Adókedvezményekkel ösztönözné a gyermekvállalást az RMDSZ, ha már nincsenek források a gyerekpénz növelésére

Viszonylag nagy port kavart Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes hétfői nyilatkozata. Az Agerpres tudósítása szerint az RMDSZ elnök azt mondta,a család jövedelmétől tennék függővé a gyerekpénzt, azaz legyen leírható a személyi jövedelemadóból. Mint elmondta, az elképzelést az év folyamán még megvitatják, és 2023-tól léphetne érvénybe.

A témát azért is kapta fel a média, mert a gyerekpénz differenciált feltételekhez való hozzácsatolása alkotmányellenes.Megkeresésünkre ezt Asztalos Csaba , az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is megerősítette portálunknak.

Asztalos a Transindexnek elmondta, az alkotmánybíróság értelmezése szerint a gyerekpénz a gyereknek járó jog, amit nem lehet megkülönböztetett módon meghatározni, kivételt képez az életkor, esetleg ha a gyerek valamilyen fogyatékkal él.

"De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet más családtámogatási politikát létrehozni, ami által lehet differenciáltan támogatni a gyereknevelést és a gyerekvállalást annak függvényében, hogy milyen jövedelme van a szülőknek. Ez tehát lehetséges, csak nem a gyerekpénz eszközével, mert azt az alkotmány szabályozza.

Mit is akar valójában az RMDSZ?

Nem a gyereknevelési pótlék rendszerén szeretnének változtatni, hanem a gyerekpénz mellett egy olyan mechanizmust dolgoznának ki, amely például adókedvezmények formájában járulhatna hozzá a gyermekvállalás ösztönzéséhez – tisztázta megkeresésünkre Csoma Botond , az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

Csoma kiemelte, hogy még nem tud konkrét elképzelésekről beszámolni a várható intézkedéseket illetően, a hétfői koalíciós tárgyalások során ugyanis egyelőre csak abban állapodtak meg a felek, hogy az RMDSZ kidolgozza a javaslat konceptuális részét, és ezt követően további egyeztetésekre lesz szükség a kormányt adó pártok között.

"Mi természetesen nem szeretnénk megszüntetni a gyerekpénzt, hanem egy olyan alternatív rendszert szeretnénk kiépíteni, amely választ nyújthat Románia demográfiai gondjaira. Úgy gondoljuk, hogy maga a gyerekpénz, illetve annak az összege jelenleg nem ösztönzi a gyermekvállalást" – mondta Csoma, aki példaként azt is felhozta, hogy már csak a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt is szükség van az ilyen közpolitikai lépésekre.

A frakcióvezető szerint nem kell új intézkedéseket "feltalálni", hiszen Európa számos országában is léteznek olyan rendszerek a gyermeknevelési pótlék mellett, amelyeknek a gyermekvállalás ösztönzése a feladata. Kérdésünkre elmondta, a rendszernek elsősorban nem az lenne a célja, hogy az alacsony jövedelműeket nagyobb kedvezményben részesítse, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy még túl korai a részletekről beszélni. Azt viszont elismerte, hogy elsősorban azok a több gyermeket vállaló családok lehetnek az intézkedés nyertesei, amelyekben a szülők dolgoznak. "Jövedelemadóra adókedvezményt csak olyan családoknak lehet nyújtani, ahol a szülők dolgoznak" – mondta.

Hozzátette, hogy a jövedelemadó mellett más adótípusokra is kiterjedhet a javaslatuk, példaként azt hozta fel, hogy valószínűleg a különböző hitelkedvezményeket vagy lakástámogatási lehetőségeket is érdemes számításba venni.

Csoma Botond felvetésünkre azt is elmondta, hogy amennyiben érvénybe lép egy ilyen mechanizmus, az adókedvezményekhez való hozzáférés adminisztratív részével majd semmiképpen nem a szülőknek kell foglalkozniuk, hiszen nem az a cél, hogy megnehezítsék a családok életét.

A diferenciált gyermekpénz témája egyébként nem újkeletű dolog

– mondta el nekünk Asztalos Csaba, aki emlékeztetett, hogy még 2015-ben a szociáldemokraták a gyerekpénzzel szerették volna a gyerekvállalási feltételeket támogatni (tehát valamilyen választ adni a szociális támogatási kérdések problémájára – szerk. megjegyzés ), Rovana Plumb akkori munkaügyi miniszter például kikérte az alkotmánybíróság véleményét , és akkor is elhangzott, hogy a szülők jövedelméhez nem lehet hozzácsatolni ezt a juttatást.

Tehát ilyen tekintetben a PSD mostani bíráskodása "olcsó populizmus" – mondta a CNCD elnöke.

A félremagyarázó sajtóhírek nyomán ugyanis a PSD azzal támadta kedden az RMDSZ-t, hogy szegüljön szembe a koalíciós partnereivel és akadályozza meg a gyermekpénz elhalasztására vonatkozó szándékokat, ahelyett, hogy "alkotmányellenes javaslatokkal" állna elő.

A 2 és 18 év közötti gyermekek után járó gyermeknevelési pótlék egyébként 2021 januárjától havi 214 lej, míg a 2 év alatti, valamint a 18 év alatti fogyatékkal élő gyermekek esetében havi 427 lej. A képviselőház munkaügyi bizottsága épp kedden döntött úgy, hogy 2022. január 1-jétől csak az infláció mértékének megfelelően növeljék a gyermeknevelési támogatást.