A kriptovalutákkal párhuzamosan itt egy teljesen új őrület, ami forradalmasíthatja a képzőművészeti piacot

Pénzügyi szakemberek gyakran hangoztatták, hogy a koronavírus-járvány során piacra nyomott likvid pénzek (a kormányzatok válságkezelési gyakorlata volt, hogy a jegybankok világszerte nagyon sok pénzt adtak ki) valamilyen formában keresni fogják a megtérülést. Persze ennél sokkal bonyolultabb folyamatról van szó, de többek között ennek is köszönhető, hogy a gazdasági lapok minden második cikke a kriptovalutákról, a bitcoin emelkedéséről és visszacsúszásáról, az ethereum felvirágzásáról, na meg Elon Musk Tweetjeiről szólnak. Tavasszal egy adott ponton olyan hatalmas buborék alakult ki a tőzsdepiacon, hogy több szakértő is meglepetten állt a grafikonok előtt, kevesen számítottak ekkora hullámzásra, legalábbis ami a kriptodevizák árfolyamait illeti.

Közben a kriptoőrület árnyékában egy újabb jelenség is virágzásnak indult, ami eleinte egy nagy átverésnek hatott, de úgy látszik, mégis meghódítja a világot. Romániában még kevésbé népszerű technológiáról van szó, de véleményem szerint csak idő kérdése, hogy többen itt is lehetőséget lássanak az NFT-kben.

Bizonyára hallottatok/olvastatok már arról, hogy a világszerte ismert képen szereplő Disaster Girl (Katasztrófalány) mekkorát kaszált a mém eredeti verzióján, amelyet édesapja töltött fel a világhálóra még 2007-ben. Az égő ház előtt gonosz mosollyal pózoló kislány ma már 21 éves, és nem tett egyebet, mint, hogy NFT-ként értékesítette az eredeti fotót, amiért 473 ezer dollárt kapott.

De sokat lehetett olvasni Charlieről, a brit fiú történetéről is, aki kisbabaként megharapta a bátyja ujját, az erről készült rövid videó pedig egyenesen virálissá vált, több mint 900 milliós elérést generálva. Nos, Charlie családja szintén úgy döntött, hogy NFT-ként értékesíti az eredeti felvételt, amelyért csekély 760 999 dollárt kaptak.

A Wikipédia szerint a világon eddig legdrágábban értékesített NFT az „Everydays: the First 5000 Days – Mindennapok: az első 5000 nap” címet viselő digitális kollázs, amelyet a Beeple nevű művész készített. Ez volt a világon az első teljesen digitális NFT, amelyért több mint 69 millió dollárt fizettek.

Beeple alkotása lényegében nem más, mint 13 és fél év összes munkája egy képen. A montázst alkotó fotókat egyébként külön-külön, ingyenesen le lehet tölteni az internetről, de ettől még az eredeti mindig azé lesz, aki megvásárolta. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint a Mona Lisa festményről készült másolatokat. Számos digitális kép létezik a festményről – ami ugye, nem az eredeti-, ezeket kedvünk szerint letölthetjük szinte bárhonnan, ámbár az eredeti műalkotás még mindig a Louvre múzeumban található meg, és naponta több száz ember befizet, hogy láthassa.

Nyilván, a digitális műalkotásokat nem akaszthatjuk a falra, viszont a művészeti piac terén komoly változásokat hozhat ez az új őrület, ha rendesen kifejlődik a technológia.

Na jó, jó, de mi ez az NFT?

Az NFT-k alapját ugyanúgy a blockchain technológiák képezik, mint például a bitcoin esetében. Az NFT tulajdonképpen egy virtuális token, amely a „non-fungible token” kifejezés rövidítése, magyar megfelelője egyelőre nem létezik. A digitális eszközökhöz – amelyek lehetnek képek, videók, animációk vagy hangfájlok –, hozzárendelnek egy ilyen tokent, ez pedig önmagában tartalmazni fog minden információt arról a bizonyos eszközről: a létrehozás dátumát, az adásvétel dátumát, a tulajdonos nevét stb. Ha egyszerűen kell fogalmazni, akkor úgy mondanám: ezek a tokenek a digitális eszközök tulajdonjogát testesítik meg, általuk pedig minden információ bekerül a blockchain rendszerbe, így azok örökre fennmaradnak, és nem módosíthatóak.

