá, de a legfontosabb, hogy egyedi lesz, ezért nagyon értékessé válhat. Ezek az emberek képesek több ezer dollárt is kifizetni érte, csak azért, hogy a legjobbak legyenek.

Én úgy látom, hogy itt elsősorban nem az az izgalmas, hogy a kriptovaluták leváltják-e a dollárt, mert teljesen új felhasználási módok alakultak ki.

Sallai Zsolt: Szerinted csak ezek miatt nő ennyire a kriptovaluták piaci értéke? Nem inkább egy buborékról van szó? Olyan növekedésről inkább, amit valakik manipulálnak? Warren Buffet (amerikai részvénybefektető és üzletember) is azt mondta, hogy egy pénzeszköznek az értéke csak akkor nő, amíg akadnak, akik hajlandóak egy lejjel, vagy egy centtel többet fizetni érte.

Bitai László: Saját véleményem szerint a kriptovaluták jelenlegi értéke félig valós és félig spekulációból ered. Olyan exponencionálisan nőtt a kriptofelhasználók és a projektek száma, hogy már nagyon sok pénz áramlott az azt körülvevő technológiákba és fejlesztésekbe. Éppen ezért, ha eljön ennek az ideje, akkor vírusszerű lesz a kriptovaluták és blokkláncok elterjedése, úgy ahogy az elektromos autók elterjedése is.

Nagy Bálint Zsolt: Valóban, ezek a technológiák fejlődnek, csak azért emlékeztetnélek, hogy 2016-ban nagyon hasonló narratívák voltak a blokklánc technológia minden területén: akkor mindenki azt mondta, hogy 1-2 éven belül mindent átvesz az új technológia. Ez nem következett be, tehát én úgy látom, hogy inkább hullámzások vannak ezen a téren, semmiképpen nem exponenciális növekedés. Ettől függetlenül valamikor sor kerülhet a bummra, ha eléggé életképes lesz, mint mondjuk az internet a '90-es években, ami egy idő után megtalálta a maga termelékenységét.

Balogh Zoltán: Egyetértek. A kriptók körül van egy nagy hype, ami teret ad a spekulációnak. De azért kíváncsi vagyok, hogy a bitcoin is úgy fog járni, mint a hagyományos telefon az internet kora után? Mert a gond az, hogy olyan sokan özönlenek a kriptovaluták rendszerébe, hogy a hálózat egyszerűen nem bírja, ami egy technikai hátrányt ad: nagyon lassú lefolyásúak a tranzakciók. Szerintem ez is oka, hogy olyan árak vannak, amelyek nem reálisak.

Minden értékhordozó eszköz akkor jó, ha van mögötte valami fedezet. Mi ebben a kriptorendszerben a fedezet?

Nagy Bálint Zsolt: Az általános elképzelés az, hogy a fedezet valami kézzel fogható kell legyen: arany, ezüst, vagy valamilyen nemesfém. Ha belegondolunk, az 1929-1933-as világválság kevésbé lett volna súlyos kifutású, ha nem kellett volna az aranystandardot fenntartani. Ahhoz is hozzászoktunk, hogy az infláció valami nagyon rossz dolog, de igazából a defláció sokkal veszélyesebb: ekkor a gazdasági szereplők halasztanak, várnak a még alacsonyabb árakra, s ennek a következménye, hogy a gazdaság leáll. A gazdaság motorja pedig épp az az egészséges fogyasztáson működik, ami mindig egy enyhe inflációt eredményez, amit nyilván, kordában kell tartani.

A lényeg, hogy a nemesfémek nem jó fedezeti alapok, én inkább a tranzakciókat, a gazdaság működését emelném ki. Ha van elég bizalom a gazdasági szereplőkben, akkor az indokolttá teszi a pénztömeg növekedését, ami megfelelő fedezetnek minősül.

Sallai Zsolt: Több generációs fedezetekről beszélünk: volt az arany, aztán az áruk és szolgáltatások. A kriptovaluta lehetne egy újabb generáció, ami mögött a fedezet épp a digitalizáció lehet. A blokklánc technológia akkor terjedhet szét, ha a Föld minden területe digitalizálódott. Itt most értem azt, hogy minden egység peer to peer összeköttetésben áll a többivel.

Balogh Zoltán: Lehet ebben valami, de mindenképp hosszú folyamatról van szó.

Bitai László: Mint ahogy eddig tapasztaltuk, minden technológiai szenzáció egy nagy bummként került a köztudatba, lásd személygépjárművek megjelenése, számítógépek, okostelefonok, stb. Talán kicsi a valószínűsége, hogy a blokklánc és kriptovaluták esetében is ilyen bumm következik be, de ha már megvan rá az a kicsi esély, hogy beválik, szerintem megéri a kockázatvállalást. Én már most kísérleteznék vele, pár centet belefektetnék, mert ha bekövetkezik az áttörés, akkor nagyot lehet nyerni vele. Utólag nem tudunk beszállni abba a vonatba, ami elment. Szóval nem tudom, hogy mi lesz majd a fedezet, de megéri a kockázat. Az is egy opcionális forgatókönyv, hogy majd 21 milliónál több bitcoint is lehet bányászni, vannak ilyen elméletek.

