Legalább 2 milliárd lej csorog az államkasszába, pedig azt a civilek is megkaphatnák

Az alapítványok és egyesületek támogatására már létezik egyfajta támogatási mechanizmus Romániában. A jelenleg hatályos törvény értelmében a magánszemélyek a már befizetett jövedelemadójuk 3,5 százalékát felajánlhatják egy civil szervezet támogatására, a jogi személyek pedig adóalapjuk 20 százalékát fordíthatják erre a célra.

„A mostani rendszer a módosítás után továbbra is fennmaradna, az újdonság lényegében annyit tesz, hogy a jogi entitások esetében is szeretnénk a magánszemélyek gyakorlatát behozni, azaz, hogy tavasszal, utólagosan is átirányíthassák az adóalapjuk egy részét a civil szervezetek felé” – mondta a képviselő, mikor arra kérdeztünk rá, hogy milyen újdonságokkal egészítenék ki a már működő támogatási rendszert.

„Az eddigi gyakorlat szerint a magánszemélyek minden tavasszal kérvényezhették, hogy az azt megelőző évi jövedelemadójuk 3,5%-át a 230-as nyomtatvány benyújtásával valamilyen civil szervezet kaphassa meg. Ehhez hasonlóan a jogi személyek, a profitadót fizető entitások is felajánlhatják a profitadójuk 20%-át, ami nem lehet több az árbevételük 7 ezrelékénél. A mikrovállalkozások esetében ez a mikroadójuk 20%-át jelenti” – pontosított Miklós.

Mint kifejtette, a probléma az, hogy a jogi személyek év közben nem élnek ezzel a szponzorálási lehetőséggel, mert nem tudják előre kiszámítani, hogy mennyire lesz nyereséges vagy veszteséges egy év alatt a vállalkozás, ezért inkább az adójuk teljes összegét az államnak adják.

A javaslata tehát arról szól, hogy ezek a cégek ugyanúgy tavasszal, az éves mérlegek benyújtásával egy időben írhassák le adójukból a szponzoralapot, mikor pontosan tudják, hogy mennyi a végleges profitjuk, és mennyit tesz ki a profit után számított adójárulék – mondta Miklós.

Hozzátette: a támogatási formátum önmagában tehát nem változna, hanem egy új gyakorlati lehetőséggel bővítenék. „Azt szeretném, hogy a cégek visszamenőleg, a már befizetett adójukat is átirányíthassák. Egyszerűen megkötnének egy szponzorálási szerződést, ezt a megállapodást pedig a civil szervezet letenné az adóhatóságnál, azok pedig utólag utalnák az összeget” – részletezte.

A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy egy jogi személy 7 évre előre leírhatja a szponzoralapját. „Én ennek szeretnék egyfajta tükröt állítani, hogy visszamenőleg is lehessen utaltatni, ugyanúgy 7 éves periódusra. Természetesen az eddigi évekre ezt már nem lehet alkalmazni, de ha a törvényhozók jóváhagyják a módosítást, akkor a 2022-es év mérlegével egy időben, tehát 2023-tól már ez a mechanizmus is érvénybe léphet” – magyarázta az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője.

Legalább 2 milliárd lejnyi pénz csorog az államkasszába, pedig azt a civilek is megkaphatnák

Miklós elmondta, kikérte a pénzügyminisztériumtól a hivatalos adatokat, és ott az látszik, hogy a profitadót fizető cégek esetében ennek a szponzoralapnak a kihasználása körülbelül 40%, a mikrocégek esetében ez az arány sokkal rosszabb, valahol 15-20% körül mozog. A képviselő szerint, ha ezeket az arányokat számszerűsítjük, akkor körülbelül 2 milliárd lej potenciális szponzoralap megy az államkasszába a civil szervezetek támogatása helyett.

Ez a támogatási rendszer egyelőre nem függ össze az ifjúsági és sportminisztérium TAO-támogatásával

„Én is a sajtóbóltájékozódtam az elképzelésről, miszerint a sportminisztérium főleg a kiemelt sportágak támogatására állítana fel egy támogatási rendszert. Egyelőre még nem tudom, hogy a TAO-támogatást milyen adónemből hoznák le, szóval nem tudok párhuzamot vonni az én kezdeményezésemmel” – mondta a képviselő arra a kérdésünkre, miszerint mennyire van párhuzam a civil szervezetek támogatására irányult módosítások és Novák Károly Eduárd ifjúsági és sportminiszter bejelentése között.

Miklós Zoltán ugyanakkor elmondta, ettől függetlenül elképzelhető, hogy a tervezetük elolvasása után lesznek majd közös elemek, sőt, az is lehet, hogy a TAO-támogatások rendszere felülírja az ő javaslatukat.

„Az egész támogatási rendszer módosításának ötlete már akkor megfogalmazódott bennem, amikor az Sepsi SIC elnöke voltam. Akkor tapasztaltam és láttam, hogy milyen nehézkesen működik a magánszféra hozzájárulása és szponzorálási eljárása. Én úgy gondolom, hogy egyáltalán nincs rendjén, hogy a különböző kulturális és sportegyesületeket konkrétan az önkormányzatok viszik a hátukon. Ha ők nem pumpálnak bele milliárdokat, akkor nincs A ligás kézilabda és kosárcsapat az országban. A foci esete más, mert ott még vannak TV-s jogokból származó bevételek. Én úgy látom, hogy ezt a terhet valamiféleképpen meg kell próbáljuk levenni az önkormányzatok válláról” – vallotta be Miklós Zoltán, mikor arra kértük, hogy reagáljon a kezdeményezés hírére érkező kritikákra, miszerint az RMDSZ célja csupán annyi, hogy a saját holdudvarukba tartozó egyesületek számára könnyebben támogatást biztosítsanak.

„Egyáltalán nincs szó ilyen hátsó szándékról. Én már a kampány kezdete óta készülök erre a lépésre, hiszen 9 évig voltam elnöke a sepsiszentgyörgyi klubnak. Az ottani tapasztalatokra akarok választ adni” – fejtette ki Miklós Zoltán.