Az NFT abban különbözik a bitcointól (vagy más kriptovalutától), hogy minden egyes token egyedi, míg minden bitcoin token azonos értékű.

Miért költenek az emberek ilyen horribilis összegeket olyan dolgokért, amiket két kattintással le is tölthetünk?

Mint ahogy az elején írtam, a pénzügyi szakemberek valószínűleg azzal érvelnének, hogy a piacon lévő likvid keresi a megtérülési lehetőségeket. A Portfolió elemzése szerint a másik ok lehet a „wealth effect”, ami annyit tesz, hogy az egyre nagyobb vagyonnal rendelkező személyek költekezési hajlandósága is növekszik.

Ha visszakanyarodunk még egy picit a kriptovaluták világára, láthatjuk, hogy az elmúlt időszakban milyen hatalmasat nőtt például az Ethereum árfolyama is, tehát aki nagyobb tételben birtokolt, az jó eséllyel szép vagyonra tett szert, amit persze el akar költeni, az NFT őrület pedig egy új, alternatív befektetési lehetőség lehet. Az sem mellékes, hogy a kriptodevizák népszerűsége már szélesebb tömegeket elért, Erdélyben is nagyon sokan bányásszák, így elképzelhető, hogy más befektetési kísérletezések szintén megmozgathatják az emberek fantáziáját.

Forrás: iStock

Egy új, alternatív pénzszerzési lehetőség a művészetek világában (?)

Abban több elemző is egyetért, hogy az NFT-k fejlődése valóban felkarolhatja a művészeket, de ugyanúgy a kriptodeviza-piac fejlődéséhez is hozzájárulhat, ha sikerülne megoldani, hogy ne csak digitális, hanem fizikai tárgyakhoz is hozzárendeljenek NFT-t.

A Telex például több, a zenei iparban tett kísérletezéseket is bemutat , ezek közül érdemes megemlíteni például az elektronikus producer Deadmau5-t, aki már tavaly adott ki exkluzív NFT-ket, vagy például Kings of Leon a világon elsőként NFT-ként adta ki a legújabb lemezét. Itt elmagyarázták, hogy a blokklánc-technológia elterjedésével például könnyebben megoldhatnák a kifizetéseket, a zenészek pedig egyetlen felületen, valós időben követhetnék, hogy miből származik a bevételük.

Nyilván ez még a jövő kérdése, de az sem teljesen elszállt gondolat, hogy egy zenei előadó NFT-hez kösse a zenéjének jogait, így jóval leegyszerűsíthetné a jogok eladását. Azt is meg lehetne oldani, hogy a zenészek egyenesen a rajongóknak adják el a zenéiket, és minden egyes vásárlás után valamennyit profitálhatna belőle, hiszen az NFT-be be lehet kódolni, hogy a vételár egy bizonyos százaléka az eredeti szerzőt illesse. Ezen a koncepción továbbhaladva még a koncertjegyek árusítását is forradalmasítani lehetne, ha NFT-ként értékesítik azokat, akkor lényegében minden nyerészkedést ki tudnának küszöbölni.

Itt hozzá kell tennünk, hogy az eddigi NFT-kísérletezések többségében inkább a nyereségszerzésről, mint a valódi művészeti érték népszerűsítéséről szóltak. Ennek ékes példája, hogy egy amerikai filmrendező körülbelül 430 dollárt keresett azzal, hogy NFT-ként értékesítette a One Calendar Year of Recorded Farts című „műalkotását”, ami valóban az, amire gondolunk: az év minden napján felvette, ahogy szellent, ezt pedig nemes egyszerűséggel egy hangfájlba csomagolta.