Sallai Zsolt: Vannak az úgynevezett stable (biztonságos) coinok. Ezek pont ezt a kifogást oldják meg: a fedezet hiányát. A stable coinok megtartják a kriptovaluták előnyét, de mivel a dollárhoz vannak igazítva, kiküszöbölik ezt a bizonytalan faktort. A meglátásom ugyanakkor, hogy külön kéne választani a kriptovalutát, mint pénzügyi befeketés és technológia, mert egymást szabotálhatják.

Bitai László: Vannak olyan tokenek, melyeknek értéke hozzá van kötve egy bizonyos eszközhöz, például a dollárhoz. Másoknál pedig a határ a csillagos ég. Szerintem a befektetésedet nem érdemes a stabil eszközökhöz kötni, mert ott nincs nagy értékváltozás, vagyis sokkal kisebb.

Sallai Zsolt: Amiért a dollár a fedezete, attól még lehet nagyobb az értékváltozása. Ne feledjük, hogy hozzá vannak rendelve a kriptotechnológia és blokkláncok előnyei, amellett, hogy van egy fedezet. Ebbe is be lehet fektetni és nem annyira spekuláns.

Nagy Bálint Zsolt: Egyetértek azzal, hogy érdemes kockázatni, kis tételben kísérletezni, de visszatérnék a monetáris szempontra. Sokszor elhangzik, hogy milyen nagy előnye a blokkláncnak a decentralizáció. Ha azt mondjuk, hogy decentralizálni akarunk mindenféle funkcionalitást, amit egy központi bank végez – mert lefölöz dolgokat, lassítja a folyamatokat –, akkor decentralizálni kell a kockázatvállalást is. Ne feledjük: az egész bankrendszer és a jegybank nem véletlenül jött létre: az emberek hajlandóak voltak fizetni azért, hogy átvegyék tőlük a kockázatot. Ha szeretnénk egy központ nélküli pénzügyi rendszert, annak a kockázatát is vállalni kell, amit nem fognak akarni a gazdasági szereplők, sem a hétköznapi emberek.

Sallai Zsolt: Eddig még nem is beszéltünk arról, hogy a legnagyobb kifogás a kriptovalutákkal szemben a pénzmosás meg a terrorizmus finanszírozása. Hogy ez valós probléma, ebben mindannyian egyetértünk. Tehát ha nincs központi felügyelet, akkor ez valós kérdéseket vet fel.

Bitai László: Ez az „anonimitás” nagyon érdekes. Tulajdonképpen a rendszerben belül nem vagy anonim, hiszen van egy kódod, amelyet te megosztasz másokkal, azokkal akik neked küldenek X összegű valutát. Ez a tranzakció beégetődik a központi könyvbe és örökre ott marad. Vannak tehát olyan személyek, akik a kód alapján téged bármikor azonosítani tudnak. A másik, hogy a rendszeren kívüli anonimitásod is csak addig tart, amíg mondjuk a bitcoinodat be kell váltanod dollárra, vagy bármilyen más pénznemre. Ebben a pillanatban a hagyományos rendszerben láthatóvá válik, hogy a te bankszámládon kripto-tranzakció zajlott. Tehát Irán, Észak-Korea vagy bármely más rezsim, aki ilyen módon próbálja kikerülni a nemzetközi rendszereket, ígyis-úgyis, valamilyen módon ki kell vegye a pénzt a kriptorendszerből. Ezért az a bevált szokás, hogy fiktív cégeket hoznak létre és fiktív személyeken keresztül intézik a beváltást, de igazából ők is lekövethetők lesznek.

Balogh Zoltán: Így van, a Silk Road nevű drogkereskedési hálózatot is sikerült lekapcsolni.

Tehát akkor a technológia és a kriptodevizák akkor lesznek elfogadottak, ha egy bizonyos határt, egy exponenciális bummot elér a technológia. Hol tart most a blokklánc technológia? Tegyük fel, ha ez a bumm a 100%, akkor hány százalékon állunk jelenleg? Egyáltalán eljön ez a pillanat?

Sallai Zsolt: Ez akkor fog bekövetkezni, amikor a technológián lesz a hangsúly, és nem azon, hogy milyen módon lehet a kriptodevizákból meggazdagodni.

Nagy Bálint Zsolt: Egyetértek. Ha muszáj százalékot mondani, optimista leszek, mondok egy 20%-ot.

Balogh Zoltán: Szerintem 35-40%-nál tartunk. Azon felül egyetértek Zsolttal: túl nagy a hype és messze nem arra hárul a figyelem, amire kellene. Viszont már így is hatalmas befektetések történtek, ami ha visszafordul a fejlesztésekre, akkor már abból sokat lehet teremteni.

Bitai László: Szerintem is el fog jönni ez a pont. Úgy gondolom, hogy 25-30 százaléknál tartunk. Nem egyébért, már minden 8. amerikai állampolgár birtokol valamilyen kriptovalutát, ugyanakkor minden 5-6. koreai állampolgár is.

Itt nálunk mi az arány?

Bitai László: Még nincsenek hivatalos felmérések.

Nagy Bálint Zsolt: Hogy hol állunk ebben a témakörben, azt nagyon nehéz meghatározni, mert összemosódik a blokklánc technológia a digitalizációs folyamatokkal. A két dolognak vannak közös pontjai, de alapvetően nem ugyanarról van szó. A digitalizáció működik blokklánc nélkül is, így én inkább nem mosnám össze az önvezető autókkal, stb. Egyszerre nagyon sok folyamat zajlik, ami az IT-hoz és a digitalizációhoz kötődik. Hogy melyik lesz a győztes? Azt még egyelőre lehetetlen megjósolni.