Tényleg a nukleáris energiára kéne szavaznia Romániának? Az Euronews ennek járt utána

Jelenleg komoly vita zajlik arról Európában, hogy a nukleáris energia zöld vagy nem zöld besorolást kapjon. A kérdésre adott válasz meghatározó lehet majd több ország gazdasági és energetikai jövőjére nézve is, hiszen Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország mellett Románia is úgy tervezeti, hogy hatalmas összegeket öl ebbe a technológiába. Ezzel szemben számos európai ország van, például Ausztria és Németország is, amelyeknél úgy vélik, mítosz, hogy a nukleáris energia jelentheti a kiutat a klímaválságból, a megoldást a megújuló energiforrások jelentik.

A témában az Euronews éppen Romániáról készített érdekes riportot, amelyben annak jártak utána, hogy a nagy szénfelhasználó országok, mint amilyen Románia is, képesek lesznek-e tisztábbá tenni az energiakeveréküket azáltal, hogy még több nukleáris energiát adnak hozzá. Azt a kérdést is feszegetik, hogy

Romániának a nukleáris energiára vagy a megújuló energiaforrásokra kéne szavaznia?

Az Euronews riportja emlékeztet, Románia a kommunista érában két atomreaktort is épített, mindkettőt Cernavodán. A Duna-menti kisvárosban a kanadai Candu6-technológiát alkalmazták, amely eltér a szovjetek által kifejletesztett, Csernobilban katasztrófához vezető módszertől. A tervek szerint Románia felújítaná a már meglévő reaktorokat, és két újat is építene, erről éppen 2020 őszén írt alá együttműködési szerződést Románia energiaügyi minisztériuma amerikai, kanadai és francia partnerekkel. A beruházás körülbelül 6 milliárd euróba kerülne.

A beruházás mellett érvelők szerint Románia ezek nélkül a fejlesztések nélkül nehezen fogja elérni a párizsi klímacélokat. A riportban megszólal Teodor Chirica , az atomreaktorokat működtető állami társaság, a Nuclearelectrica igazgatótanácsának elnöke is, aki szerint ahhoz, hogy Románia teljesítse a vállalásait, a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett az ország nukleáris programját is folytatniuk kell. Chirica szerint Románia energiaellátásának 18-20%-a származik nukleáris energiából jelenleg, de a tervezett beruházásokkal akár azt is el lehetne érni, hogy 2050-re ez az arány 30-35%-ra emelkedjen.

A Nuclearelectrica elnöke szerint a nukleáris energia zöld besorolásával kapcsolatos vitában kialakult két fő nézőpont közül az egyik főként politikai ideológia, a másik pedig elsősorban a tudományon alapszik. Míg a nukleáris energiát támadó országok jellemzően azt hozzák fel érvként, hogy egy atomerőmű építése költséges folyamat, és a működtetése során létrejövő radioaktív hulladék teljesen ellentétes a károsanyag-kibocsátást célzó elvekkel, a támogatók szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az atomerőművek közel nulla szén-dioxid kibocsátás mellett működnek, nagy mennyiségű, és kiszámítható energiatermelőnek számítanak, szemben a szél- vagy a napenergiával.

No, that's not #StarTrek , but a 700 MW #nuclear power plant. Doing some filming for @euronews in #Cernavoda . Using the Canadian Candu tech, the design is different from the disaster plant in Chernobyl. #Romania wants to build two more reactor units and upgrade existing ones. pic.twitter.com/XMhzoD2m8R

— Hans von der Brelie (@euronewsreport) June 9, 2021

Chirica szerint, ha előfordulna az a számukra „legrosszabb helyzet”, amely szeirnt a nukleáris energiát nem fogadná el zöld energiaként Európa, az még korántsem jelentené azt, hogy Románia nem építhet atomreaktorokat. A probléma inkább abból adódna, hogy egy ilyen helyzet azt vonná maga után, hogy Románia nem férne hozzá olcsó EU-s finanszírozáshoz az atomreaktorainak fejlesztéséhez, míg más, főleg megújuló energiával operáló területek igen. A versenyhátrány pedig félő, hogy rendkívül nagy hatással lenne minden atomenergia-projekt gazdasági kilátására. Tehát,

ha az EU ellenségesen lép fel a nukleáris energiával szemben, az Romániát terveire is mindenképp hatással lesz.

Ráadásul a téma a társadalom körében is nagyon vitatott. Lavinia Andrei , az antinukleáris mozgalomnak is nevezhető Terra Mileniul III Alapítvány elnöke például azon aggodalmának adott hangot az Euronews megkeresésére, hogy a közpénzek atomenergiába fektetése hátrányosan érintheti a megújuló energiatermelőket. Fennakadásokat jelenthet az is, hogy a klímaváltozás miatt a folyók vízhozama egyre kiszámíthatatlanabbá válik, miközben a folyóvíz nagyon fontos az atomerőművek hűtéséhez. A Duna is érintett, 2011-ben már volt példa arra, hogy az atomreaktorokat le kellett állítani a szárazság miatt. A Nuclearlectrica a felvetés ellen azzal védekezik, hogy az atomerőműnek mára olyan szivattyúrendszere van, amellyel ez a probléma kiküszöbölhető.