Hogyan csinálhatok és adhatok el NFT-t?

Kell egy digitális pénztárca, valamennyi ethereum (kriptopénz), utána pedig be kell regisztrálni valamelyik aukciós oldalra, a népszerűbbek közé tartoznak az OpenSea, a Mintable, a Nifty Gateway stb. Ezekre az oldalakra fel lehet tölteni a fájlt, hozzá kell rendelni a különböző paramétereket (leírás, ár stb.), és kész is van az NFT-nk, amit bárki megvásárolhat.

Tiszta kíváncsiságból utánanéztem, hogy Romániában mennyire ellenőrzi ezeket a folyamatokat az adóhivatal. A Hotnews portál rá is kérdezett a témára , az ANAF kommüniké pedig rámutatott: az NFT-ből származó bevétel alapvetően a szellemi tulajdonjogokból származó jövedelemnek minősül, ezért jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot is kell utánuk fizetni, utóbbit csak akkor, ha az NFT-ből származó nettó jövedelem meghaladja az évi bruttó minimálbér összegét.

Az NFT-kkel kapcsolatos kereskedéshez még hozzá kell tenni, hogy a fentebb említett aukciós oldalak különböző díjakat számítanak fel: egyik ilyen a „gas fee”, ami a tranzakció lebonyolításához szükséges energiaszükségletet takarja, de bizonyos esetekben a különböző valuták átváltása után is felszámolnak némi összeget.

Nem minden ragyog, ami fénylik

Ha már beszámoltunk arról, hogy milyen alternatív befektetési módszerként tekintenek az NFT-re világszerte, ugyanúgy a buktatókra is fel kell hívnunk a figyelmet.

1.

Borzasztóan káros a környezetre, az NFT-k létrehozása és a különböző tranzakciók nagyon komoly energiamennyiséget emésztenek fel. Ha pontosabban akarok fogalmazni, önmagukban nem az NFT-k környezetkárosítóak, hanem azok, akik bányásszák az NFT-kereskedéshez szükséges ethereumot. Ha világszerte népszerű trenddé növi ki magát, azzal értelemszerűen nőni fog a bányászati tevékenység, így a környezetszennyezés is ugrásszerűen megnövekszik majd. Persze vannak alternatív módszerek, de egyelőre lássuk, merre alakul a technológia.

2.

Előfordulhat, hogy valaki már korábban NFT-ként értékesítette azt, ami jogszerűen nem is hozzá tartozik. Egyelőre ugyanis megoldható, hogy ugyanabból a fájlból több NFT-t is készítsenek bizonyos személyek, így fennáll annak a veszélye, hogy ismeretlenek fals tulajdonosi láncot indítanak el,

3.

Több példa volt arra is, hogy hackerek feltörtek bizonyos felhasználói fiókokat és több ezer dollár értékű NFT-t tulajdonítottak el. A blockchain mechanizmusa a hamisítást garantálja, de a lopást nem, ezért ha valaki lopott NFT-t ad el, akkor az visszafordíthatatlanul rögzítésre kerül. A lopás ellen tehát a jelenlegi keretek nem sok védelmet biztosítanak.

4.

A világon már több százmillió dollárnak megfelelő kriptovalutát költöttek el különféle NFT-kre, a vásárlók csupán a szerencsétől remélhetik, hogy az általuk megvett alkotások értéke növekedni fog. Igazából semmi nem garantálja, hogy egy bizonyos időintervallum után nem nullázódik le teljesen annak a műnek az értéke. Bár nagyon izgalmas befektetési lehetőségről és technológiáról beszélünk, a blokklánchoz kapcsolódó projektek a spekulánsokat is nagyon vonzzák.

A cikk elkészítéséhez a Telex, a Portfólió, a New York Times és a Hotnews összefoglalóit használtuk fel.

Nyitókép: Musée du Louvre – FB / Maëlys Feunteun