Az Euronews riportjában rámutat, Románia energetikai helyzetét az is bonyolítja, hogy a megújuló energiaforrások terén jelenleg nem tudunk akkora kapacitás-növekedést felmutatni, amelyek révén akár csak kis esély is mutatkozna arra, hogy a szél- vagy napenergia pótolhatná a nukleáris energia rendkívül nagy szeletét az ország energiamixében. Ezen a területen ugyanis rendkívül fontos a stabil jogi háttér, amivel az elmúlt években nagy gondok voltak. Példaként az úgynevezett zöld bizonylatok rendszerét hozzák fel, amely révén Románia pénzügyileg támogatta a megújuló energiatermelők fejlesztéseit. Az állami támogatás lehetősége nagyobb és kisebb méretű energiatermelők számára is vonzóvá tette a hazai megújuló energiák piacát a 2010-es évek közepén, a rendszernek azonban előzetes bejelentés nélkül, egycsapásra lett vége. A fejlemények hatására nagyon sok befektető vonult ki az országból, csak néhány nagy szereplő maradt, például a riportban is bemutatott, Aghigholban található szélerőmű-park, amelyet az olasz Enel működtet.

Jelnleg sok a kihívás, de a szél- és napenergiának nagyobb szerepet kellene vállalnia az ország energiakeverékében – állapítja meg még a nehézségek ellenére is Andrei Bucur , aki Románia első 100%-ban zöldenergiát szolgáltató szövetkezetének (Cooperativa de Energie) testületi tagja. Bucur példaként azt hozza fel, hogy Romániában másfél millió négyzetméternyi raktártető van, amelyeket napelemek telepítésére lehetne használni. Azt ugyanakkor ő is elimseri, hogy jelenleg semmilyen kormányzati támogatási rendszer nem segíti ezeket a szereplőket, emellett az áramhálózat kapcsolódási pontjainak gyérsége is komoly gondot okoz. „Románia szerintem áldott ország, hiszen bizonyos területein rengeteget süt a nap, és sokat fúj is a szél. Képesek vagyunk legalább megduplázni a megújuló energiaforrásokat Romániában” – mondja Bucur, majd egy olyan fotvoltaikus üzemet mutat meg az Euronews csapatának, amely ugyan elkészült, de nincs rácsatlakozva az áramhálózatra.

Így nem véletlen, hogy a riport azzal zárul, hogy a Cernavodai atomerőmű műszakvezetője, Costin Antonie a tökéletes energiakeverékről a következőt nyilatkozza: „Az első elem a nukleáris energia, ami az alap, hiszen mindig ott van, amikor szükség van rá. Aztán vannak a megújuló erőforrások, ezeket fenn kell tartanunk, sőt, a jövőben még többet kell befektetnünk ebbe a területbe. A probléma velük az, hogy nem mindig elérhetőek, amikor szükség van rájuk. Ezt pedig a nukleáris energia kompenzálja.”

Az Euronews Romániáról szóló riportját itt lehet megnézni:

A piac már nem finanszíroz atomerőmű építést?

Az új atomenergia kapacitások építésével kapcsolatos döntéseket azért is érdemes alaposan körüljárni, mert vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint az új atomerőművek akár 7,4-szer is többe kerülhetnek a szél- és napenergia létesítményeknél (a megtermelt energia szerint számolva), ráadásul az építési idejük is rendkívül hosszú, akár 15 év is lehet. Mark Zachary Jacobson , a Stanford Egyetem elismert tudósa ráadásul az egyik legfrisebb tanulmányában arra is felhívja a figyelmet, hogy az atomerőművek hosszú építési idejéhez köthető nagy karbon-lábnyomot eddig nem is igazán vették figyelembe az atomenergiáról létjogosultságáról szóló vitában.

Az is érdekes adalék, hogy miközben globálisan évek óta stagnál az atomerőművek kapacitása, addig a nap- és szélenergia is termelés is minden évben kétszámjegyű növekedést tud bemutatni. A globális villamosenergia-termelésben is régóta csökken a nukleáris energia részesedése: 1996-ban még 17,5 százalékot tett ki, 2017-ben viszont már csupán 10,3 százalékot. A Nukleáris-ipari Statisztikai Jelentés (World Nuclear Industry Status Report) szerint jelenleg új atomerúművekbe beruházni piaci alapon nem, csak állami támogatással lehet.